Múlt szombaton, amikor Izraelben kitört a háború, csak egy igazi győztes volt: Vlagyimir Putyin orosz elnök. Azzal, hogy Putyin támogatja szövetségesét, Iránt, új frontot nyitott a Gázai övezetben a Nyugat elleni háborújában.
Putyin vezetése alatt Oroszország militánsan törekszik arra, hogy visszaállítsa prominenciáját, és egy új, a maga képére formált globális rendet hozzon létre − írta meg a The Hill.
A lap szerint Mitt Romney amerikai szenátor, volt elnökjelölt 2012-ben helyesen fogalmazott, amikor a CNN műsorvezetőjének, Wolf Blitzernek azt mondta, hogy
Oroszország kétségkívül az első számú geopolitikai ellenségünk. […] Minden ügyért harcolnak a világ legnegatívabb szereplőivel.
Oroszország viszályt, erőszakot és megosztottságot szított a Száhel-övezetben, a Fekete-tenger térségében, a Közel-Keleten, a Balkánon és a balti államokban. Mindezt úgy tette, hogy a közösségimédia-platformokon keresztül dezinformációt terjesztett, közvetlen beavatkozásokat folytatott, valamint a kormányok megdöntésére finanszírozott és képzett ki felkelőket, zsoldosok, például a Wagner félkatonai csoport segítségével.
Az ukrajnai háború miatt figyelemelterelésre volt szüksége, és a múlt hétvégén meg is kapta.
A Kreml titkos tevékenységei újra felszínre kerültek a Hamász terrorista csoport Izrael elleni meglepetésszerű támadásában, az Al-Aksza hadművelet kódnevű akcióban. Izrael németországi nagykövete, Ron Prosor úgy jellemezte a támadást, mint „a zsidók számára a holokauszt óta a leghalálosabb napot”.
A támadás jóval meghaladta a Hamász képességeit, ami felerősítette a feltételezést, hogy a terrorszervezet közvetlen támogatást kapott Irántól – és valószínűleg Oroszországtól is.
A The Washington Post és a The Wall Street Journal megerősítette a spekulációkat Iránnal kapcsolatban. Mindkét lap arról számolt be, hogy a Hamász „legalább egy évvel ezelőtt kezdte el tervezni a támadást, kulcsfontosságú támogatást kapva iráni szövetségeseitől, akik katonai kiképzést és logisztikai segítséget, valamint több tízmillió dollárt adtak fegyverekre” − és a múlt héten Bejrútban zöld utat adott a műveletnek. Arról is beszámoltak, hogy az iráni Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei képezték ki a Hamász tagjait.
Putyin valószínűleg abban is lehetőséget látott, hogy az Egyesült Államok kongresszusa a múlt héten elfogadta azt a 45 napos határozatot, amely nem biztosított további finanszírozást Ukrajna számára.
Most Izrael, Amerika történelmi és stratégiai szövetségese a Közel-Keleten, támadás alatt áll, és saját 9/11-ével néz szembe, miközben az orosz erők Ukrajnában a vereség szélén tántorognak a Donbaszban és a Krímben. Véletlen lenne ez az egybeesés?
A bizonyítékok az orosz részvételre az izraeli atrocitásban közvetett, de egyértelmű bizonyítékok. Putyin hasznot húzott abból, hogy a Hamász segítségével terrorizmust szított és izraeli válaszlépéseket generált, hogy elterelje az amerikai kormány figyelmét Ukrajna támogatásáról, és Iránt használta fel céljai eléréséhez.
Oroszország kapcsolata Iránnal − a Hamász egyik legfőbb támogatójával − rendkívül aljas kapcsolatra utal.
A Hamász vezetői 2023 márciusában Moszkvába utaztak, ahol az orosz külügyminisztérium szerint találkozójukon „érintették Oroszország változatlan álláspontját a palesztin probléma igazságos megoldásának támogatásáról”. Nemrégiben, szeptember 10-én a Hamász politikai irodájának vezetője, Iszmail Haníje járt Moszkvában. Hillel Frisch, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet vezető munkatársa akkor úgy vélte, a találkozó célja az volt, hogy „jelezze Moszkva nemtetszését Izraellel szemben”.
