Politikai szándék is lehet a francia és német szakértők uniós reformtervről szóló csomagja mögött, de annak megvalósulása egyelőre nem tűnik reálisnak. Szent-Iványi István külpolitikai szakértőt erről, valamint a magyar kormány európai mozgásteréről kérdeztük.
Szeptember végén tették közzé francia és német szakértők uniós, valamint európai szintű strukturális javaslatcsomagját, amelyben négy körből álló modellt vázoltak fel:
Szent-Iványi István volt országgyűlési és európai parlamenti képviselő (SZDSZ), 2010–2015 között Magyarország ljubljanai nagykövete, a 2022-es ellenzéki összefogás külpolitikai kabinetvezetője lapunk kérdésére úgy vélekedett, bár szakértői anyagról van szó, politikai szándék is látható mögötte. Ezt mutatja, hogy beterjesztették az Általános Ügyek Tanácsa elé vitára. „Hivatalos álláspontként Németország és Franciaország sem vállalja fel, de ha nem vágna egybe az irányvonalukkal, akkor nem terjesztették volna be” – húzta alá a külpolitikai szakértő.
Azokra a csomópontokra koncentrál az anyag, amelyekre megoldást kell találni. Fontos pontja az európai vitáknak a döntéshozatali rendszer, ami szorosan összefügg az Európai Unió cselekvőképességével. Az egyhangú döntéshozatal ezt korlátozza, ezért szeretnék a lehető legnagyobb mértékben leszűkíteni, és a legtöbb kérdés eldöntését minősített többséghez kötni
– fejtette ki Szent-Iványi István.
A másik ilyen csomópont Európa szerkezeti átalakítása. A szakértői anyag kétsebességes Európai Uniót hozna létre: „Egy mélyebben integrált kört, ami főleg az eurózónán alapulna, fontos szempontként a jogállamisággal, valamint a második kört, ahova valószínűleg közép- és kelet-európai tagállamok, és az addig újonnan csatlakozók kerülhetnének. A harmadik szint a társult tagoké lenne, mint például Norvégia, Svájc, esetleg Nagy-Britannia, a negyedik pedig az Európai Politikai Közösségé, ami egy lazább tárgyalási platform.”
Szent-Iványi István a harmadik csomópontnak a jogállamiság védelmét nevezte, a szakértői anyag ezen a területen is bevezetne újításokat.
A külpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy
a javaslatok túlnyomó többsége szerződésmódosítással valósítható meg, ami mindig bonyolult és nehézkes folyamat, ezért a megvalósítás nem túl reális. Ugyanakkor létezik az egyszerűsített szerződésmódosítási eljárás, ami vagy a csatlakozási szerződésekbe van foglalva, vagy a tagállamok megállapodásán alapul. Összességében nem gondolom, hogy ebben a formában elfogadnák ezt a csomagot a tagállamok, viszont egyértelműen látszik, hogy erőteljes a szándék a változások irányába. Mindenki látja, hogy most nehézkes és töredezett a döntéshozatal, ezen javítani kell, sokan a többségi döntéshozatal bevezetését tartják megoldásnak, viszont a kisebb tagállamok, például Magyarország, Görögország és Írország nem támogatja ezt, tartva attól, hogy az egyhangúság megszüntetésével jelentősen csökkenne a súlyuk a döntéshozatali eljárásban.
Az anyagban szerepel egy olyan rész is, amely alapján bizonyos esetekben meghagynák a lehetőségét a vétónak, azzal a feltétellel, ha az ügy alapvető nemzeti érdeket érint, valamint legalább két tagállam emel kifogást az Európai Tanácsban. Változhatna a hetes cikkelyes eljárás menetrendje is, egyhangúság (az érintett kivételével) helyett négyötödös döntéssel lehetne felfüggeszteni az adott tagállam szavazati jogát. Ha pedig nem születne döntés, de napirenden van a kérdés, akkor öt év után automatikusan érvénybe lépne a büntetés.
Szent-Iványi István lapunknak kitért arra is, hogy bár a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nyerte a lengyel választásokat, az ellenzéki pártok mandátumtöbbsége miatt így is kormányváltás jöhet.
„Ez jelentősen befolyásolja és korlátozza a magyar kormány uniós mozgásterét. Az orosz agressziót érintő kérdésekben erős volt az ellentét a lengyel és a magyar kormány között, de például a migráció, valamint a jogállamiság ügyében együttműködtek. Lengyelország befolyásos tagállam, az Európai Unió egyik legnagyobb országa. Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen kormány alakul, a politikában soha ne mondd, hogy soha, de valószínűleg Donald Tusk lehet a miniszterelnök. Tusk filozófiáját jól ismerjük, volt miniszterelnök, az Európai Tanács elnöke, valamint az Európai Néppárt elnöke is. Kezdetben jó viszonyt ápolt Orbán Viktorral, ami aztán először 2014-ben a magyar kormány Oroszországhoz közeledése miatt megromlott, majd a magyar kormány a Jog és Igazságosság párttal kötött szövetséget, márpedig a PiS a fő riválisa Tusknak” – mutatott rá a külpolitikai szakértő, hozzátéve:
a magyar kormány nem csak elveszít egy fontos európai szövetségest, hanem olyan miniszterelnöke lehet Lengyelországnak, akinek határozottan kritikus a véleménye Orbán Viktorék politikájáról.
Szent-Iványi István elárulta, ő kísérte tavaly március 15-én Donald Tuskot, amikor a lengyel politikus Magyarországra látogatott, valamint a Polgári Platform vezetésében is vannak kapcsolatai, ezek alapján is azt mondja, hogy kritikus az álláspontjuk a magyar kormánnyal szemben. A volt nagykövet ugyanakkor leszögezte azt is, nem gondolja, hogy a leendő lengyel kormány elsődleges szempontja az lesz, hogy a magyar kormánnyal szemben határozza meg önmagát, sőt bizonyos ügyekben létre is jöhet pragmatikus együttműködés.
A külpolitikai szakértő arra a kérdésünkre, hogy Robert Fico visszatérése a magyar kormány külpolitikájának szempontjából ellensúlyozhatja-e a varsói változást, úgy vélekedett: „Kismértékben segíthet, de az európai döntéshozatalban nem lehet összehasonlítani Szlovákia súlyát Lengyelországéval. Ráadásul Fico olyan koalíciót vezet, amelyben Peter Pellegrini egyértelműen proeurópai. A koalíciós szerződés feltétele volt az a közös nyilatkozat is, amelyben rögzítették, hogy nem változik a szlovák külpolitika. Radikális változásra nem számítok.”
Szent-Iványi István végül kitért arra is, hogy „az új szlovák kormánnyal könnyebben szót fog érteni Orbán Viktor, mint például a cseh vezetéssel, vagy a leendő lengyel kormánnyal. Ugyanakkor Ficónak is voltak már magyarellenes lépései, ráadásul a koalíció tagja az SNS is, ami okozhat kétoldalú konfliktusokat”.
(Borítókép: Thomas Samson / AFP)