Megőrizheti miniszterelnöki székét a 2018 óta hatalmon lévő szocialista Pedro Sánchez, ugyanis a spanyol képviselőház november 16-án újabb négy évre bizalmat szavazott számára. A régi-új kormányfő annak ellenére marad Spanyolország élén, hogy a választásokon alulmaradt a jobboldali Spanyol Néppárttal szemben, azonban mivel se a ba-l, se a jobboldalnak nem volt többsége, ezért Madrid sorsa 14 katalán képviselő kezében volt.
Hosszú és körülményes folyamat után, a júliusi előrehozott parlamenti választásokat követően Spanyolországban végre sikerült kormányt alakítani, miután
az eddigi szocialista miniszterelnöknek, Pedro Sáncheznek bizalmat szavazott a megosztott spanyol képviselőház.
A 350 fős parlamentben összesen 179 képviselő támogatta, hogy az eddigi miniszterelnök – a tervek szerint – további négy éven át vezesse az országot.
Mint azt korábban részletesen bemutattuk, Sáncheznek annak ellenére sikerült hatalmon maradnia, hogy a választásokon pártjával, a Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) csak a második helyet szerezték meg a jobbközép Spanyol Néppárt (PP) mögött. Mivel azonban se a baloldali, se a jobboldali tömbnek nem sikerült a választáson megszereznie a többséghez szükséges 176 mandátumot, így a függetlenségpárti katalánok kerültek királycsináló szerepbe.
Mivel a katalánok a 2017-es függetlenségi népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – idején hatalomban lévő Néppártnak nem akartak bizalmat szavazni, így a regnáló Sáncheznek volt nagyobb esélye a kormányalakításra a választások után. A PP-elnök Alberto Nunez Feijóo hiába próbált két ízben is bizalmat szerezni a parlamenttől, a 176 szavazatot sosem érte el.
Ugyanakkor Sáncheznek elég kockázatos politikai alkukat kellett megkötnie ahhoz, hogy hatalmon maradhasson,
a katalán függetlenségpárti képviselők szavazataiért cserébe ugyanis több függetlenségpárti követelést teljesít.
Ilyen például az országban található többi kisebbségi nyelv, a katalán mellett például a galíciai vagy a baszk hivatalossá tétele országos és uniós szinten. De a legkockázatosabb az az ún. amnesztiatörvény: a függetlenségpárti Junts és Katalán Republikánus Baloldal (ERC) 7–7 képviselője ugyanis csak azért cserébe voltak hajlandóak bizalmat szavazni Sáncheznek, mert a régi-új kormányfő majd benyújt a parlament elé egy amnesztiatörvény-javaslatot, amivel jogilag felmentenék a 2017-es katalán népszavazás megszervezése miatt elítélteket vagy letartóztatásra várókat.
Utóbbi pedig eddig vörös vonalnak számított a spanyol unionista politikában
– korábban még Sánchez is azt ígérte, hogy a népszavazás idején katalán elnöki posztot betöltő, 2017 óta száműzetésben élő Carles Puigdemontot bíróság elé fogják állítani.
Azonban amennyiben a parlament megszavazza az amnesztiatörvényt, úgy az egyébként nemzetközi letartóztatási parancs hatálya alatt álló, jelenleg EP-képviselősége miatt mentelmi joggal rendelkező Puigdemont ismét szabadon mozoghat majd Spanyolországban – hat év után visszatérhet hazájába.
Nem meglepő módon Sánchez most elégedett, hiszen újabb négy évre ő vezetheti majd Spanyolországot, és reményei szerint az amnesztiatörvénnyel sikerülhet rendezni a Madrid és Barcelona között az utóbbi időben megromlott kapcsolatokat.
Ugyanakkor a jobboldal már nem látja ennyire fényesen a jövőt, szerintük ugyanis az amnesztiával Sánchez hazaárulást követ el.
Mióta két hete kiderült, hogy a Carles Puigdemont vezette Junts kizárólag az amnesztiáért cserébe hajlandó megszavazni a miniszterelnök-választáson Sánchezt, a jobboldali pártok és szimpatizánsaik állandóan tüntetnek – a héten például több ízben is a PSOE madridi székházánál.
A pirruszi győztes Feijóo a miniszterelnök-választást megelőzően új választások kiírását követelte, mondván, ha a spanyolok tudták volna, hogy a PSOE a kormányra kerülésért cserébe amnesztiát ad a katalán függetlenségpártiaknak, akkor másképp szavaztak volna – elvégre a Sánchezék programjában nem esett szó erről.
Ennél élesebben bírálta a szocialistákat a szélsőjobboldali Vox vezetője, Santiago Abascal, aki egy tüntetésen egyszerűen hazaárulónak nevezte Sánchezt, és azt ígérte, ők mindent bevetnek azért cserébe, hogy a katalánok ne kapjanak amnesztiát.
Ugyanakkor nem kizárólag a jobboldali pártok szavazóit zavarja a Puigdemontékkal megkötött alku,
a spanyol unionizmusban hívő baloldaliak között is vannak olyanok, akik azon aggódnak, hogy ezzel újra lendületbe kerülhet a népszavazás óta folyamatosan gyengülő katalán függetlenség ügye.
Márpedig a szeparatista törekvéseknek az utóbbi időben nem volt jelentős támogatottságuk. A 2021-es katalán regionális választások után ugyan hiába alakíthattak a függetlenségpártiak kormányt, azonban rendkívül sok szavazót vesztettek, és a PSOE katalán szárnya szerezte a legtöbb szavazatot. De a most tartott parlamenti választáson is rendkívül visszaesett az ERC és a Junts támogatottsága az autonóm közösségben.