Az október 7-i eseményeket figyelembe véve a legvalószínűbb magyarázat az lenne, hogy Haníje a Kremlnek titkos tájékoztatást adott a Hamász végső előkészületeiről a Putyin 71. születésnapjára időzített támadásra.
Az Ukrán Nemzeti Ellenállás Központja szerint a Wagner-csoport tagjai, akik Belaruszból Afrikába távoztak, állítólag részt vettek a Hamász harcosainak kiképzésében „támadási taktikákra és kis, pilóta nélküli légi járművek használatára, hogy robbanószerkezeteket dobjanak le járművekre és egyéb célpontokra”.
Az izraeli kormány és a média weboldalait többször is célba vették elosztott túlterhelésées támadásokkal az Oroszországgal kapcsolatban álló és a Hamásszal szövetséges hackercsoportok. A Killnet és az Anonymous Sudan azt állította, hogy több izraeli weboldalt, köztük az izraeli biztonsági ügynökség, a Shin Bet és a Jerusalem Post honlapjait is leállították.
Azonnal orosz dezinformációs kampány indult, amely megpróbálta összekapcsolni a Gázában talált fegyvereket, amelyeket a Hamász ártatlan civilek lemészárlására használt Izraelben, az Ukrajnának Nyugatról adományozott fegyverekkel, azt sugallva, hogy azokat a feketepiacon adták el a Hamásznak, ezzel próbálva aláásni Ukrajna támogatását.
Végül nem sokkal az első támadás után az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova felszólította Palesztinát és Izraelt, hogy „kössenek azonnali tűzszünetet, mondjanak le az erőszakról, gyakoroljanak önmérsékletet, és a nemzetközi közösség segítségével hozzanak létre egy tárgyalási folyamatot, amelynek célja egy átfogó, tartós közel-keleti béke megteremtése”.
Miután a Biden-kormányzat 20 hónapig csak annyi katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, amennyi a túléléshez szükséges, a Kreml valószínűleg olyan körülményeket teremtett Izraelben, amelyek megosztják az Egyesült Államokat, és lehetővé teszik, hogy dezinformáció szivárogjon be az amerikai politikai sajtóba, amelynek célja a széthúzás és a bénultság megteremtése, miközben kétségeket ébreszt Amerika szövetségesei között.
Az amerikai kormánynak most két válságot kell kezelnie, az Ukrajnait és az Izraelit, miközben törődnie kell a Tajvant fenyegető kínai, valamint a Dél-Koreát és Japánt fenyegető észak-koreai fenyegetéssel is.
Izrael védelme elsődleges prioritás. A Fehér Háznak olyan egyensúlyt kell találnia, amely megfelel Izrael és Ukrajna igényeinek. A Fehér Ház megpróbálja összekapcsolni a két ország katonai támogatását.
Amerikának biztosítania kell Ukrajnának azt, amire szüksége van a győzelemhez − nevezetesen precíziós, távolra ható fegyvereket és lőszereket, vadászgépeket, HIMARS-lövedékeket, valamint mérnöki felszerelést az aknamezők és akadályok áttöréséhez.
Miközben a Hamász folytatja könyörtelen rakétatámadását Izrael ellen, az Egyesült Államoknak fenn kell tartania a Vaskupola rakétavédelmi rendszert, miközben az amerikai katonai eszközöket, köztük az U.S.S. Gerald R. Ford repülőgép-hordozót is a közelben kell állomásoztatnia, hogy sakkban tartsa a Hezbollahot és a többi potenciális regionális ellenfelet.
Biden márciusban Varsóban Putyinnal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
Az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon.
A lap szerint az ukrajnai orosz vereség valószínűleg véget vetne a Putyin-rezsimnek és annak a rákos daganatnak, amelyet az egész világon terjeszt − beleértve a Hamászt is.