A CNN-nek amerikai tisztviselők beszéltek arról, hogy Joe Biden kormányzata igyekszik késleltetni az izraeli hadsereg szárazföldi támadásának megindítását Gázában – méghozzá azért, mert abban reménykednek, hogy a Hamász túszai közül sikerül kiszabadítani néhányat. Az izraeli hadsereg legutóbbi közlése szerint legalább 212 ember van a terrorszervezet fogságában.
A CNN-nek két magas rangú amerikai tisztviselő beszélt arról, hogy a Biden-kormányzat nyomást gyakorolt Izraelre azért, hogy késleltessék a támadást, és hagyjanak több időt a túsztárgyalásokra. Mint írták,
az, hogy a Hamász múlt hét pénteken szabadon engedett két amerikai állampolgárt, némi reményt szolgáltatott a túszok szabadulását illetően.
A CNN szerint a túszok helyzete mellett egy másik ok miatt is késleltetik az inváziót Joe Bidenék, ugyanis azt szeretnék, ha a szárazföldi támadás kezdete előtt minél több humanitárius segély érkezhetne Gázába Egyiptomba irányából, a rafahi határátkelőnél. Az átkelőt a konfliktus kezdete után nem sokkal lezárták, és csak ritkán, rövid időre nyitották meg az utóbbi két hétben.
Ugyanakkor a CNN amerikai tisztviselőktől származó értesülését az egy izraeli tisztviselő cáfolta. Ő azt mondta a portálnak, hogy állandó kapcsolatban vannak az amerikaiakkal, de az utóbbiak semmilyen értelemben nem helyeznek nyomást Izraelre a szárazföldi inváziót illetően.
Szombaton Joe Biden amerikai elnököt is megkérdezték, hogy az invázió lehetséges késleltetéséről. Az elnök mindössze annyit mondott, hogy állandóan egyeztet az izraeliekkel.
Rishi Sunak brit kormányfő a Sunday Telegraphban megjelent véleménycikkében írt a konfliktusról. Leszögezte, hogy teljes mértékben támogatják Izrael önvédelmét a Hamásszal szemben, és az országnak nemcsak joga, hanem kötelessége is helyreállítani a biztonságot, valamint mindent megtenni azért, hogy a túszok hazatérhessenek.
Mindemellett megjegyezte, hogy a konfliktust a Gázai övezet civiljei is „szörnyen” megszenvedik, ők is a Hamász támadásának áldozatait. Mint írta, állandóan nő a halálos áldozatok száma, és ezzel kapcsolatban egy felszólítást intézett Izraelhez és a nemzetközi szervezetekhez.
A teherautóknak át kell jutnia a határátkelőn, hogy segélyt vihessenek a civil lakosságnak. Ezen kívül vissza kell állítani a vízellátást Gázában, ahol csak lehet. Az összes félnek tiszteletben kell tartania az ENSZ-létesítmények, kórházak és menedékhelyek szentségét
– írta.
Hozzátette azt is: állandóan dolgoznak azon, hogy a Gázában rekedt brit állampolgárok elhagyhassák az övezetet, majd arra is kitért, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Jichak Herzog izraeli elnökkel folytatott megbeszélésein figyelmeztette a két vezetőt arra, hogy a Gáza elleni szárazföldi inváziót „a nemzetközi humanitárius joggal összhangban kell végrehajtani”, és minden lehetséges lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy a beavatkozásnak minél kevesebb civil essen áldozatul.
Támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban – számolt be az MTI.
Joe Biden elnök, Rishi Sunak miniszterelnök, Olaf Schulz kancellár, Emmanuel Macron elnök, Giorgia Meloni miniszterelnök és Justin Trudeau miniszterelnök megerősítették, támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, de felszólították Izraelt, hogy tegye ezt a nemzetközi jog betartása mellett, beleértve a harcokban részt nem vevő civilek védelmét is.
A nyugati országok vezetői üdvözölték, hogy a hétvégén szabadon engedtek két amerikai állampolgárt a Hamász fogságából, és felszólították a terrorszervezetet összes foglyának azonnali szabadon bocsátására. A közlemény üdvözli a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe, és hangsúlyozza elkötelezettségüket az élelmiszerek, a víz és orvosi felszerelések, és minden egyéb, a gázai lakosok számára nélkülözhetetlen felszerelés odaszállítására.
