Gáza a világ egyik legszegényebb régiójának számít, de vezetői luxuséletet élnek: a Hamász elöljárói közül néhányan több millió vagy milliárd dolláros vagyonnal rendelkeznek. A felszínről nem is látható, de a föld alatti alagutakban rengeteg pénz rejlik. Ebben pedig hatalmas szerepük van a kriptovalutáknak is.
Gáza több mint 40 százalékos munkanélküliséggel küzd a Bild cikke szerint. A Világbank egy 2022-es jelentésében az egy főre jutó GDP-t Gázában 1257 dollárra becsülte, ami körülbelül egynegyede a Ciszjordániában becsült 4458 dolláros egy főre jutó GDP-nek. Ezek a számok a világ egyik legszegényebb helyévé teszik.
A korlátozott gazdasági növekedést sokan az izraeli–egyiptomi blokádnak tulajdonítják, amely 2007 óta korlátozza a Gázai övezetbe érkező vagy onnan kimenő áruk be- és kilépését. Ez az érv azonban figyelmen kívül hagy egy alapvető problémát Gázában, amely a Hamász vezetésének gazdagsága – írja a globes.co.
A Hamász vezetése főként a virágzó alagút-kereskedelmen keresztül szerezte meg vagyonát: a Hamász tisztviselői általában 20 százalékos adót vetettek ki az alagutakon keresztül csempészett árukra.
Az alagutakat övező titkolózással ellentétben a Hamász és támogatói meggazdagodásában játszott szerepük már régóta nyíltan látható.
A Gázát uraló terrorszervezet vezető tagjai közül sokan visszafogottan viselkednek a nyilvánosság előtt, és néhányan életük jelentős részét azzal töltötték, hogy elkerüljék az Izrael által elkövetett merényletkísérleteket. Éveken át a vagyonuk is rejtélyesnek számított. Ma már sokat tudni arról, hogy ezek a menekülttáborokban született és nevelkedett személyek hogyan váltak visszavonult mágnásokká. Mióta a Hamász a Gázából indított eddigi leghalálosabb támadással sokkolta Izraelt, a kérdések újra felszínre kerültek.
Néhány órával a Hamász Izrael elleni támadásának kitörése után a The Times of Israel szerint a Hamász vezetője, a 61 éves Iszmail Haníje videón látható, amint a katari fővárosban, Dohában lévő luxusirodájából ünnepli az inváziót, miközben ő és más magas rangú Hamász-tisztviselők boldogan ujjonganak, mielőtt a földön leborulva Allahot dicsőítik.
A Hamász magas rangú tisztségviselőjeként eltöltött hosszú évek alatt Haníje, akit 2017-ben a szervezet politikai irodájának vezetőjévé választottak, tekintélyes vagyont halmozott fel. Katarban él 2019 óta.
Pontos vagyona nem ismert, de ma már legalább 5 millió dollárra becsülik.
Haníje, akit 2018-ban az amerikai külügyminisztérium terroristának minősített, az évek során tekintélyes vagyonra tett szert. 2010-ben 4 millió dollárt fizetett egy 2500 négyzetméteres telekért Rimalban, Gáza előkelő tengerparti negyedében, a Shati menekülttábor közelében, ahol felnőtt. A földet a veje nevére jegyeztette be.
Azóta Haníje állítólag további házakat vásárolt, és azokat is bejegyeztette 13 gyermeke közül néhánynak a nevére. Egyik fiát még Abu al-Akerat, azaz „az ingatlanok atyja” néven is ismerik Gázában.
Haníje gyermekei kihasználják kiváltságos helyzetüket Gázán belül és kívül egyaránt.
Miután a jelentések szerint török útlevelet szerzett, Haniyeh fia Gázába és Gázából kiutazik, törökországi ingatlanokba fektet be, és csatlakozik a család nemzetközi vállalkozásaihoz.
Eközben a jelentések szerint gyermekei generátorokat birtokolnak, és áramot árulnak Gázán belül, egy olyan ritka árucikket, amelyet ők maguk ingyen kapnak.
Többen már 2021-ben beszámoltak olyan hírszerzési információkról, amelyek szerint a Hamász a 2000-es évek elejétől egészen 2018-ig mintegy 40 kereskedelmi vállalatot ellenőrzött Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Jordániában, Algériában és Szudánban.
