Az uniós tagországok támogatták a példa nélküli terveket, hogy az EU-ban jegelt orosz vagyon profitját Ukrajna háborús kárainak enyhítésére költsék. A szankciókkal sújtott, befagyasztott orosz letétek értéke meghaladja a 200 milliárd eurót, amelyek 3 milliárd euró nyereséget termeltek az idén. Oroszország válaszul ellenintézkedésekkel fenyeget.
Határozott előrelépést sürget a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács a kérdésben, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó „rendkívüli bevételek” miként fordíthatók Ukrajna talpra állítására – jelentette a Politico.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt szankciókkal sújtott csaknem 300 milliárd értékű orosz devizatartalék túlnyomó többsége – több mint 200 milliárd euró – az EU pénzügyi intézményeiben „pihen”.
Az értékpapírokat lejáratuk után újra befektetik, hogy nyereséget termeljenek.
Korábban felmerült, hogy a hasznot a megtámadott ország javára megadóztassák, az Európai Központi Bank, nem utolsósorban pedig Berlin és Párizs azonban ellenezte a lépést, attól tartva, hogy megrendítené a pénzügyi piacokat, és gyengítené az euró tartalékvalutaként betöltött pozícióját.
A legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felhatalmazást kért a vezetőktől a megfelelő jogi javaslatok megtételére.
A balti országok mellett Dánia, Svédország, Finnország és Lengyelország egyaránt támogatta az elképzelést. Óvatosságra intve a belga és a luxemburgi miniszterelnök a jogi, makrogazdasági és monetáris kockázatok figyelembevételét követelte, ami érthető, hisz ebben a két országban kezelik az orosz vagyont.
A belga Euroclear elszámolóház 180 milliárd eurónyi orosz állami vagyon felett rendelkezik. Az év első kilenc hónapjában 2,9 milliárd eurós nyereséget termelt – írta a Bloomberg a múlt héten közzétett negyedéves eredményekre hivatkozva. Luxemburg a másik elszámolóház székhelye. A Clearstream szintén befagyasztott orosz értékpapírokat kezel. Rajtuk kívül még hat joghatóság kezel kisebb tételeket.
Az ötlet, hogy az orosz vagyon profitját Ukrajna újjáépítésére kellene felhasználni, már a szankciók bevezetésének kezdetén felmerült, egyes tagországok fenntartásai miatt azonban folyton halogatták gyakorlati megvalósítását.
Az Európai Bizottság a G7-et is felkérte az elképzelés támogatására, hogy ne az EU viselje egyedül a példátlan lépéssel járó jogi és pénzügyi kockázatokat.
A G7 igazságügyi és pénzügyminisztereinek legutóbbi találkozóján azonban nem született döntés a kérdésben.
A rendkívüli adó koncepcióját egyébként az Egyesült Államok jóváhagyta. A G7-országok többsége szerint a befagyasztott orosz vagyon addig nem szabadítható fel, amíg Oroszország nem fizet kártérítést Ukrajnának.
Az uniós áttörés azok után született meg, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború azzal fenyeget: beárnyékolja Oroszország ukrajnai háborúját.
A profit felhasználásának javaslata még az idén megszülethet – állítja a bizottság egyik tisztviselője.
Oroszország elkobozza a barátságtalannak ítélt EU-tagországok vagyontárgyait, ha az unió „ellopja” a befagyasztott orosz pénzeszközöket Ukrajna finanszírozása érdekében – reagált Putyin elnök egyik legfőbb szövetségese, az Állami Duma, az orosz parlament alsóházának elnöke.
És ez sokkal fájdalmasabb lesz az EU számára – fenyegetőzött Vjacseszlav Vologyin.
Számos európai politikus, élükön az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, ismét arról kezdett beszélni, hogy ellopják országunk befagyasztott pénzeszközeit Kijev militarizálásának folytatása érdekében
– idézte a Reuters Vologyin Telegramon közzétett megállapításait.
Egy ilyen döntés „szimmetrikus” választ igényel az Orosz Föderáció részéről. Ebben az esetben a „barátságtalan országok” sokkal több vagyonát koboznánk el, mint amekkora orosz vagyont fagyasztottak be Európában – üzente a Duma elnöke.
A háború fejleményeit hétfőn is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Egy gyermek hintázik egy rakéta által megrongált lakóépület előtt 2022. február 25-én Kijevben. Fotó: Pierre Crom / Getty Images)