Nem lehet olyan kapcsolat Magyarország és Oroszország között, amely alá tudná ásni a szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat – fogalmazott a magyar köztársasági elnök a NATO brüsszeli székházában, miután tárgyalt a szervezet főtitkárával. Jens Stoltenberg szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenné, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget.
„Svédországnak a NATO tagjává kell válnia, amilyen gyorsan csak lehetséges. Egyetértek Novák Katalinnal abban, hogy Svédország csatlakozása erősebbé és egységesebbé teszi a szövetségünket” – jelentette ki Jens Stoltenberg Brüsszelben, miután találkozott a magyar államfővel.
Sajtóinformációk szerint a főtitkár nemrég levelet küldött a NATO tagállamainak, hogy Svédországnak legkésőbb november végére taggá kell válnia. A szervezet vezetője ugyanis szeretné, hogy a november 28–29-i NATO külügyminiszteri tanácsán Svédország már teljes jogú tagként vehessen részt. A szerdai találkozót követő sajtótájékoztatón – újságírói kérdésre – Jens Stoltenberg diplomatikusan kerülte a konkrét dátumot, és nem nevezett meg pontos időpontot.
Ukrajnáról szólva Novák Katalin elmondta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát és folytatja a humanitárius segítségnyújtást. Hangsúlyozta: Magyarország elítéli Oroszország agresszióját az önálló Ukrajnával szemben.
Legfontosabb azonban a békéhez vezető utak megtalálása. Valamint annak a megtalálása, miként lehet a béketárgyalások asztalához ülni és elérni a tűzszünetet
- fogalmazott az államfő, aki szerint nem lehet olyan kapcsolat Magyarország és Oroszország között, amely alá tudná ásni a szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat és a kötelezettségvállalások teljesítését úgy a NATO, mint az Európai Unió kereteiben.
Jens Stoltenberg úgy véli: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is.
Szerinte a támogatás elapadása „tragédia lenne" az ukrajnaiak számára, ahogy Oroszország győzelme fenyegetést jelent a szövetségeseknek.
A főtitkár utalt arra, hogy egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná: az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget.
Mindezek miatt is minden szövetséges biztonsági érdeke Ukrajna támogatásának fenntartása
- hangsúlyozta a NATO főtitkára.
A NATO brüsszeli központjában rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarország hozzájárul a NATO-missziók sikeréhez. Novák Katalin elmondta: az ország erősíti védelmét és fejleszti katonai kapacitását, hamarosan a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítja.
A magyar katonák jelenléte hozzájárul a nyugat-balkáni régió békéjéhez és stabilitásához
– tette hozzá a köztársasági elnök, aki szerint a biztonság kulcsfontosságú Magyarország és a magyar emberek számára. Úgy véli, hogy a NATO-tagság a biztonságot erősíti az országban és regionális szinten egyaránt.
Az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete kiemelten fontos Magyarország számára, különös tekintettel a magyar nemzeti kisebbségre. Jens Stoltenberg is pozitívan áll a kérdéshez, hiszen – fogalmazott az államfő – ő is tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.
Novák Katalin utalást tett arra, ha Ukrajna az EU és a NATO tagja kíván lenni ezt a kérdést nem hagyhatja figyelmen kívül.
Magyarország számára ez egy olyan kiemelten fontos kérdés, amelynek megvalósítása szükséges ahhoz, hogy fenntartsa támogató hozzáállását Ukrajna kihívásokkal teli küzdelmében
– tette hozzá a köztársasági elnök.
Belgiumban Alexander De Croo miniszterelnök vezetésével egy úgynevezett „Vivaldi-koalíció”, azaz a négy évszak minden színében pompázó - konzervatív, szocialista, liberális és zöld - koalíciós kormány van hatalmon. A flamand liberális miniszterelnökkel harminc percet tárgyalt a magyar államfő.
A Sándor-palota tájékoztatása szerint a találkozó szívélyes hangulatú volt. A fókuszban leginkább az EU elnökségre készülő spanyol–belga–magyar trió feladatai álltak. Budapest és Brüsszel együttműködése jónak mondható – állapították meg a felek.
A Rue de la Loin lévő Miniszterelnöki Hivatalban tartott megbeszélésen szóba kerül a demográfia kérdése, amit a – 2024 nyarától kezdődő – magyar elnökség kiemelten fog kezelni, és a belga fél is lényegesnek tart.
A találkozót követően Novák Katalin a brüsszeli Liszt Ferenc Intézetbe közös eszmecserére invitálta valamennyi magyar EP-képviselőt, politikai pártállástól függetlenül. A szerdai zárt körű találkozón a Fidesz EP-képviselői - Gál Kinga, Győri Enikő, Tóth Edina, Bocskor Andrea, Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Hidvéghi Balázs, Deli Andor, Kósa Ádám, Schaller-Baross Ernő és Trócsányi László - mellett Hölvényi György (KDNP), valamint Winkler Gyula és Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselői vettek részt. Ellenzéki oldalról egyedül Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő jelent meg.
Beszédében Novák Katalin hangsúlyozta, minden magyar európai parlamenti képviselőt meg kíván szólítani, mert - mint kiemelte - vannak olyan ügyek, melyekben fontos a nemzeti egység, és vannak olyan helyzetek, amikor érdemes félretenni a jogos pártpolitikai nézeteltéréseket vagy a szemléletbeli különbséget is, annak érdekében, hogy „képesek legyünk összefogni azokért az érdekekért, amelyeket rajtunk kívül senki más nem fog képviselni Európában".
(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart tárgyalásukat követően a védelmi szövetség brüsszeli székházában 2023. november 8-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)