A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat három pontból áll:

1. Az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében – szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben – 2025. december 31-ig állomásozzon és szükség szerint alkalmazásra kerüljön.
2. A hozzájárulás kiterjed nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén és annak birtokában a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak támogatására vonatkozó, az 1. pont szerinti magyar szerepvállalással összhangban álló, a Csádi Köztársasággal határos államok területén – az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében – végzendő katonai feladatokra is.
3. Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy döntéseiről és intézkedéseiről, valamint a kontingens működéséről az Országgyűlés külügyekkel foglalkozó állandó bizottságát, valamint honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságát igény szerint tájékoztassa.

A javaslatban megemlítik a Csádi Köztársaság elnökének 2023. szeptember 19-én N'Djamenában kelt meghívólevelét is.

A magyar védelempolitika egyik fő prioritása

A javaslat előadója Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Az indoklásban arról olvashatunk, hogy

a kormány az Afrika-stratégiáról szóló kormányhatározatban kiemelte, hogy a szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a megélhetés helyben történő biztosításával lehet hatékonyan kezelni; ezért egyetért azzal, hogy új alapokra szükséges helyezni Magyarország külpolitikai és külgazdasági jelenlétét az afrikai kontinensen, különös tekintettel a szubszaharai régióra. Csádi jelenlétünk további koncepcionális pillérei a Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározatban is részletesen definiált déli és keleti stratégiai irányból eredő fenyegetések kezelésének összefüggésében értelmezhetőek, amely stratégiai igény – jelenleg – a magyar védelempolitika egyik fő prioritásának tekinthető.

Az indoklás szerint ennek megfelelően Magyarország a csádi szerepvállalással „a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez is tekintettel arra, hogy az egyes afrikai államok romló biztonsági helyzete Európára, ezáltal Magyarországra is negatív hatással lehet a terrorizmus és a migráció révén. E fellépés illeszkedik azon törekvéseink körébe, hogy a biztonsági problémákat azok keletkezési helyén, a forrásországokban szükséges kezelni, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt.”

Magyarország törekvésének nevezik, hogy számos módon hozzájáruljon a sérülékeny régiókban található országok, például Csád komplex módon történő támogatásához, amely magában foglalja egyebek mellett a humanitárius, diplomáciai és katonai elemeket is, „ennek megfelelően Csádban egy olyan komplex szerepvállalás 2023-as elindítása tervezett, amelyből hazánk a katonai-biztonsági szempontokon túl gazdasági, társadalmi szempontból is hozzá tud járulni a stabil biztonsági környezet kialakításához, fenntartásához”.

A komplex megközelítés lényegének tartják, hogy a magyar katonai jelenlét mellett magán/állami szereplőknek a célországok, céltérségek

• agráriumában (öntözési technológiák, feldolgozóipar),
• gazdaságában (nyersanyagok kinyerése, energetikai dimenzió),
• külkereskedelmében (védelmi, kettős felhasználású termékek forgalma) és
• társadalmi stabilizációjában (ösztöndíjak, nemzetközi fejlesztési tevékenység, vallásdiplomácia, civil-katonai együttműködési projektek) a magyar nemzeti érdekkel összeegyeztetett módon legyen lehetőségük részt vállalni.

Az indoklás alapján – a fentieken túl – Magyarország a Csádi Köztársaság területén történő katonai szerepvállalással egyúttal hozzájárul a nemzetközi közösség terrorizmus elleni közös fellépéséhez, amely a körülményektől függően történhet akár önálló, továbbá, jövőbeni hadszíntéri fejlemények függvényében akár szövetségesi vagy koalíciós fellépés keretében.

Korábbi cikkünkben Máthé Lászlót, a térség miniszteri biztosát kérdeztük a magyar katonai szerepvállalásról.

Arató Gergely: Nem támogatjuk

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője lapunk kérdésére kijelentette:

Ez az akció nem NATO-, ENSZ- vagy EU-művelet, a magyar kormány a csádi elnök kérésére indít missziót. Ezzel mi nem értünk egyet, nem támogatjuk. Afrika veszélyes térségéről van szó, a szomszédos országokban a Wagner-csoport is jelen van. Ráadásul a misszió leírásából úgy tűnik, hogy jelentős mértékben üzleti érdekek védelme lenne a feladat. Nem nehéz kitalálni, hogy milyen üzleti körök érdekében akarják használni a magyar katonákat.

Az ellenzéki politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy „a honvédségnek bőven van dolga az ország védelmében, nincs szükség Rejtő Jenő-i afrikai kalandokra”.

A Jobbik kulcsfontosságúnak tartja és támogatja

„Az afrikai Csádban kialakult helyzet rendezése kiemelkedően fontos az illegális migráció elleni küzdelemben, tekintettel arra, hogy ahol kormányválság és anarchia alakulhat ki, ott azonnal megindul az embercsempészek aktív részvételével az illegális migráció Európa felé, de fontos a terrorizmus elleni nemzetközi harcban is, hiszen a terrorszervezetek térnyerésének táptalajául szolgálnak a csádihoz hasonló kaotikus állapotok, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarország és egész Európa számára” – hangsúlyozta lapunknak a Jobbik – Konzervatívok.

