A közel-keleti események, a izraeli-palesztin konfliktus, és az erre adott nemzetközi válaszok élesen kirajzolják a geopolitikai frontvonalakat is; Ukrajna számára stratégiai csapdahelyzetet jelent.
A G7-országok diplomatái úgy vélik, a globális Dél Ukrajna mellé állítására irányuló erőfeszítéseik mind hiábavalóvá váltak az izraeli események után – hívta fel a figyelmet a Financial Times cikkére Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a Facebook-oldalán.
A globális Dél alatt szokás érteni az egykori harmadik világ fejlődő államait, vagyis Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országait, amelyek egyre nagyobb helyet követelnek maguknak a világrend alakításában. Néha hozzájuk sorolják Kínát is, máskor nem, azonban Peking próbál a globális Dél pártfogójaként és vezetőjeként fellépni, ezt a szerepet azonban mások – például India vagy Brazília – is vállalnák.
A közösségi oldalán Kosztur András idézte a brit Financial Times cikkét, amelynek a név nélkül nyilatkozó diplomaták kifejtették: az olyan országok, mint Brazília, Indonézia vagy Dél-Afrika, felróhatják a Nyugatnak, hogy „Oroszország esetében elítéli azt, amit Izrael esetében támogat vagy legalábbis elnéz”. Mint arra az FT cikkében is felhívták a figyelmet: a globális Dél országainak többsége hagyományosan szimpatizál Palesztina ügyével, mivel Izraelt az amerikai hegemónia támaszának tekintik.
„A nyugati kettős mérce így komolytalanná teszi a nemzetközi joggal kapcsolatos nyugati állításokat is, és végleg ellehetetleníti az Oroszország nemzetközi elszigetelésére irányuló törekvéseket, vélik az FT forrásai” – számolt be a brit lap cikkének tartalmáról a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
A palesztin kérdés évtizedek óta súlyos vitákat és konfliktusokat szül a világban, de Izrael jelenlegi lépéseit, illetve rendkívüli műveleteit a Gázai övezetben az váltotta ki, hogy a palesztin Hamász iszlamista fegyveres terrorszervezet brutális támadást hajtott végre október 7-én a zsidó állam ellen. Katonákat, civileket, nőket, öregeket és gyermekeket mészároltak le, továbbá túszokat ejtettek. A nyugati világot az is sokkolta, hogy közvetlenül a terrortámadás után európai nagyvárosokban is a Hamász támadása melletti, erőszakos hangvételű szimpátiatüntetések zajlottak le.
A véres terrortámadás ellenére a globális Dél jelentős része Palesztinával szimpatizál, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint ennek okait három csoportba lehet sorolni.
„Egyrészt, a gyarmatosítás elleni küzdelem 20. századi hagyományai és az akkor kiépített kapcsolatok hatása sok helyen máig él. Ezt Oroszország is ki tudta használni nemzetközi kapcsolataiban, és ugyanígy él vele Palesztina, illetve a Hamász is, nem véletlen, hogy vallási alapú szent háború helyett inkább nemzeti-felszabadító küzdelemként próbálják kommunikálni saját harcukat. Másrészt, a globális Dél nagyhatalmai közül sokan az amerikai befolyás csökkenésében érdekeltek – ez egyébként nem választható el teljesen az előző ponttól –, Izrael pedig Washington egyik fő közel-keleti partnere már évtizedek óta. Harmadrészt, a globális Dél jelentős részét muszlim országok alkotják, ahol a vallási alapú szolidaritás, illetve a zsidókkal szembeni vallási alapú ellenszenv is mozgatórugóvá válhat, és olykor az adott országok vezetésének pragmatikus számításait is felülírhatja, mint ahogy azt a szaúdi–izraeli kiegyezés bukása esetén a gyakorlatban is láthattunk” – fejtette ki Kosztur András az Indexnek.
A kutató szerint az általa felsorolt okokból fakadóan, ha az egyik oldalon az Egyesült Államok és Izrael áll, illetve ehhez a csoporthoz sorol Ukrajna is, akkor ez akár konszolidáló erővel hathat azokra, akik Oroszországgal kapcsolatban bizonytalanok voltak és hajlottak a Nyugat álláspontja felé.
Különösen Törökország pozíciójával kapcsolatban érdekes megfigyelni, hogy az izraeli események milyen hatással lesznek a külpolitikájára. Törökország egyértelműen érdekelt abban, hogy se Ukrajna, se Oroszország ne veszítsen túl nagyot a háborúban, közeli szövetségese Azerbajdzsán, amely viszont Izrael partnere. Ugyanakkor Ankara, Irán és szövetségesei mellett az egyik legharciasabb retorikájú ország a palesztinok támogatásában
– mutatott rá Kosztur András. Ha az ukrajnai háború és az izraeli, közel-keleti események egyértelműen összekapcsolódnak, akkor a kutató szerint a ma még egymás mellett megférő ellentmondások egyre nehezebben lesznek tarthatók.
Kosztur András a Facebook-oldalán azt írta, az amerikai támogatások fenntartása érdekében maga az ukrán vezetés is próbálkozik azzal, hogy saját ügyét összekapcsolja Izraelével, de ennek lehetséges eredményei kétségesek. A kutató az Indexnek azt mondta, hogy a kijevi vezetés elsősorban kommunikációs lépésekkel próbálkozik:
„Felvetették a Hamász mögött meghúzódó orosz szálat, Mihajlo Podoljak, az Elnöki Iroda tanácsadója pedig egyenesen azt mondta: a két konfliktus ugyanannak a háborúnak a két frontja. Volodimir Zelenszkij felvetette, hogy ő és az Izraelt támogató nyugati vezetők egyszerre látogassanak Izraelbe. Ezt izraeli részről egyelőre elvetették, miközben Olaf Scholz-ot, Joe Bident és Rishi Sunakot már fogadták. Az összekapcsolási kísérlet tehát egyelőre nem jár sikerrel” – magyarázta a kutató.
Amerikai részről is vannak ilyen szándékok, Kosztur András emlékeztetett rá, hogy Ukrajna és Izrael új támogatásait a hírek szerint Tajvannal, illetve a mexikói határvédelemmel egy csomagban vinnék keresztül a kongresszuson.
Más kérdés, hogy az ilyen jellegű összekapcsolás, miközben biztosíthatja az elkötelezettek támogatását, kiélezi és letisztázza a nemzetközi törésvonalakat, ezáltal pedig növelheti a feszültséget. Hiszen Oroszország és Kína továbbra is szoros kapcsolatban áll, ráadásul mindkettő Palesztina függetlenségének fontosságát hangsúlyozta az elmúlt időszakban. Ha Izrael és Ukrajna ügye nemzetközi szinten is vállaltan eggyé válik, az Oroszországot és az Izraellel szemben álló muszlim országokat egy táborba sodorhatja, miközben utóbbiak mindegyike jó kapcsolatokat ápol az oroszokra partnerként tekintő Kínával. Tehát azok, akik eddig semlegesek egyik vagy másik kérdésben, egymás mellé kerülhetnek
– emelte ki a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki úgy véli, hogy Ukrajna számára csapdahelyzetről van szó, hiszen, amennyiben a két ügyet külön kezelik, akkor a Kijev iránti figyelem csökkenhet, ha azonban együtt, akkor Oroszország új szövetségesekre tehet szert.
A közel-keleti eseményekről itt, az ukrajnai háborúról pedig itt olvashatja percről percre hírfolyamunkat.
(Borítókép: Izraeli erők a Gázai övezet közelében 2023. október 12-én. Fotó: Mostafa Alkharouf / Anadolu / Getty Images)