Teljes körű fegyvernyugvásra van szükség a gázai palesztin–izraeli konfliktusban, Moszkva ugyanakkor támogatja az ENSZ-nek a humanitárius tűzszünetekre vonatkozó határozatát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-országoknak a közel-keleti válsággal kapcsolatban kedden megtartott rendkívüli online csúcstalálkozóján.
Az orosz elnök szerint humanitárius szünetek kellenek a túszok kiszabadítására, valamint a civileknek és külföldi állampolgároknak a Gázai övezetből való evakuálására irányuló erőfeszítésekhez.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor egy teljes körű tűzszünet mellett érvelt, és az izraeli–palesztin konfliktus rendezése érdekében nemzetközi összefogást sürgetett, kijelentve, hogy ebben a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot magában foglaló BRICS-csoport kulcsszerepet tudna játszani.
Mindemellett „életképtelennek" nevezte az erre irányuló egyoldalú amerikai kísérleteket.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a sürgős feladatok között prioritásként nevezte meg a harci cselekmények beszüntetését, továbbá a humanitárius kérdések megoldását és a túszok szabadon bocsátását. Mint mondta, ezek megoldásával párhuzamosan el kell kezdeni a stratégiai jellegű kérdések rendezését, mindenekelőtt a békefolyamat újraindításának előkészítését.
Hangsúlyozta, hogy az Oroszország, az Egyesült Államok, az ENSZ és az EU alkotta közel-keleti kvartett nem képes megbirkózni feladatával az arab országok bevonása nélkül. Lavrov Washingtont vádolta meg a csoport szétzilálásával.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek kijelentette, hogy a Gázai övezetben történtek miatt a szakosított nemzetközi szervezeteken kívül
nem történt külön orosz–amerikai kapcsolatfelvétel.
Az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi Dagesztáni Köztársaság vezetése a Telegram-csatornáján kedden kinyilvánította szándékát mintegy kétszáz palesztinai menekült befogadására. A közlemény szerint az első, mintegy 50 fős csoport a jövő héten érezik.
Két újabb kórház kérte evakuálását a Gázai övezetben – közölte kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A szervezet szóvivője szerint az es-Sifá után az Indonéz és az al-Ahli Kórház is kérte evakuálását, az utóbbi a Gázai övezet egyik legrégebbi intézménye, már több mint 140 éves múltra tekint vissza.
A WHO közölte, hogy továbbra is teljes erőbedobással dolgozik a kórházakban maradt betegek megmentésén.
A szóvivő elmondta, hogy speciális mentőautókra van szükség, mert több mint 50 gerincvelősérültet és 20 dialízisre szoruló beteget is el akarnak szállítani a kórházakból.
Ezenfelül biztonsági garanciákra is szükségük van a Hamász és Izrael részéről is annak érdekében, hogy a harcoló felek nem nyissanak tüzet a mentőkonvojokra.
A WHO megpróbálja támogatni a kórházakat, és fenntartani a működést annyi intézményben, amennyiben csak lehetséges, de a helyzet a Gázai övezet északi részén kétségbeejtő – közölte a szervezet. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szóvivője szerint valóságos közegészségügyi „tragédia" körvonalazódik a Gázai övezetben az üzemanyag és az ivóvíz hiánya miatt.
Az izraeli háború, illetve az esetleges belpolitikai hatások az Index Kibeszélő című műsorának is témája volt. A kedd este megjelent új epizód ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin a BRICS-országok online csúcstalálkozóján 2023. november 21-én. Fotó: Alexander Kazakov / AFP)