Azt sem tartják elhanyagolhatónak, hogy „Oroszország politikai és gazdasági térnyerését megakadályozzuk Afrika különböző országaiban, ami a korábbi Wagner-alakulatok és egyéb orosz katonai szervezetek révén egyre jelentősebb. Ez a kockázat pedig új kihívások elé állítaná Magyarországot és az egész Európai Uniót.”

Az sem Európa, sem Magyarország számára nem lenne jó, ha Moszkva és annak háborús bűnös vezetője, Vlagyimir Putyin újabb és újabb migrációs tömegeket, afrikai bevándorlók millióit – köztük számtalan terroristát – tudna rászabadítani az öreg kontinensre. Mindezek miatt a Jobbik – Konzervatívok – mint a migráció minden formáját elutasító konzervatív párt – kulcsfontosságúnak tartja és támogatja is az európai jelenlétet, így a magyar katonák jelenlétét Csádban

– fogalmazott a párt.

Harangozó Tamás: Nem világos, hogy a művelet pontosan milyen célokat szolgálna

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság alelnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy

komoly kérdéseket vet fel a magyar katonák csádi szerepvállalása. A kért felhatalmazás teljesen eltér az elmúlt 30 év kezdeményezéseitől, hiszen ezúttal a magyar katonák nem egy nemzetközi koalíció részeként, nem az ENSZ, a NATO, illetve az EU műveletében, hanem teljesen önállóan vágnának bele egy katonai műveletbe, és nem is a térségben aktív francia erőkkel közösen teljesítenének szolgálatot. Az előterjesztés alapján nem világos, hogy a művelet pontosan milyen célokat is szolgálna a Száhel-övezetben. Nem ismert a csádi államfő meghívólevelének tartalma, és kérdéses, hogy milyen magyar érdekek vannak Csádban, amiket a magyar katonák életének kockáztatásával kell védelmezni. Nem ismert továbbá a NATO-szövetséges tagországok álláspontja sem.

A szocialista képviselő szerint „ezeket a tisztázatlan kérdéseket minimum meg kellene előbb vitatni, például az erre hivatott Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésén, ezek ismeretében lehet csak felelős döntést hozni”.

LMP: a katonai misszió szükséges, de nem elégséges

Az LMP-től megtudtuk, hogy támogatni fogják a csádi katonai missziót, mert, ahogy fogalmaztak,

fontosnak tartjuk, hogy az ott zajló humanitárius-fejlesztési tevékenység biztonsága garantálva legyen. Csád a Száhel-övezet egyik legfontosabb állama, sok szempontból fontos Magyarországnak és Európának, hogy mi történik ott. Éppen ezért szeretnénk, hogy a nemzetközi fejlesztési pénzek jobban hasznosuljanak a térségben, többek között például az iszonyatos vízhiány miatt. A katonai misszió tehát szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a humanitárius-fejlesztési tevékenységek hatékonyabbak legyenek.

A zöldpárt szerint ehhez több fejlesztési forrásra és megalapozottabb projektekre van szükség a térségben a magyar kormány és az EU részéről is.

A Párbeszéd pacifista párt

A Párbeszéd – Zöldek válaszában leszögezték, „pacifista, zöldpártként” nem támogatnak olyan külföldi katonai szerepvállalásokat, „amelyekre nem a szövetségi rendszerünk (NATO) vagy az ENSZ égisze alatt kerül sor. Úgy véljük továbbá, hogy a csádi misszióval a kormány mindenekelőtt a migráció EU-s szintű kezelésével élesen szembehelyezkedő, keményvonalas politikáját akarja igazolni.”

A Mi Hazánk más missziókból is hazahívná a katonákat

Novák Előd a javaslat szerdai parlamenti vitáján tiltakozott az ellen, hogy megfogalmazása szerint az „Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma” legyen a honvédség. Nehezményezte továbbá, hogy a csádi szerepvállalás költségét titkosítja a kormány, amivel szemben módosító javaslatot is benyújtott.

A Mi Hazánk alelnöke hangsúlyozta, a migrációt elsődlegesen a magyar határon kellene megállítani, több millió forintos helyszíni bírsággal és a mobiltelefonok bűnjelként való lefoglalásával sújtva az illegális határátlépőket, a csádi misszió helyett pedig inkább a határon végzett itthoni szolgálatért kellene nagyobb jutalmat adni a magyar katonáknak.

A Mi Hazánk más külföldi missziókból is hazahívná a magyar katonákat, mert ezek a szerepvállalások növelik Magyarország terrorfenyegetettségét. Az így felszabaduló százmilliárdokból vonzóbb javadalmazást, komolyabb felszerelést lehetne biztosítani a magyar honvédeknek

– mutatott rá Novák Előd.

Kérdéseinkkel a Momentumot is kerestük, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Fotó: Lakatos Péter / Index)