Az Európai Unió tervezett bővítése a kilenc új tagországgal rengeteg pénzt emésztene fel. A csatlakozás legnagyobb haszonélvezője a számítások szerint Ukrajna. A tovagyűrűző pénzügyi hatással néhány jelenlegi kedvezményezett tagország nettó befizetővé válna, Magyarországot azonban kevésbé érintik a változások.
A belső információként kezelt, de kiszivárgott értesülések szerint 256,8 milliárd euróba, napi árfolyamon hét év alatt több mint 99 ezer milliárd forintba kerülne az integráció kiterjesztése a kilenc új tagra. Egyesek a bővítés határidejét 2030-ban valószínűsítik, mások a költségvetési fordulót, 2027-et tartják reálisabb céldátumnak.
A potenciális tagjelölt a hat balkáni állam – Törökország, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia – mellett Ukrajna, Georgia és Moldova.
A költségvetési tervezet akkor került nyilvánosságra, amikor 51 európai vezető Granadában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezett, ahol megvitatják a tagjelöltekkel kapcsolatos következő lépéseket. Ezen részt vesz a magyar miniszterelnök is, aki az Európai Tanács elnökével tárgyalt a Magyarországot illető uniós támogatásról.
Minden tagállamnak többet kell majd fizetnie az uniós költségvetésbe, amelyből kisebb támogatás illeti majd meg.
Néhány nettó kedvezményezett nettó befizetővé válik – áll az Európai Tanács titkárságának dokumentumában, amelyből a Financial Times idézett. Korábban ez a lap írta meg, hogy Brüsszel részben feloldaná a magyar uniós forrásokat, de az Európai Bizottság alelnöke cáfolta az értesülést.
A kilenc potenciális tagjelölt közül hét év alatt a háború sújtotta Ukrajna lenne a legnagyobb támogatásra, összesen 186 milliárd euróra jogosult. Az újjáépítés költségeit egyébként a Világbank pillanatnyilag 400 milliárd euróra becsüli.
A granadai csúcson a bővítés az EU egyik legsürgetőbb témája. Eldöntendő kérdés a két- vagy többsebességes eljárás, azaz az egyedi elbírálás vagy az összes jelölt egyidejű felvétele.
Az EU egyik vezető diplomatája ellenzi a fokozatos csatlakozást. Azzal érvelt, hogy lehetetlen a kivitelezése. „A tagság az tagság. Pont” – mondta egy kijevi találkozón.
A költségvetés a legégetőbb és legvitatottabb téma – ezt mondta egy magas rangú diplomata a The Guardiannak. A büdzsé részleteit 2027-ig, a következő hétéves ciklus kezdetéig kell tisztázni. Az EU ezzel igazolhatná, hogy készen áll az új tagok fogadására, és nem lenne ürügy a tárgyalások további késleltetésére.
A magyar kormányfő a nyáron elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek tartotta, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata. Orbán Viktor ugyanakkor tavaly tusványosi beszédében nem zárta ki, hogy Magyarország 2030-ra eléri azt a fejlettségi szintet, amikor már nettó befizetővé válik az unióban.
„Addigra végig kell gondolni az EU-tagság értelmét” – jelentette ki a miniszterelnök.
A bővítési határidőt 2030-ban jelölte meg az év elején Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, diplomáciai források szerint azonban a kijelölt év „véletlenszerű” és értelmetlen. Többek szerint a határidőt a költségvetéshez igazítva 2027-ben kellene meghatározni, ami az elkövetkező két évben valós, nem pedig koncepcionális vitát alapozna meg.
A kiszivárgott dokumentum becslése szerint a kilenc ország csatlakozásával a költségvetés 21 százalékkal, 1470 milliárd euróra emelkedne.
Németország, Franciaország és Hollandia költségvetési hozzájárulása tetemesen nőne, ezért vélhetően átmeneti időszakokat jelölnek majd ki.
Ukrajna csupán a mezőgazdasági támogatásokban hét év alatt 95 milliárd euróra lenne jogosult. Kijev azzal érvel, hogy a gabona-, napraforgóolaj- és baromfipiac világelső szereplőjeként tagsága erősítené az EU élelmezésbiztonságát.
A kohéziós, azaz felzárkóztatási alapot szintén jelentősen befolyásolja a bővítés. A hatályos pénzügyi formula szerint Csehország, Észtország, Szlovénia, Ciprus, Málta és Litvánia a jövőben már nem lenne jogosult kohéziós támogatásra.
Magyarországot tehát nem érinti a változás.
Szakértők szerint aggodalomra ad okot, hogy miközben az EU reformcélokat tűzött ki a csatlakozásra váró országok számára, még nem tett részletes javaslatokat a tagállamokban szükséges változtatásokkal kapcsolatban.
(Borítókép: Résztvevők az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján tartott megbeszélésen Granadában 2023. október 5-én. Fotó: Miriam Lucena / Pool / Getty Images)