Az izraeli hadsereg napokon vagy órákon belül bevonul a Gázai övezetbe. Izraeli politikusok arról beszélnek, hogy Iránnal is háborúban állnak, de előbb meg kell semmisíteniük a Hamászt. Ez a két megállapítás számos kérdést vet fel, ezekre kerestük a választ.
Az izraeli hadsereg (IDF) október 13-án figyelmeztette a Gázai övezet északi részén élő mintegy 1,2 millió palesztint, hogy 24 órán belül hagyják el lakhelyüket, még azt megelőzően, hogy Izrael teljes körű szárazföldi támadást intéz a térség ellen. A határidőt a figyelmeztetés óta többször meghosszabbították, az IDF pedig bejelentette, hogy logisztikai központokat állít fel az invázió sikere érdekében, és földön, tengeren és levegőben is támadást intéz. A hadművelet célja a Hamász megsemmisítése, „bevonulás Gáza szívébe”.
A szárazföldi hadművelet elkerülhetetlennek tűnik attól a pillanattól kezdve, hogy a Hamász áttörte a Gázai övezetet körülvevő biztonsági zónát, és terrortámadást hajtott végre ártatlan civilek ellen. A Nyugat egyértelműen Izrael mellé állt, Washington pedig teljes mértékben támogatja az izraeli terveket.
A túlfűtött politikai környezetben az Egyesült Államokban a leghangosabbak azok a hangok voltak, amelyek szélsőséges intézkedéseket sürgetnek a Hamász ellen. Egyes esetekben az elemzők még katonai fellépést is követeltek Irán ellen, amiért támogatja a Hamászt
– írja friss elemzésében a Foreign Affairs. A közelgő gázai invázió humanitárius és erkölcsi, valamint stratégiai katasztrófává válhat. Árthat Izrael hosszú távú biztonságának, és veszélyeztetheti az Egyesült Államok hosszú távú érdekeit a Közel-Keleten, miközben Washingtonnak Ukrajnában és a csendes-óceáni térségben is helyt kell állnia. De nem felejthetjük el azt sem, hogy az izraeli műveletek óhatatlanul is rengeteg civil áldozattal járhatnak.
A jelenlegi helyzetben egyedül az Egyesült Államok képes arra, hogy pozitívan befolyásolja Izraelt, hiszen a Biden-adminisztráció támogatja a legnagyobb mértékben a zsidó állam biztonságát. Izraelnek az Egyesült Államok segítségével és kijózanító hatásával meg kell találja annak a módját, hogy miként számolja fel a Hamászt civil áldozatok nélkül. Az még mindig nem teljesen világos, hogy Iránnak pontosan mekkora szerepe volt a Hamász meglepetésszerű terrortámadásában.
Az biztos, hogy Irán az elmúlt években folyamatosan növelte a Hamásznak nyújtott támogatásokat, és igyekezett a palesztin szervezet tevékenységét összehangolni más szélsőséges szervezetekkel.
Izrael a Hamász terrorakciójára a szokásosnál is nagyobb szabású bombázással és még intenzívebb blokáddal válaszolt, amelynek keretében elvágta az élelmiszer-, a víz- és az energiaellátást a Gázai övezetbe. Izrael mozgósította a tartalékos katonákat, és körülbelül 300 ezer katonát vezényelt a Gázai övezethez.
De A gázai övezet északi részén élőknek nem igazán van hova menniük. Az autópályák megsemmisültek, az infrastruktúra romokban hever, alig maradt áram, és a kevés kórház és segélyszervezet pont az északi zónában van.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a palesztinok akkor sem tudnak hová menni az övezetből, ha el akarnák hagyni Gázát, mert az Egyiptomba vezető rafahi átkelőt lebombázták, az egyiptomi elnök kommunikációjából pedig arra következtethetünk, hogy nem várja tárt karokkal a palesztinokat.
Nagy kérdés, mi történik azt követően, hogy az izraeli erők bevonultak a Gázai övezetbe. A Hamász feltehetően számolt ezzel a lépéssel a terrorakció megindítása előtt, felkészültek egy elhúzódó, az izraeli hadseregnek is súlyos veszteségekkel járó ütközetre.
A Hamász már jelezte, hogy túszaikat elrettentő példaként használnák fel az izraeli akciókkal szemben. Izrael akár gyors győzelmet is arathat, de ez egyelőre valószínűtlennek tűnik, mert azok a lépések, amelyek felgyorsíthatnák a hadjáratot, mint például a városok földig bombázása és az északi területek elnéptelenedése, komoly presztízsveszteséget is jelent Izraelnek.
Minél tovább tart az izraeli hadművelet, annál több civil áldozat lehet, ez pedig a háború eszkalálódásához vezethet, nem beszélve arról, hogy újabb frontok nyílhatnak, miközben Irán már a beavatkozást fontolgatja.
Izrael feltehetően egy elhúzódó háborúban felszámolhatja a Hamászt, de akkor is kezdenie kell valamit Gáza civil polgáraival, egyelőre senki sem tudja, hogy az övezet feletti ellenőrzés megszerzése milyen politikai következményekkel jár majd együtt.
Úgy tűnik, néhány amerikai és izraeli politikus és szakértő örömmel fogadna egy szélesebb körű háborút, ők kivétel nélkül egy Irán elleni támadást szorgalmaznak. Egy tárca nélküli izraeli miniszter például arról beszélt, hogy Izrael háborúban áll Iránnal, de előbb a Hamászt kell megsemmisíteniük.
A háború Iránra való kiterjesztése óriási kockázatot jelentene, nem csak az Izrael elleni iráni megtorlás formájában. A háború Iránnal azt is jelentené, hogy újabb frontok nyílnának, hiszen Izraelnek az iráni vezetés szövetségeseivel is meg kellene küzdenie.
Jemen és Irak is beszállhat a konfliktusba. Egy elhúzódó háború dinamikája teljesen kiszámíthatatlan. A háború eszkalációja katasztrófához vezethet.
(Borítókép: Mostafa Alkharouf / Anadolu / Getty Images)