Japánban elsőként tesztelhették a tengeren az úgynevezett railgunnak a közepes kaliberű változatát. A fegyvert az utóbbi években kezdték el kifejleszteni a világ több országában.
A railgun egy kinetikus fegyver, amely az elektromágneses gyorsítás elvére épül (elfogadott magyar neve – legjobb tudomásunk szerint – egyelőre nincs, bár többen is javasolták tükörfordításként a „sínágyú” kifejezést). A kezdeti fázisú, szárazföldön végzett amerikai kísérleteiről még egy 2018-as cikkünkben írtunk.
Az előző héten a japán haditengerészet kerített sort ennek a fegyvernek az első, lövészeten történő tesztelésére. A The Drive nevű portál összefoglalója szerint a japán hadsereg beszerzéseiért, logisztikájáért felelős ügynökség, az ATLA egy videót is közzétett erről, és közölték, hogy ők az első ország, amely ezt megvalósította tengeri környezetben (legalábbis a nyilvánosan elérhető információk tükrében).
A tesztet a haditengerészettel közösen hajtották végre egy közepes méretű railgunprototípussal, de a pontos részleteket nem árulták ezzel kapcsolatban. A közzétett felvételen a fegyver tüzelése látható több szögből.
Japán a railgunnal a tengeren és a szárazföldön egyaránt számol. Ezt a prototípust a The Drive szerint először idén májusban lehetett látni felvételeken, és a portál szerint 40 milliméteres acéllövedékeket képes kilőni. Ezeknek a súlya nagyjából 320 gramm, a sebességük viszont óriási, akár hiperszonikus is lehet.
A portál szerint ennek a prototípusnak a lövedéke 6,5 mach sebességgel, vagyis átszámítva 2,230 méter per szekundummal képes haladni, és jelenleg 5 megajoule (vagyis 5 millió joule) energiával működik. Az ATLA az utóbbit majd a négyszeresére, 20 megajoule-ra tervezi növelni a későbbiekben.
Azt egyelőre nem tudni biztosan, hogy a japánok milyen eszközökre fogják felszerelni a fegyvert, de egy spekuláció már felvetődött ezzel kapcsolatban is. A japán haditengerészet ugyanis még 2015-ben közölte, hogy két típusú rombolójukra, a 27DD-re és a 27DDG-re is felszerelhetőek lesznek a későbbiekben a railgunok, mivel e hajók elegendő energiát képesek előállítani azok működtetéséhez. Ezenkívül a The Drive azt sem zárja ki, hogy a railgunokat a japán flottának azoknál a többcélú rakétavédelmi hajóinál is használhatják majd, amelyeket jelenleg fejlesztenek ki.
Meg nem erősített értesülések szerint a szárazföldön is bizonyos katonai teherautókra szerelhetik majd fel ezeket az eszközöket. A spekulációk szerint mind a vízen, mind a szárazföldön alkalmasak lehetnek akár a hiperszonikus sebességgel ballisztikus rakéták elleni védelemre is.
A The Drive arra is kitért, hogy a Japán által használt közepes kaliberű railgunok elsősorban a hajók, szárazföldi objektumok lokalizált védelmére lehetnének alkalmasak.
Ezekhez képest az amerikai haditengerészet nagyobb kaliberű fegyverekkel kísérletezett, de az a projekt végül kudarcba fulladt a jelek szerint, nem utolsósorban amiatt, hogy jóval komplexebb technológiai megoldásokat igényeltek azok a fegyverek (de még a 40 milliméteres japán railgunnal is lehet jó néhány olyan nehézség, amit át kell hidalni azelőtt, hogy tényleg harci helyzetben alkalmazható legyen az eszköz).
Beszédes az is, hogy Japán ennek a railgunnak a fejlesztését még 2016-ban kezdte meg, miután előzőleg 1990 óta egy jóval kisebb, 16 milliméteres prototípussal kísérleteztek.
Ha elkészül a fegyver, akkor elsősorban két fenyegetés ellen adhat védelmet a japánoknak: egyrészt a Japán irányában rakétákkal nem ritkán kísérletező Észak-Korea, másrészt pedig a fejlett hadiflottával rendelkező Kínával szemben. Utóbbi ország, valamint Törökország már szintén dolgozik a saját railgunján a híresztelések szerint. Ami az Egyesült Államokat illeti, az ő esetükben azzal kapcsolatban vetődtek fel pletykák, hogy esetleg a japán programba betársulva ők is „visszaszállhatnak” még ebbe a projektbe.