A Hamásznak három erőforrás áll a rendelkezésére: a Gázai övezeten belüli fizikai ereje, eszméinek hatósugara, valamint az anyagi bevételei. A Hamász október 7-i támadásai óta Izrael több mint 12 ezer palesztint ölt meg Gázában, hogy tönkretegye az elsőt. Azonban Izrael deklarált célja, hogy végleg megsemmisítse a Hamászt, ez pedig megköveteli pénzügyi bázisának felszámolását is.
Ebből nagyon kevés található csak Gázában. A szervezetnek ez a tartópillére főleg külföldre támaszkodik. Pénzmosodákkal, bányavállalatokkal és sok mással felszerelve a Hamász pénzügyi birodalma a becslések szerint évente több mint 1 milliárd dollár bevételt hoz. Mivel a nyugati szankciók elkerülése érdekében aprólékosan kidolgozták a rendszert, Izrael és szövetségesei számára ez a vagyon elérhetetlen lehet.
A Hamász bevételeit az iskolai tanárok fizetésétől kezdve a rakétákig sok mindenre fordítják. Évente mintegy 360 millió dollár származik a Ciszjordániából vagy Egyiptomból Gázába behozott áruk után fizetendő importadóból. Izrael számára ez a legkönnyebben megfogható pénzforrás. Miután 2005-ben kivonult az övezetből, szigorúan korlátozta az áruk és emberek határon keresztüli mozgását. Most még a legalapvetőbb szükségleti cikkek, például az élelmiszer és az üzemanyag bejutását is akadályozza – írja elemzésében a The Economist.
Sokkal nagyobb bevétel származik azonban külföldről. Izraeli tisztviselők becslései szerint ez évente mintegy 750 millió dollárt tesz ki, ami a Hamász jelenlegi fegyver- és üzemanyagkészletének fő finanszírozási forrása. A pénz egy része baráti kormányoktól származik, amelyek közül a legfontosabb Irán. Amerika úgy számol, hogy az ajatollahok évente 100 millió dollárt juttatnak a palesztin iszlamista csoportoknak, főként katonai segély formájában. A Hamász finanszírozói számára az a feladat, hogy ezt a pénzt úgy mozgassák, hogy ne essenek áldozatul az amerikai szankcióknak. Csak az elmúlt hónapban az amerikai tisztviselők háromkörös korlátozásokkal sújtottak embereket és cégeket a Hamász finanszírozása miatt.
Az amerikai szankciók kijátszása némi leleményességet igényel. Dollármilliók áramlanak például a Hamászhoz a kriptopiacokon keresztül.
Meglepődne, hogy a piaci aktivitás mekkora hányada kapcsolódik a Hamászhoz
– mondja Firuze Segzin, a törökországi Bilkent Egyetem közgazdásza. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a Hamász több mint 20 millió dollárt csempészett a Redin keresztül, amely egy – Isztambul lepusztult Fatih-negyedében található –, a turistaüzletek közé zsúfolt valutaváltó. A minisztérium szerint a Binance, a világ legnagyobb kereskedési volumenű kriptotőzsdéje is lehetővé tette, hogy felhasználói tranzakciókat hajtsanak végre a Hamásszal.
Azonban a Hamász pénzének oroszlánrésze – az izraeli tisztviselők szerint legalább évi 500 millió dollár – a befektetéseiből származik, amelyek közül néhány a Közel-Kelet országaiban bejegyzett cég. Ezeket a Hamász befektetési irodája működteti, és a Hamász tagjait foglalkoztatja. Amerikai tisztviselők szerint a cégek jótékonysági szervezeteknek adományoznak, amelyek viszont a Hamásznak juttatnak pénzeszközöket; török tisztviselők szerint a nyereséget néha közvetlenül veszik át.
A nyugati szabályozó hatóságok számára nehézséget jelent ezeknek a bevételi forrásoknak a szétválasztása. Az egyik ilyen cég építette az Afra Mallt, Szudán első bevásárlóközpontját, míg egy másiknak bányái vannak a főváros, Kartúm közelében. Egy harmadik pedig felhőkarcolókat épített az Egyesült Arab Emírségekben, Sardzsában. E cégek közül sokan büszkélkednek piaci ügyleteikkel, de tagadják, hogy kapcsolatban állnának a Hamásszal.
