A fejlődő országok legkevesebb 1100 milliárd dollárral tartoznak a kínai hitelezőknek. Az eltelt két évtizedben folyósított több mint ezer kölcsön nagy hányadát kellene törleszteni, sok adós azonban pénzügyi nehézségekkel küszködik.
Kína a hiteleinek csaknem négyötödével a Hszi Csin-ping elnök által zászlóshajónak nevezett Egy övezet, egy út kezdeményezés jegyében pénzügyi gondokkal szembesülő országokat támogatott – állapította meg az egyik virginiai egyetem elemzőközpontja, az AidData a tanulmányában.
Pekingi segítséggel épültek utak, repterek, vasutak és erőművek Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában – sőt Magyarországon is, például a Budapest–Belgrád vasút. A kínai hitelek elősegítették a kölcsönt felvevő országok gazdasági felemelkedését. Értelemszerűen szorosabb kapcsolat alakult ki Kínával, amely ma a világ legnagyobb, egyesek szerint felelőtlen hitelezője.
Az AidData elemzése 165 országra terjed ki.
Az általuk felvett kölcsönök több mint felének, 55 százalékának a törlesztése már esedékes.
A visszafizetést megnehezítik a magas kamatok és a helyi valuta instabilitása.
A hitelek nagy részét a 2013-ban indított Egy övezet, egy út kezdeményezéssel egyidejűleg kezdték folyósítani öt-hét éves türelmi idővel, amit a világjárvány miatt további két évvel meghosszabbítottak. A határidő lejártával az adósoknak törleszteniük kellene.
„Az elmúlt évtizedben Kína volt globálisan a legnagyobb hitelező, most pedig a világ legnagyobb hivatalos adósságbehajtója” – ecsetelte a helyzetet a CNN-nek Brad Parks, az AidData igazgatója, egyben pedig a tanulmány szerzője.
Az AidData hivatalos információkból származó összesítése szerint a kínai kormány és az állami tulajdonú hitelezők 2000–2021-ben 1340 milliárd dollár kölcsönt folyósítottak alacsony és közepes jövedelmű országoknak.
A fejlődő országok 2021-ig 1100–1500 milliárd dollárral tartoztak a kínai hitelezőknek – erősítette meg az amerikai tanulmány adatait a svájci székhelyű nemzetközi elszámolási bank, a Bank of International Settlements.
Peking 2008-ig legfeljebb tíz, pénzügyi nehézségekkel küszködő ország kifizetetlen adósságával szembesült. Az ilyen országok száma azonban tavalyelőttig felkúszott 57-re.
A változás módosította Kína hitelezési politikáját.
Az infrastrukturális projektek finanszírozása hirtelen visszaszorult. Ehelyett Kína pénzügyi mentőövként segíti kölcsönökkel a rászorulókat.
Ennek ellenére Kína változatlanul a világ legnagyobb hitelezője. Noha a legfejlettebb országokat tömörítő G7 megpróbál vele lépést tartani, a hét ország kölcsönállománya 2021-ben összesen alig 84 milliárd dollárral haladta meg a kínai kölcsönök összegét.
Az infrastrukturális projektek kínai hitelezésének aránya a 2014-ben jegyzett 65 százalékról a felére, 31 százalékra esett vissza 2021-ben. Ebben az évben a kínai hitelek 58 százaléka már mentőhitel volt, ezek segítettek a bajba jutott országok talpon maradásában vagy más nemzetközi hitelezők kölcsönének törlesztésében.
Ez arra utal az AidData szerint, hogy Kína egyre inkább „nemzetközi válságmenedzserként” lép fel.
A tanulmány szerzői azonban felhívták a figyelmet arra, hogy az eladósodott, ezért pekingi mentőkölcsönre szoruló országok korábbi „olcsóbb adósságaikat drágábbra cserélik”.
(Borítókép: Munkavonat áll Dömsöd állomáson a megújuló Budapest–Belgrád vasútvonal Budapest–Kelebia szakaszán zajló felújítások közben 2022. október 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)