Erdogan a júliusi csúcstalálkozón ígérte meg, hogy elküldi a törvényjavaslatot a parlamentnek. A török elnök ezután szeptember végén kijelentette, parlamentjük jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását, ha az Egyesült Államok átadja Törökországnak a régóta kért F–16-os vadászgépeket.

Recep Tayyip Erdogan korábban kifogásolta az ország NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseit – emlékeztet a Reuters. 

A török parlament október 1-i újranyitása óta azonban török tisztviselők többször is azt mondták, hogy Stockholmnak konkrétabb lépéseket kell tennie a törvényen kívül helyezett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) katonaságának megfékezésére, mielőtt Ankara ratifikálhatná tagsági kérelmét. A PKK-t Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok terrorista szervezetnek tekinti.

Hétfőn aztán átengedték a törvényjavaslatot.

A Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet Recep Tayyip Erdogan elnök írta alá 2023. október 23-án, és a Török Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztette

– közölte az elnökség az X-en.

Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson üdvözölte a lépést, és elmondta, Stockholm alig várja, hogy NATO-tag legyen. „Most a parlamenten a sor, hogy foglalkozzon a kérdéssel" – írta  Kristersson az X-en.

A ratifikációnak – mint a Reuters megjegyzi – nincs meghatározott időkerete. A törvényjavaslatot felveszik a parlament külügyi bizottságának napirendjére, amelynek el kell fogadnia, mielőtt a közgyűlés elé terjeszthetnék ratifikálásra.

Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai inváziójának kezdetét követően. Törökország és Magyarország eddig még nem járult hozzá az ország csatlakozásának ratifikációjához.