Antiszemita falfirkák, zsidóellenes jelszavak, míg extrém esetben akár fizikai erőszak is érheti Európában a zsidó származásúakat, miután az október 7-én kitört újabb háború miatt megnőtt a gyűlölet-bűncselekmények száma Európában. Ugyan a hatóságok megpróbálják visszafogni az ilyen incidenseket, de számuk egyre csak nő. Ráadásul ezzel egy időben a muszlimellenes bűncselekmények száma is megsokszorozódott.
Október elején támadta meg Izraelt a Hamász palesztin terrorszervezet. A váratlan támadás során a terroristák közel 1400 izraelit végeztek ki, amire válaszcsapásként az izraeli hadsereg bevonult a Gázai övezetbe, aminek során már több mint tízezer palesztin vesztette életét.
A háború ugyanakkor nem kizárólag az izraeli belpolitikát és a Közel-Keletet forgatta fel, hanem Európára is hatással van,
ugyanis Európa-szerte gyakoriak a tüntetések – hol Izraellel, hol pedig a palesztin civilekkel vállalva szolidaritást.
De nem kizárólag Európában tartanak tüntetéseket – számos amerikai, ázsiai és afrikai országban is felvonultak már palesztin vagy izraeli zászlókkal az emberek. E téren az egyik legaktívabb az Egyesült Királyság, aminek fővárosában, Londonban a háború kitörése óta október minden hétvégéjén tüntettek azonnali tűzszünetet követelve vagy a Gázai övezetbe való izraeli bevonulás ellen.
A háború azonban – ellentétben az ukrajnai háborúval – megosztja Európát, ugyanis a társadalmak nem kizárólag a megtámadott féllel vállalnak szolidaritást, hanem a palesztin civilekkel is.
Emellett a háború kezdete óta megnőtt Európában az antiszemita bűncselekmények száma.
Az, hogy Európában vannak antiszemita gondolatok, nem új keletű. Egy májusban publikált tanulmány szerint ugyanis
négy emberből legalább egy hisz valamilyen zsidóellenes hiedelemben.
A kutatás során vizsgált országok közül a legnagyobb arányban Magyarországon találtak mélyen rögzült antiszemita gondolatokat – a tanulmány szerint a magyar társadalom 37 százaléka hisz valamilyen zsidóellenes szóbeszédben, míg Nyugat-Európában leginkább Spanyolországban (26 százalék), Belgiumban (24 százalék), Franciaországban (17 százalék) és Németországban (12 százalék) jellemző ez.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban ne emelkedett volna meg az antiszemita bűncselekmények száma: a fentebb idézett kutatást elvégző Anti-Defamation League zsidó civil szervezet szerint
október 7-e óta Ausztriában 300 százalékkal, Németországban 240 százalékkal nőtt meg az antiszemita bűncselekmények száma,
míg a londoni rendőrség azt közölte, hogy október 1-je és 18-a között összesen 218 antiszemita bűncselekményt regisztráltak, ami tizenháromszor több, mint a tavalyi évben.
Ezenkívül Franciaországban is több incidens történt: a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin szerint nagyon megugrott az ilyen bűncselekmények száma az egész országban – a napokban például egy tinédzser támadott rá egy rabbira Párizs egyik központi metróállomásán, de októberben több mint ezer incidenst regisztráltak.
Az incidensek viszont nagyon széles spektrumon mozognak: a zsidóellenes skandallumoktól kezdve az antiszemita graffitiken át akár a fizikai erőszakig terjedhetnek.
Franciaországban és Németországban például több esetben is Dávid-csillagokat festettek zsidó házakra, ráadásul utóbbi ország fővárosában még egy esetben Molotov-koktélokat is dobtak egy zsinagógára és egy zsidó közösségi központra. Spanyolországban pedig zsidók tulajdonolta boltokat támadtak meg.
Ugyanakkor nem kizárólag az európai zsidók a háború miatt Európában megnövekedett gyűlölet-bűncselekmények elszenvedői, ezzel egy időben az iszlámellenes rasszista bűntettek száma is megsokszorozódott – igaz, ezekről hivatalos adatok nincsenek, de a Human Rights Watch civil szervezet szerint október eleje óta érzékelhetően megugrott a számuk.
A bűncselekmények megnövekedett számát jelenleg minden országban a rendőrség próbálja kezelni, ugyanakkor a politika eddig túlzottan nem tudott sikereket elérni, hiába ígérték ezt a kormányfők.
Hogy megelőzzék az antiszemitizmus terjedését, Németországban és Franciaországban például megpróbálták betiltani a palesztinpárti tüntetéseket,
míg Svájcban bármilyen, háborúval kapcsolatos demonstrációt, miközben mindenhol megnövelték a zsinagógák rendőri védelmét, de eddig ezek nem igazán hoztak sikereket, ráadásul a tüntetések betiltását civil szervezetek kritizálták. Magyarországon pedig a rendőrség továbbra sem engedélyez semmilyen palesztinpárti tüntetést.
Az antiszemita és iszlámellenes kijelentések megnövekedett száma miatt az Európai Bizottság közleményt adott ki, amelyben leírták, hogy az antiszemita és kirekesztő gondolatoknak nincs helye Európában, és az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény a tagállamokkal szorosan együttműködve próbálja visszaszorítani a xenofób bűncselekményeket.
Azonban ennél borúsabbnak látja a helyzetet Michael O’Flaherty, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatója. A brit The Guardiannak a jelenlegi helyzetet úgy foglalta össze az emberi jogokkal foglalkozó ír ügyvéd, hogy
az antiszemitizmus és a rasszizmus mélyen bevésődött az európai társadalomba.
Mint emlékeztetett, a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a mostani közel-keleti krízis után is megnőtt az antiszemita kijelentések száma az online térben.
Ráadásul az izraeli hadsereg Gázába való bevonulása miatt tovább nőhetnek a már amúgy is megszaporodott antiszemita bűncselekmények.
Amszterdamban a zsidó iskolákban már tanítási napok maradtak el emiatt, míg az Egyesült Királyságban több iskola is arra kérte a diákjait, ne viseljenek olyan ruhadarabot, ami származásukra és vallásukra utalhat, miközben az iskolákban megerősítették a biztonsági készültséget.
(Borítókép: Egy francia rendőr áll őrt a Sarcelles-zsinagóga előtt Párizs külvárosában 2023. október 11-én. Fotó: Geoffroy Van Der Hasselt / AFP)