November 2–3-án David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete Washingtonba utazott, hogy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultáljon az amerikai–magyar kétoldalú kapcsolatokról – tájékoztatott közleményben az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége. Pressman legutóbbi látogatása után egy magyarokat is érintő szankciós csomagot jelentettek be, pár hete pedig megjelent egy olyan értesülés, miszerint az Egyesült Államok magyar magánszemélyek szankcionálására készülhet. Egyelőre azonban nem tudni biztosan, hogy ehhez köthető-e a mostani látogatás.
A nagykövetség közleményében azt írták, hogy David Pressman a washingtoni megbeszélésein a végrehajtó hatalom rangidős képviselőivel, köztük a Kongresszus, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel is találkozott.
Pressman legutóbb márciusban járt Washingtonban, ahonnan visszatérve bejelentette, hogy az Egyesült Államok további ötven személyre és intézményre vetett ki szankciókat Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt, és a listán ott van a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank, illetve annak magyar alelnöke, a korábban diplomataként dolgozó Laszlóczki Imre is.
Nagy Zsolt, a Republikon Intézet politológusa a bejelentést követően az Indexnek azt mondta, szerinte tovább fog fokozódni a feszültség, de nem a bank miatt, hanem „a miatt az adok-kapok miatt, ami körülveszi a bejelentést”. Nem sokkal később kiderült, hogy az Egyesült Államok korlátozza a magyar útlevelek vízummentességét. Az amerikai kormányzat eddig részletesebben meg nem nevezett biztonságpolitikai okokra hivatkozott.
Az utóbbi hetekben is volt egy olyan sajtóértesülés, amely szerint magyarok ellen vezethetnek be újabb szankciókat.
A VSquare nemzetközi oknyomozó portál akkor azt írta, hogy korrupciós ügyek miatt vezethetnek be szankciókat magyar magánszemélyek ellen. A leírtakból arra lehetett következtetni, hogy politikai kapcsolatokkal rendelkező magánszemélyekről lenne szó, és mindezt Orbán Viktor is személyes támadásként értékelheti majd. Hogy mikortól és milyen szankciók jönnének, az az értesülésből nem derült ki, és azóta még nem volt jele annak, hogy tényleg ilyesmit lépne az Egyesült Államok.
David Pressman a márciusi hazalátogatásakor egyébként találkozott Antony Blinken külügyminiszterrel is, most viszont feltételezhetően nem találkoztak, ugyanis a külügyér nagyjából az ő érkezésével egy időben utazott a Közel-Keletre.
A magyar és az amerikai kormány már régóta rossz viszonyt ápol. Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelőjén David Pressman nagykövetet „présembernek” nevezte, ezzel arra utalva, hogy a diplomatát az amerikaiak azért küldték, hogy
bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborúba.
A nagykövet rendszeresen felszólal a magyar kormány ellen. Legutóbb például egy március végén elhangzott Szijjártó Péter-nyilatkozatból idézve vágott vissza Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kormányfő ugyanis Twitteren üzent Donald Trumpnak, az Egyesült Államok exelnökének, Pressman pedig felhozta, hogy a magyar külügyminiszter korábban azt mondta, ők sosem szólnak bele más országok belügyeibe.
A nagykövet és stábja azonban többször is jelezte, hogy ezek nem csupán kedélyes beszólogatások, hiszen Pressman az amerikai kormányt képviseli, így a kormánypárti magyar sajtóban ellene zajló lejáratókampányt a hazája elleni, felülről irányított támadásnak tekintik.
David Pressman júliusban egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Magyarország egyre inkább tekintélyelvűvé válik, és a politikai szereplők egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy „meg kell védeni a gyerekeket”. De ezt megosztó módon teszik, és „ennek leginkább a kiszolgáltatottak látják kárát, akik mellett az Egyesült Államok egyértelműen kiáll” – fűzte hozzá.