Transznemű emberek lehetnek keresztszülők római katolikus keresztelőkön, valamint tanúk egyházi esküvőkön, és maguk is részesülhetnek a keresztségben – közölte a Vatikán doktrinális hivatala egy püspök kérdésére válaszolva.
Transznemű emberek lehetnek keresztszülők római katolikus keresztelőkön, valamint a legújabb egyházi dokumentumok szerint transzneműek és melegek megkeresztelkedhetnek – adta hírül a Reuters. A vatikáni Hittani Kongregáció dokumentumában a transznemű és meleg párok örökbe fogadott gyerekeinek megkereszteléséről úgy fogalmaztak, hogy a gyermek megkereszteléséhez „megalapozott reménynek kell lenni arra, hogy a gyermek a katolikus vallásban nő majd fel”.
Ám homályosan fogalmazott arról, hogy azonos nemű pár keresztelőt tarthat-e örökbe fogadott vagy béranyán keresztül kapott gyermekének.
Jose Negri, a brazíliai Santo Amaro püspöke júliusban hat kérdést küldött a tanítóhivatalnak az LMBTQ-emberek jogairól, valamint a keresztség és a házasság szentségében való részvételükkel kapcsolatban. A háromoldalas dokumentumot az argentin bíboros, a kongregáció vezetője, Víctor Manuel Fernández írta alá, majd Ferenc pápa október végén hagyta jóvá.
A 86 éves Ferenc pápa rendre megpróbálja az egyházat elfogadóbbá tenni az LMBTQ-közösséggel szemben anélkül, hogy megváltoztatná a tanításokat: szerinte az azonos neműek vonzódása nem bűn, ugyanakkor az azonos neműek közötti szexuális aktusok már igen. Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e keresztelni transznemű embereket, a hivatal azt mondta: bizonyos feltételekkel igen, addig, amíg „nem áll fenn a nyilvános skandalum vagy a hívek körében való dezorientálódás veszélye” .
Amikor 2013. február 28-án az új egyházfő sikeres megválasztását jelző fehér füst felszállt a Szent Péter téren, még megannyi dolog utalt arra, hogy a Jorge Mario Bergoglióként ismert argentin püspök reformpápa lesz. Abban az időben a sajtó folyamatosan erről cikkezett. Sokat emlegették, hogy olyan nevet választott magának, amit még egyik elődje sem viselt, valamint hogy ő az első pápa, akit a jezsuita rend adott a római egyháznak, az első az amerikai kontinensről, továbbá az első, aki a Föld déli féltekéjéről származik.
Korábban részletes elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy a múlt héten zárult a katolikus egyház tisztviselőinek legfontosabb gyűlése, a püspöki szinódus, ahol a történelem során először nők is szavazhattak az egyházat érintő ügyekben. Minden jel arra utal, hogy idén ősszel Ferenc pápa elkezdte egyre erőteljesebben kiterjeszteni reformtörekvéseit a római katolikus egyházon belül.
A legnagyobb keresztény felekezet vezetője igyekszik alkalmazkodni a modern világhoz, ezért a reformokról szóló párbeszéd előmozdításának érdekében új szövetségeket próbál kötni. Még szeptemberben történt, hogy a már 86 éves pápa kinevezett 21 új püspököt, valószínűleg abból a célból, hogy az átalakítási terveihez támogatókat szerezzen, és ellenfeleit gyengítse.
EMELLETT A TÖRTÉNELEMben ELŐSZÖR TETTE LEHETŐVé NÉHÁNY PROMINENS KATOLIKUS NŐNEK, HOGY SZAVAZHASSON A PÜSPÖKI GYŰLÉSBEN.
Az új kérdéseket feszegető szinódus jövőre folytatódik. Az egyházfő egyébként úgy fogalmazott, elsősorban az a célja, hogy a katolikus egyház egy olyan intézmény legyen, ahol az ellenkező vélemények megvitathatók anélkül, hogy az eddig jellemző maradiság és a pápa tekintélye miatt megkövesedjenek a vallási nézetek. A Vatikán-központúságnak vége van – fogalmazott Ferenc pápa.
Kifejezetten Ferenc pápa új keletű – egyházon belüli – női egyenjogúsági törekvéseinek hatására felerősödtek azok a hangok is, amelyek szívesen látnák a korai kereszténység erős nőalakjait a bibliai kánonban – azaz az egyház által isteni igének tartott szövegek között. A reformot sürgetők úgy gondolják, hogy az apokrif iratoknak nevezett történetek beépítésével egyfajta szellemi keretet adhatnának a nők erősebb szerepvállalásának és a papi cölibátus eltörlésének. Az egyház konzervatív szárnya teljesen kiborult amiatt, hogy a pápa egyáltalán hajlandó meghallgatni az eddigi dogmákkal ellentétes elképzeléseket.