Az Európai Bizottság elnöke délelőtt még a biztosokkal egyeztetett a bővítés kapcsán, majd bejelentette, azt javasolja a bizottság, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és szorgalmazzák a tagjelöltség megadását Georgiának.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról szóló jelentésének bemutatásakor közölte, a bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.
Az EU-bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Az EU-tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előmozdítására. Az uniós tagsági kilátások a hiteles, érdemeken alapuló átalakulás fő mozgatórugói. Alapvető fontosságú a megbékélés és a stabilitás előmozdítása érdekében az európai kontinensen – hangoztatta az Európai Bizottság elnöke.
Az uniós ügyekben jól értesült Politico arról írt előzetesen, hogy már hétfőn kirajzolódott, az Európai Bizottság javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával. Azonban mindkét esetben komoly jogállamisági reformokat várnak el. Kiszivárgott az is, hogy javasolják, Georgiának (a korábbi Grúziának) adják meg a tagjelölti státuszt, ez mindenképpen gyorsítaná jövőbeli csatlakozását.
Kiderült, már a hétfői kabinetvezetői egyeztetésen is vita volt arról, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Több tagállam jelezte, hogy véleményük szerint Boszniában a jogállamiság helyzete romlott az elmúlt időszakban. Ugyanakkor mások megjegyezték, hogy bár a jogállamiság és az átláthatóság terén valóban problémás Ukrajna és Bosznia is, azonban Kijev legalább tett lépéseket, hogy teljesítse az uniós elvárásokat ezen a téren.
A csatlakozási tárgyalásokat remélő többi balkáni ország azonban nem érti, hogy Bosznia-Hercegovina miért kerülne kivételezett helyzetbe. Ugyanakkor Orbán Viktor kormányfő elkötelezett Szerbia mielőbbi meghívása mellett, ám ez a javaslat nem túl népszerű a tagállamok körében, különösen a nyáron fellángolt szerb–koszovói konfliktus után.
Ukrajna, Georgia és Moldova mellett hat balkáni tagállam is potenciális tagjelölt: Törökország, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia.
Előzőleg név nélkül nyilatkozó uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a tárgyalások megkezdése még nem jelenti azt, hogy sima ügy lesz Kijev csatlakozása. Ez egy nagyon hosszú, kacskaringós út, és nem mindig vezet eredményre, miközben rengeteg pénzt emészt fel. Felidézték Törökország példáját, amellyel az egyeztetések már 2005-ben megkezdődtek, azonban azóta szépen lassan jégbe fagytak.
Az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntés egyértelműen politikai, és a kontinens elkötelezettségét jelzi a háborúban álló ország mellett. Míg Ursula von der Leyen korábban megerősítette, nem akar céldátumot megjelölni, addig az Európai Tanács elnöke, Charles Michel az ukrán csatlakozást 2030-ra tette.
Franciaország és Portugália más megközelítéssel álltak elő az egyeztetések során. Fokozatos, lépésről lépésre történő csatlakozást javasoltak, amely konkrét területeken való részvételt feltételezne Ukrajna részéről az unióval.
A mostani javaslat a bővítési tárgyalásokkal kapcsolatban a decemberi állam- és kormányfői csúcsnak szól. Vélhetően nem lesz könnyű egységes álláspontot kialakítani a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán. Ukrajna esetében Magyarország folyamatosan hangoztatja, hogy megtorpedóz minden uniós vagy NATO-közeledést.
Budapest ugyanis elvárja, hogy annyi év és diplomáciai jegyzékváltás után Kijev megnyugtatóan rendezze és garantálja a kárpátaljai magyar kisebbség jogait, amelyek éppen idén szeptembertől szűkültek tovább.
A másik ütközőpont az OTP felkerülése arra listára, amely a háború szponzorainak nevét tartalmazza. Ugyan a magyar bank lekerült a feketelistáról, azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sürgette Kijevnél, dolgozzanak ki közösen olyan garanciát, amely hosszú távon biztosítaná, hogy az OTP ne is kerülhessen ismét fel a listára.
A miniszter szerint az ukrán korrupcióellenes ügynökségnek van egy, a szankciókra előterjesztett listája is, amelyen az OTP oroszországi entitása, illetve négy magyar OTP-s bankvezető neve még mindig szerepel.
(Borítókép: Ursula von der Leyen és Charles Michel Brüsszelben 2023. október 27-én. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images Hungary)