Kiemelték elkötelezettségüket a közel-keleti szövetségeseikkel folytatott diplomáciai kapcsolatok folytatása mellett, hogy ezzel megakadályozzák a háború egész térségre történő kiterjedését, és elősegítsék a fenntartható béke felé vezető politikai megoldást.
MIndeközben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell arról beszélt Luxembourgban: Az a legfontosabb most, hogy felhívjuk a figyelmet a humanitárius segélyek eljuttatásának fontosságára a Gázai övezetbe. Hangsúlyozta, hogy fel kell lépni a túszok szabadon bocsátásáért, mindent meg kell tenni a kialakult helyzet elmérgesedésének elkerüléséért.
Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit, de mindenekelőtt lehetővé kell tenni a humanitárius segítség bejutását a Gázai övezetbe – mondta.
Vasárnap az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy beszélt arról, hogy a hadsereg eddig 212 olyan embert tudott azonosítani, aki a Hamász fogságába esett, és még életben lehet a Gázai övezetben.
Megjegyezte, hogy e szám közel sem végleges, ugyanis rengeteg embert még mindig eltűntként keresnek a Hamász október 7-i támadása óta, és nem tudják róluk, hogy fogságban vannak-e vagy meghaltak. Azt is elmondta, hogy a 212-es számban a pénteken elengedett két amerikai állampolgár már nincs benne.
A túszok hazahozataláért egy nemzetközi kezdeményezés is indult Bring Them Home Now néven. Ezt még a Hamász támadása után közvetlenül hozták létre, és honlapjukon azóta sok elhurcolt ember arcát és nevét is közzétették, céljuk pedig az, hogy „globálisan, regionális és lokálisan” is elősegítsék a túszok kimentését. (Néhány falra ragasztott hirdetésük egyébként már Budapesten is megjelenet itt-ott, amelyeken „Elrabolva” felirat mellett hívják fel a figyelmet a túszokra.)
Mindeközben a BBC adott hírt arról, hogy mostanra megerősítették: meghalt egy brit állampolgársággal rendelkező 13 éves tinédzser, Noiya Sharabi, akit eddig még eltűntként kerestek. A hírportállal a fiatal lány családja közölte a hírt.
Noiya Sharabit édesanyjával és 16 éves testvérével együtt érte az október 7-i támadást Beri kibucban. Édesanyjáról és testvéréről már korábban kiderült, hogy meghaltak, apjukat és több rokonukat még eltűntként keresik. A BBC szerint eddig tíz brit állampolgárról tudják biztosan, hogy meghalt, egy ember fogságba esett, és öt továbbiról még mindig nem tudnak semmit.
A CNN szerint elsősorban Katar az az ország, amely az Egyesült Államok és Izrael közvetítőjeként igyekszik a Hamásszal tárgyalni a túszok elengedéséről. A hírportálnak egy diplomata azt mondta, hogy e tárgyalásokon a humanitárius segélyek Gázába való beengedéséről, illetve lehetséges tűzszünetről is szó esik.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a Hamász kapott-e bármit is a két amerikai állampolgár elengedéséért cserébe. Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap az NBC csatorna Meet the Press című műsorában azt mondta: ő maga sem tudja, hogy a szervezet miért engedte el őket, de bízik abban, hogy még többen szabadulhatnak ki a közeljövőben. Emellett ismételten felszólította a szervezetet, hogy „most azonnal, feltételek nélkül” engedjék el az összes túszt.
Az izraeli miniszterelnöki kabinetiroda egyik munkatársa azt mondta a két elengedett túszról CNN-nek, szerintük a Hamász annak érdekében engedhette el őket, hogy mérsékeljék Izraelnek az október 7-i eseményekre adott katonai válaszlépéseit. De ha így van, akkor nem válik be a számításuk
Nem fogjuk csökkenteni a [katonai] nyomást azért, mert elengedték őket. Ez nem változtatja meg a küldetésünket, ami nem más, mint a Hamász felszámolása
– mondta.
(Borítókép: Egy páncélozott személyszállító 2023. október 21-én Dél-Izraelben. Fotó: Alexi J Rosenfeld / Getty Images)