George Simion fociultrából lett szélsőjobboldali politikus, aki Moldova és Románia egyesüléséért harcol. Erőfeszítéseit viszont a határ másik oldalán már nem annyira díjazzák, ugyanis eddig hatszor tiltották ki az országból.
George Simion 1986. szeptember 21-én született a Vrancea megyei Foksány (Focsani) városában. A Gheorge Lazăr Nemzeti Főiskolán folytatott tanulmányai után a Bukaresti Egyetemre, majd a Jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetemre iratkozott be, ahol történelemből szerzett mesterdiplomát.
Már 20 évesen bekapcsolódott a politikai aktivizmusba, amikor 2006-ban Bukarestben tüntetést szervezett egy kisjenői (Chisinau) román–francia kéttannyelvű gimnázium diákjainak támogatásáért. 2011-ben megalapította az Akció 2012 (Acțiunea 2012) nevű formációt, amely különböző, Moldova és Románia egyesülését szorgalmazó civil szervezeteket tömörített.
Számos tüntetést követően 2017-ben külön kritizálta az akkori román kormányzatot, amiért szerinte nem foglalkoztak eleget a nagyromán egyesülés 100. évfordulójának előkészítésével. Ekkor megalapította a Szövetség a Centenáriumért nevű formációt, amellyel 2018-ban Gyulafehérváron és Kisjenőben is tüntetést szervezett. Politikai karrierje az ezt követő évben indult meg fölfelé.
2019-ben Simion bejelentette, hogy független jelöltként indul az európai parlamenti választásokon „Nagy-Románia Európában” mottóval. A politikus emellett azzal is kampányolt, hogy mandátumszerzése esetén mindent megtesz nemcsak a moldovai, hanem a Szerbiában és Ukrajnában élő román nemzetiség jogainak védelméért is.
A voksoláson végül 117 141-en szavaztak Simionra, ami 1,29 százalékot eredményezett. Ezen fölbuzdulva szeptemberben megalapította a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), amellyel egy évvel később már közel tízszázalékos szavazataránnyal bejutott a parlamentbe,
a jövő évi választások előtt pedig már 19-20 százalékra mérik a pártot.
A romániai szélsőjobb erősödéséről, valamint arról, hogy mindez mit jelenthet az erdélyi magyar és az itthoni kormányzati politikára nézve, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Simion először a 2019-es úzvölgyi incidens során került szembe közvetlenül az erdélyi magyar politikával, amikor részt vett a rendbontásban, a botrány kirobbantásáért pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) vádolta, ugyanakkor
önmagát nem sokkal később úgy definiálta, mint a „román Orbán Viktor”.
Érdekesség, hogy a politikus korábban fociultraként is tevékenykedett, és két szélsőséges szurkolócsoport alapítása is fűződik a nevéhez, amelyek Bukarestben csendőrökre támadtak. Az egyik, az Uniti Sub Tricolor nevű banda volt az, amely gigantikus román trikolór zászlót feszített ki Hunyadi Mátyás kolozsvári szobra elé, illetve heccelte a magyar szurkolókat az 1919-es megszállással.
Egyik sokszor használt rigmusuk a „ki a magyarokkal az országból!”, amely ellen az UEFA nem emelt kifogást korábban. Érdekesség, hogy ez a skandálás az úzvölgyi temetőben történt incidens során is előkerült.
Az AUR-vezérnek voltak további botrányai is: a 2020-as parlamenti választásokon Călin Georgescut támogatta miniszterelnök-jelöltként, aki egy olyan civil szervezettől is kapott támogatást, amely gratulált Oroszországnak a krími annexióhoz, valamint a Szputnyik is elismerésben részesítette.
Simionnal kapcsolatban többször is fölvetették, hogy
nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az orosz titkosszolgálattal, az FSZB-vel fenntartott kapcsolatai miatt.
A politikus ugyanakkor tagadta a vádakat. Simion bár Moldova és Románia egyesüléséért harcol, olyan helyről is kapott negatív visszajelzést, ahonnan nem feltétlenül számított rá.
George Simiont eddig hatszor tiltották ki Moldovából, először 2009 márciusában, amikor tüntetést szervezett Besszarábia és Románia egyesülésének 91. évfordulója alkalmából. Simiont és Eugen Rusut, az esemény egyik fő szervezőjét letartóztatták a „közrend megsértése” miatt. Rusut őrizetbe vették, Simiont viszont pénzbírsággal sújtották, és elengedték. Ezt követte több tucat román állampolgár Moldovába való beutazási tilalma.
2014 decemberében másodszor, 2015 májusában pedig harmadszor is kitiltották az országból. Utóbbi esetben a döntés már ötéves időtartamra szólt, mivel a moldáv hatóságok szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, és persona non gratának minősítették.
A kisjenői román nagykövetség azonban magyarázatot kért, ennek hatására pedig szeptemberben semmissé tették Simion kitiltását.
2016 februárjában a politikust ismét eltiltották a Moldovába való beutazástól, egy nappal később viszont a döntést megint visszavonták. Az ötödik ilyen eset 2018. augusztus 28-án történt, amikor 30 napra tiltották ki az országból, miután agresszívan viselkedett, és nem volt hajlandó eleget tenni a román–moldáv határon történő ellenőrzéseknek.
A hatodik eset 2018. október 1-jén volt, amikor állítólag letartóztatták és megverték. Simion egy olyan képet töltött föl a Facebookra, amelyen fejsérülései is látszódnak. A moldáv hatóságok tagadták a vádakat, az AUR-vezér ugyanakkor a mai napig nem léphet legálisan Moldova földjére.
(Borítókép: George Simion 2021. december 21-én. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)