Az Európai Bizottság még múlt héten kérte arra az Európai Unió Tanácsát, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, a magyar kormány viszont ezt blokkolja. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter szerint a tagállamoknak egy stratégiai vitát kellne lefolytatniuk Ukrajna kapcsán.
Szerdán ült össze a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsának (röviden Tanács) Általános Ügyek Tanácsa, hogy többek között előkészítsék a december 13–14-i EU-csúcsot.
Ezen a csúcson a tervek szerint többek között a tagállamok állam- és kormányfői tárgyalnának arról, hogy az EU kezdje el a csatlakozáshoz szükséges tárgyalásokat Ukrajnával – az Európai Bizottság múlt hét szerdán hozta nyilvánosságra az uniós tagjelölt országokról szóló jelentéseit, és az Ursula von der Leyen vezette Bizottság többek között Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina kapcsán azt javasolta, a Tanács kezdje meg ezen országokkal a csatlakozási tárgyalásokat.
A magyar kormány azonban jelenleg nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és a Reuters hírügynökség mostani tudósítása szerint
a Tanács ülésén Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az EU Ukrajna-politikájának felülvizsgálatát kérte.
A hírügynökség szerint Bóka úgy nyilatkozott, „szükség van egy gondolkodási időszakra és stratégiai vitára”, ezért amíg Ukrajna kapcsán a stratégiai vitát nem folytatják le a tagállamok, addig a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy Ukrajna csatlakozásáról vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról döntéseket hozzon.
Mivel a tárgyalások megkezdéséhez a 27 tagállam egyhangú döntése szükséges, így amennyiben a magyar kormány ahhoz nem járul hozzá, addig azt nem lehet megkezdeni.
Ezzel egyébként szembekerült a finn, német, ír és litván kollégáinak véleményével, akik szerint az EU-nak minél hamarabb meg kellene kezdenie a tárgyalásokat a tagjelölt országokkal.
Anna Luhrman német EU-miniszter szerint fontos, hogy a tagállamok decemberben megállapodjanak a pénzügyi keretrendszerről, hogy Ukrajnát segíteni tudják, míg a litván Jovita Neliupsiene azt mondta, hogy a decemberi EU-csúcsnak döntéseket kell hoznia az unió végleges bővítésével kapcsolatban, vagy saját hitelességét károsíthatja.
Mint arról korábban beszámoltunk, két uniós tisztviselő már a Reutersnek elárulta, hogy amennyiben Magyarország vétózná a hétéves uniós költségvetés bővítését, akkor az Európai Bizottságnak arra van egy B terve: a Von der Leyen vezette uniós intézmény minden tagállamot arra kérne, állítsa össze saját segélycsomagját Kijevek, amelyek együttesen elérnék az 50 milliárd eurós értéket.
Magyarország azt kockáztatja, hogy átlép bizonyos határokat. Szeretnénk, ha az unió része lenne, de eljöhet az az idő, amikor az emberek belefáradnak, hogy Budapest mindenkit túszként tart fogva. Van egy B tervünk, ami nehezíti a dolgokat, de adott esetben ezt fogjuk alkalmazni
– mondta a hírügynökségnek az egyik EU-s tisztviselő. Ezt erősítette meg a másik, névtelenségét kérő tisztviselő is, aki azt mondta, „így vagy úgy, de Kijev megkapja a neki szánt EU-s támogatást”.
A magyar kormány egyébként már többször jelezte, hogy többek között amennyiben a magyar kisebbségek ügye nem rendeződik Ukrajnában, addig nem hajlandók tárgyalni Kijev csatlakozásáról.