Oroszország 15 százalékkal, 170 ezer fővel növeli a hadsereg létszámát. A katonák száma ezzel meghaladja majd az 1,3 milliót.
Vlagyimir Putyin rendeletében az orosz hadsereg létszámnövelésére adott parancsot. Az Orosz Föderáció fegyveres erőiben 2,2 millióan fognak szolgálni, a bővítés után pedig a katonák száma eléri az 1,32 milliót.
Az elnöki rendelet az Ukrajna ellen indított háború 22. hónapjában született meg – emlékeztetett a CNN.
A lépés válasz „az országunk ellen irányuló fokozódó fenyegetésekre”, beleértve az ukrajnai háborút és „a NATO folyamatos bővítését” – érvelt az orosz védelmi minisztérium, amely azt is közölte, hogy a létszámnövelést szakaszosan, toborzó akciókkal hajtják végre. A tárca szerint a tervek között nem szerepel a sorkatonaság bevezetése vagy egy új mozgósítási hullám.
A korábbi mozgósítás elrendelése után a sorozási korhatárt elértek tömegesen menekültek Oroszországból.
A becslések szerint több százezer orosz hagyta el hazáját az Ukrajna ellen indított teljes körű invázió kezdete óta. A távozók jobbára fiatalok voltak, akik ellenzik a háborút.
Az orosz elnök mostani rendeletével a második hadseregbővítésre adott utasítást Ukrajna részleges megszállásának kezdete óta. Tavaly augusztusban ukázba foglalta, hogy az idei év elejéig 137 ezer fővel kell növelni a hadsereg állományát, amely ez alapján meghaladta a 2 milliót, a katonák száma pedig az 1,15 milliót.
Ez azonban a fronton nem hozta meg a várt eredményt, ezért egy hónappal később részleges mozgósítást rendeltek el, amit az érintett korcsoport a legagyafúrtabb ötletekkel próbált kijátszani. A parancs alapján a tartalékosokat is be lehetett hívni, a katonai tapasztalattal rendelkezőknek pedig be kellett vonulniuk.
A mozgósítás dühös tiltakozó tüntetéseket váltott ki annál is inkább, mert a kötelező behívó elől menekülőket a rendőrség kutatta fel. A részleges mozgósítást végül egy éve, tavaly novemberben felfüggesztették – miután az illetékesek szerint sikerült elérni a háromszázezres toborzási célt.
Az idén, január eleje és december első napja között több mint 452 ezer szerződéses katonával bővült a hadsereg állománya – jelentette be Dmitrij Medvegyev volt elnök, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.
A fronton harcolók számát közben más módon is növelték. Az orosz elítéltek 10 százaléka harcolhatott Ukrajna ellen a tavaly év végi adatok szerint. Ez legalább 40 ezer főt jelenthet, ami a hivatásos hadsereg létszámához képest arányaiban kimondottan magas szám.
Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett bűnözők között nemi erőszakért és gyilkosságokért elítéltek is voltak, akik fegyvert kaptak és egy ígéretet, hogy fél év elteltével szabadulhatnak.
Az orosz katonai áldozatok számát továbbra is titok fedi. Tavaly szeptemberben Szergej Sojgu védelmi miniszter azt mondta: 5937 katona vesztette életét a háborúban. A minisztérium azóta sem frissítette a gyászos adatokat. Egyes, meg nem erősített feltételezések szerint csak az avgyijivkai fronton napi ezerre tehető az elesett orosz katonák száma.
A nyugati hírszerzés a hivatalos orosz adatoknál sokkal magasabbra becsüli az áldozatok számát. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma idén októberben közölte: Oroszország 2022 februárja óta valószínűleg 150–190 ezres veszteséget könyvelt el, azaz ennyien haltak meg vagy szereztek maradandó sérülést.
Putyin mostani rendelete a háború második telének kezdetén született, amikor mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el anélkül, hogy jelentős előnyökre tett volna szert a csatatéren.
Háborús „patthelyzet” állt elő – idézte az Economist november elején az ukrán hadsereg katonai parancsnokát. Valerij Zaluzsnij szerint technológiai fejlesztések nélkül „valószínűleg nem várható áttörés”, hanem pusztító veszteségek egyensúlya alakul ki. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ugyan nem ért egyet a tábornok értékelésével, de elismerte, hogy „a helyzet nehéz”.
(Borítókép: Katonák egy ukrán támaszpont körül 2014. március 2-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)