Az Izrael és a Hamász közötti háborút, valamint annak potenciális következményeit vitatják meg rendkívüli csúcsértekezletükön az uniós tagországok vezetői. Néhány kérdés megítélésében merőben eltérnek az álláspontok.
„Roppant fontos”, hogy az Európai Unió „közös álláspontot alakítson ki, és világos, egységes cselekvési irányt határozzon meg” – idézte az EUobserver Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének vasárnap szétküldött meghívóját.
A keddre, október 17-re tervezett videókonferenciás csúcstalálkozón a tagországok vezetői megvitatják a „konfliktus regionális eszkalációjának” lehetőségét, amely az unióban is „gerjeszti a közösségek közötti feszültségeket, és táplálja a szélsőségeket”, nem utolsósorban pedig fokozza „az Európába irányuló migrációs hullámok kockázatát”.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság megduplázta, 50 millió euróval megnövelte és ezzel megháromszorozta az ENSZ gázai segélyszervezetének, az UNRWA-nak nyújtott támogatását. A döntés azok után született meg, hogy a gázai övezetet uraló Hamász terrortámadását követően Izrael megtorló légicsapásokat indított, és felszólította a Gáza északi részén élőket otthonaik elhagyására.
Az UNRWA mellett egyébként az Európai Bizottság évente több mint 200 millió eurós egyéb „fejlesztési” segélyt juttat a Ciszjordániában is élő palesztinoknak.
Ezt a finanszírozást azonban jelenleg „felülvizsgálják” azzal a szándékkal, hogy a pénzből egy fillér se jusson a Hamásznak, az EU által „terroristának” minősített szervezetnek, amely október 7-én hajnalban 1300 izraelit mészárolt le, és több mint száz túszt tart fogva Gázában.
Egy Gáza ellen indított szárazföldi támadással járó áldozatok száma kétségtelenül elmélyítené az EU megosztottságát Izrael és a Hamász háborújának kérdésében, és fokozná a feszültséget a tágabb értelemben vett Közel-Keleten.
Izrael az elmúlt időszakban elhangzott vélemények alapján Ausztria, Csehország és Magyarország maradéktalan támogatására számíthat. Ugyanakkor Belgium, Írország, Luxemburg, Málta és Portugália a legélesebb kritikákkal illette. Más uniós tagországok – köztük Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország álláspontja ingadozik.
Az arab–izraeli konfliktusról, pontosabban a Nemzetközi Bíróság bevonásáról szóló, tavaly decemberben tartott utolsó ENSZ-szavazás jól érzékeltette a megosztottságot.
Akkor Ausztria, Csehország, Észtország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország és Románia – Izraellel együtt – nemmel szavazott.
Ezzel szemben Belgium, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia igennel szavazott, míg a többi 12 uniós tagállam tartózkodott a véleménynyilvánítástól.
Az EU megosztottsága az ENSZ Biztonsági Tanácsában is megmutatkozhat, ahol Oroszország egy palesztinbarát határozat megszavazását szorgalmazza.
„Izrael cselekedetei túllépték az önvédelem határait”, ezért „fel kell hagynia a gázai nép kollektív büntetésével” – hangoztatta Vang Ji kínai külügyminiszter is.
A gázai háború újra felvetette azt a régi kérdést, hogy az EU melyik vezető tisztségviselője képviseli a tömb véleményét a nemzetközi porondon.
Névleg az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell azok után, hogy a Lisszaboni Szerződéssel 2010-ben létrejött a tisztség. Ő Izrael gázai ostromát „törvénytelennek”, a civilek evakuálására vonatkozó utasításokat pedig „teljesen irreálisnak” nevezte.
A diplomáciai protokoll szerint azonban Charles Michelt illeti meg a legmagasabb státusz. Az Európai Tanács elnöke csúcsértekezleti meghívójában visszafogottan azt írta:
A Gázai övezet ostroma és az alapvető ellátás hiánya, valamint a bombázások okozta pusztítás kiváltotta tragikus következmények megkongatták a vészharangot a nemzetközi közösségben.
A szolidaritás és semlegesség jeléül fehér zászlóval világították meg az EU Tanácsának épületét.
A költségvetési és jogi hatalom szempontjából a legfontosabb uniós intézményt azonban Ursula von der Leyen irányítja.
Az Európai Bizottság azonnali hatállyal 25 millióról 50 millió euróra növeli a Gázának szánt humanitárius segélykeretet – jelentette be angol és arab nyelven. Korábban azonban a szolidaritás szimbólumaként izraeli zászlóval világította meg Michel brüsszeli székházával szemben található főhadiszállását, a Berlaymont-palotát.
Az Európai Bizottság elnöke Izraelbe is ellátogatott, ahol támogatta a katonai akciókat, miközben alig ejtett szót a palesztin áldozatokról.
This is the moment for unity.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) October 13, 2023
This is the moment to join forces against terror.
And Israel can count on the EU *
https://t.co/heCYSUsiAe
„Izrael számíthat az EU-ra” – írta a közösségi médiában, posztjában pedig látható, amint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel fog kezet, aki „a civilizáció és a barbárság frontvonalának” nevezte Gázát.
Ön – utalt Von der Leyenre egy liberális EP-képviselő – megfeledkezett egy fontos üzenetről, nevezetesen, hogy Izraelnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.
Nathalie Loiseau hozzátette: nem is érti, mi köze a bizottsági elnöknek az uniós külpolitikához, hisz nem ő az illetékes a kérdésben.
Az Európai Bizottság elnökét egyébként Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is elkísérte Izraelbe, de a törvényhozásnak nincs uniós külpolitikai hatásköre.
(Borítókép: Az izraeli zászlót kivetítik a Berlaymont-ra, az Európai Bizottság székhelyére 2023. október 8-án Brüsszelben. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)