Meg lehet-e fékezni a Hamászhoz áramló forrásokat? Ez az országoktól függ, amelyeken keresztül áramlanak. 1989 óta, amikor Izrael letartóztatta a Hamász néhány vezetőjét Gázában és Ciszjordániában, a Hamász bankárai külföldön élnek. Idővel azonban a geopolitikai változások arra kényszerítették őket, hogy továbbköltözzenek. A Hamász amerikai nyomásra elhagyta első pénzügyi központját, a jordán fővárosban, Ammánban.
Míg ma a Hamász politikusai Dohát, Katar fővárosát részesítik előnyben, és vállalatai Algériától és Szudántól az Egyesült Arab Emírségekig terjednek, addig finanszírozói Isztambulban élnek. Zaher Jabarin, akit Izrael azzal vádol, hogy a Hamász pénzügyeit irányítja (amit ő tagad), ott él, akárcsak több más fontos személy, akit Amerika szankciókkal sújtott a szervezet finanszírozása miatt. Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki a palesztin ügy támogatásával regionális befolyást szeretne szerezni, menedéket nyújt számukra. Izrael szerint a török kormány útleveleket ad ki nekik (amit ő is tagad), és lehetővé teszi, hogy a Hamász irodát tartson fenn az országban.
Eközben a török bankrendszer segít a Hamásznak az amerikai szankciók kijátszásában azzal, hogy bonyolult tranzakciókat bonyolít le szerte a világon. A virágzó, enyhén szabályozott kriptopiac még könnyebbé teszi a dolgokat. Izrael és az USA számos törökországi nagy bankot, köztük a Kuveyt Turköt is megvádolta azzal, hogy tudatosan tárolja a Hamász készpénzét. Egyesek azt mormogják, hogy ezt Erdogan csendben jóváhagyja. 2021-ben a Pénzügyi Akció Munkacsoport, a G7-ek felügyelőszervezete Törökországot felvette „szürkelistájára”, amelyen azok az országok szerepelnek, amelyek nem tesznek eleget a terroristák vagyona befagyasztásának.
Senki sem jár jobban ezekkel, mint a Hamász „üzletemberei”. A török kormány hallgatólagos jóváhagyása
megnyitja az ajtókat, és zökkenőmentessé teszi az üzletet
– mondja a csoport egyik pénzügyi alkalmazottja. A Trend GYO, egy isztambuli tőzsdén jegyzett cég, amelyet Amerika szankciókkal sújtott, mert pénzeket juttatott a Hamásznak, hivatalos szerződést nyert az Isztambuli Kereskedelmi Egyetem építésére.
A Hamász portfóliójában nagy súllyal szereplő építőipari vállalatok csendben hatalmas pénzösszegeket nyelhetnek le, és gyakran kapnak nagy összegű kölcsönöket. Mindez lehetővé teszi a török tisztviselők számára, hogy tiltakozzanak, hogy nem közvetlenül a Hamász zsebét tömik.
A Hamász egyelőre pénzügyileg golyóállónak tűnik.
Izraelnek nem sikerült nagy kárt okoznia sem a bevételeiben, sem a megtakarításaiban – a török bankok nem voltak együttműködőek. Számos amerikai szankció kevésbé hatékony, ha a célpontok a bankrendszeren kívül tarthatják a készpénzt. A Hamász pedig jól elrejti a cégeit.
Minden alkalommal, amikor azt hiszed, hogy elkaptál egy nagy halat, az megváltoztatja a nevét
– mondta kétségbeesetten egy volt pénzügyminisztériumi tisztviselő.
Valójában az a kockázat, hogy a Hamász pénzügyei tovább fognak javulni. Ahogy Izrael fokozza a Gáza elleni támadásokat, a palesztinbarát lakossággal rendelkező országok még könnyebbé tehetik a Hamász bankárainak életét. Hónapok óta keringenek pletykák arról, hogy Erdogan gazdasági minisztériumának néhány köztisztviselője együttműködik a Hamász pénzügyi irodájával.
Izrael számára keserű kudarc lenne, ha a Hamász a háború ellenére gazdagodna. Gazdagságával és pénzügyi gyökereivel érintetlenül a Hamász – vagy egy hasonló szervezet – újra felbukkanhat a pusztulásból, és bármikor újból felvirágozhat. A gázai tragédia közepette a Hamász pénze biztonságban van – és pénzemberei homárt ehetnek, miközben az étteremből a Boszporuszra látnak rá.
(Borítókép: Katonák a Gázai övezet közelében 2023. október 14-én. Fotó: Mostafa Alkharouf / Anadolu / Getty Images)