Nem Haníje az egyetlen ingatlanmogul. A The Times of Israel szerint tavaly év vége felé egyre több magas rangú Hamász-tisztviselő költözött Gázából Bejrút, Doha és Isztambul luxusszállodáiba, ahol olyan fényűző és extravagáns életet tartanak fenn, amilyenről a gázai lakosok – akiket állítólag ők képviselnek – a legvadabb képzeletükben sem mernének álmodni.
A Gázai övezeten belüli Hamász vezetője, Jahja Szinvár szintén jelentős vagyont halmozott fel, a The Daily Telegraph 1-3 millió dollárra becsülte. Szinvár, aki a kan juniszi menekülttáborban született a Gázai övezet egyiptomi uralma alatt, a Hamász biztonsági szolgálatának alapítója.
Bár 1988-ban Izraelben négyszeres életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, az elfogott izraeli katona, Gilad Shalit hazahozataláért kötött alkuban szabadon engedték, és újra a Hamász egyik magas rangú vezetője lett. 2017-ben kinevezték a Hamász vezetőjévé a Gázai övezetben.
Emellett ott van még az a személy, akit a palesztinok „az agy”, az izraeliek „a kilencéletű macska” néven ismernek, és most már a legutóbbi terrortámadás kitervelőjeként is. Izrael évek óta Mohammed Deifet a legkeresettebb Hamász-vezetők között tartotta számon, és egyben a legelkerülhetetlenebbek között is. Eddig összesen három fotót adtak ki Deifről:
az egyiket a húszas éveiben járó Deifről, a másikon maszkot visel, a harmadikon pedig csak az árnyéka látszik.
Nem véletlen, hogy az egyik beceneve el Deif, ami vendéget jelent, mert folyamatosan változtatja a helyzetét. Deif az al-Kasszam Brigádokat, a Hamász katonai szárnyát vezeti. A macska becenevét annak köszönheti, hogy hét izraeli merényletkísérletet is megúszott, az utolsót 2021-ben. Médiaforrások szerint 2023. június 1-jén Deif becsült nettó vagyona körülbelül 5 millió dollár volt.
Khaled Mashal az akkor még jordániai ellenőrzés alatt álló Ciszjordániában, Silwadban született, de központi szerepet játszott a terrorszervezetben. Mashal 1992-ben kulcsszerepet játszott a Hamász központi vezetőségének kialakításában, és végül a csúcsra emelkedett.
Haniyehhez és másokhoz hasonlóan ő is Katarban él ma, és arról ismert, hogy egyiptomi bankokba, valamint a Perzsa-öböl menti országokban INGATLANPROJEKTEKBE FEKTETETT BE.
A vezetés egyik leggazdagabb emberének tartják. Személyes vagyonát egy évtizeddel ezelőtt az arab világban megjelenő kiadványok több milliárd dollárra becsülték. Jelenleg körülbelül 5 milliárd dollárra becslik.
Mashal helyettese Mousa Abu Marzouk, akit korábban a Hamász hierarchiájában a második helyen tartottak számon, szintén régóta megalapozta pozícióját a Hamász-mágnások listáján.
A Nyugat-galileai Főiskola politológia- és a Közel-Kelet történelmének oktatója szerint Marzouk még az 1990-es évek elején pénzgyűjtő kampányt indított az Egyesült Államokban a gazdag muszlimok körében, amiből saját zsebre is dolgozhatott.
Az alagútadó-ipar, a globális finanszírozási hálózatok és a nemzetközi vállalkozások mellett a Reuters nemrég arról számolt be, hogy a Hamász magas rangú tisztviselői megtalálták a nemzetközi szankciók kijátszásának módját: a kriptovalutát.
Matthew Levitt amerikai terrorizmusellenes szakértő a Reutersnek elmondta: a Hamász költségvetésének nagy része, több mint 300 millió dollár a vállalkozásokra kivetett adókból, valamint olyan országokból, mint Irán és Katar, illetve jótékonysági szervezetekből származik.
A Hamász, amelyet például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia terrorszervezetként szankcionált, egyre gyakrabban használ kriptovalutákat, hogy elkerülje a nemzetközi korlátozásokat
– mondta Levitt.
Tom Robinson, az Elliptic nevű blokklánckutató cég társalapítója a Reutersnek elmondta, hogy a Hamász a kripto egyik legsikeresebb felhasználója a terrorizmus finanszírozására. A 2021. májusi erőszak kitörése után a TRM Labs blokklánckutató szerint a Hamász által ellenőrzött kriptocímekre több mint 400 000 dollár érkezett.
(Borítókép: Piaci bódék és emberek Gázavárosban 1999-ben. Fotó: Unkel / Ullstein bild / Getty Images)