Az izraeli bombázás a Gázai övezetben egész városrészeket tett földdel egyenlővé. A harcok újrakezdése és az övezet déli része elleni légicsapások fokozódása azt jelentheti, hogy a terület még nagyobb része juthat ugyanerre a sorsra.
A háború utáni Gáza egyes részein sokáig veszélyes lesz lakni, nemhogy újjáépíteni a területet. Az övezetben több száz, ha nem több ezer fel nem robbant lőszer van szétszórva a Hamász által épített rögtönzött rakétáktól kezdve az Egyesült Államok által Izraelnek biztosított high-tech lőszerekig – írja elemzésében a The Washington Post.
A szennyezettség hihetetlen lesz, mintha a második világháborúba kerültünk volna
– mondta Charles Birch, az ENSZ aknamentesítési szolgálatának (UNMAS) robbanóanyag-mentesítési szakértője, aki a bombázások csúcspontján Gázában tartózkodott.
Birch becslése szerint az, hogy az egész területet biztonságossá tegyék, több tíz millió dollárba kerülne és sok évet venne igénybe.
Becslések szerint a gázaiak 80 százaléka kényszerült elhagyni otthonát a háború miatt. Az övezetben élő emberek három százaléka meghalt vagy megsérült. A Hamász terrorszervezet által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint az áldozatok többsége nő és gyermek volt.
Az evakuáció visszafordítása óriási feladat lenne. Az épületeket a földdel tették egyenlővé, vagy szerkezetileg mentek teljesen tönkre. Az infrastruktúra, beleértve a víz- és csatornarendszert, megsemmisült. Az elemzők szerint a Gázában használt számos fegyver, köztük a vitatott fehér foszfor, beszivároghat a vízrendszerbe.
Izrael azt állítja, hogy célja a Hamász elpusztítása, az azonban továbbra is megválaszolatlan kérdés, hogy ki rendelkezik majd a gazdaságilag teljesen tönkrement enklávé újjáépítésének hatáskörével vagy forrásaival.
A legnagyobb fenyegetést a fel nem robbant lőszerek jelenthetik. Gázában még béke idején is rendszeresen ölnek és csonkítanak meg embereket a korábbi harcokból visszamaradt bombák. A probléma most exponenciálisan súlyosbodott, és a veszély a robbanóanyagok lebomlásával és instabilabbá válásával tovább fog nőni.
A fel nem robbant lőszerek a háború hosszú távú öröksége, amely generációkon keresztül jelent veszélyt a polgári lakosságra.
Néhányat típust, mint például az orosz invázió után Ukrajnában szétszórt aknákat, arra szántak, hogy szunnyadjanak, és várjanak az áldozatukra. Mások azonban a rendes bombák vagy lőszerek, amik nem robbantak fel. Mi itt, Európában jól tudjuk, hogy ennyi évtized elteltével is milyen gyakran találnak a második világháborúból származó bombákat a föld alatt.
A kis méretű robbanófegyvereket a gyerekek játékként használhatják, míg egy mélyen a föld alá temetett nagy bomba véletlenül működésbe léphet az újjáépítési munkálatok során, ami halálos áldozatokhoz vezethet még jóval a konfliktus befejeztét követően is.
Az UNMAS és más szakértői csoportok szerint általában minden 10 lőszerből egy nem robbant fel, bár ez az arány fegyvertípusonként jelentősen változik. Néhány újabb lőszer esetében ez az arány valószínűleg sokkal alacsonyabb. Ezt olyan tényezők is befolyásolják, mint a tárolás hossza és körülményei, az időjárás és a célpont.
Városi környezetben magasabb a meghibásodási arány, mert sok lőszertípus először puhán landol – egy tetőt szakít át, meg néhány emeletet
– mondta el James Cowan, aki a HALO Trustot, egy aknamentesítéssel foglalkozó nonprofit szervezetet vezet.
A gázai helyzet némiképp hasonlít az iraki Moszul városához, miután 2017-ben felszabadították az Iszlám Állam alól. Az UNMAS 2021-ben közölte, hogy csak a Moszultól északra fekvő Tal Kaif területéről több mint 1200 lőszert távolított el.
Gáza azonban összetettebb problémát jelenthet. Simon Elmont, a Humanity & Inclusion nonprofit szervezet aknamentesítési szakértője, aki Moszulban és más, az Iszlám Államtól visszafoglalt városokban dolgozott, elmondta, hogy ott sűrűn voltak olyan viszonylag érintetlen területek, ahol a civilek élhettek, amíg a lőszerügyi szakértők máshol dolgoztak.
Gázaváros ezzel szemben „nagyrészt lakhatatlan lesz, amíg a felszámolási műveletek folynak” – mondta Elmont.
Fáradságos folyamat lesz megtisztítani a város szétlőtt magas házait, szűk sikátorait és föld alatti alagútjait – amelyek a Hamász rakétagyárait rejthetik. A lőszereket megsemmisítő ellenőrzött felszíni robbantások a még földbe temetett robbanóanyagok detonációját kockáztatják.
A Gázában feltehetően használt fegyverek közül sokat úgy terveztek, hogy ne robbanjanak fel érintkezéskor, hanem késleltetett gyújtózsinórral rendelkezzenek, ami lehetővé teszi, hogy a föld alatt vagy az épületekben fejtsék ki hatásukat. Ezeket a lőszereket nehéz lehet megtalálni, ha meghibásodnak.
A Hamász és más militáns csoportok által használt rakéták, amelyeket Izraelnek szántak, azonban Gázában landoltak, vélhetően nagy arányban hibásodtak meg.
Izrael nem közölt pontos adatokat az általa használt lőszerekről. November elején Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy Izrael 10 ezer bombát dobott le Gáza városára, ezt a számot azonban nem lehetett függetlenül ellenőrizni. Szakértők szerint a nehéz infrastruktúra lerombolása olyan nagy méretű bombák használatára utal, mint a 2000 kilogrammos Mark 84, egy nem irányított „buta bomba”, amelyet az Egyesült Államok által szállított JDAM-rendszerrel utólagosan precíziós fegyverré alakítottak át.
Brian Castner, az Amnesty International fegyverszakértője, aki az amerikai légierőnél volt tűzszerész, elmondta, hogy Gázában találtak a Boeing által gyártott JDAM-ok (Joint Direct Attack Munition, azaz egyesített közvetlen támadó lőszer) törmelékéből. Ezeket az irányítórendszereket gyakran 1000 vagy 2000 kilós bombákhoz, például a Mark 84-eshez rögzítik – mondta.
Ezekről a fegyverekről nem ismert, hogy magas lenne a meghibásodási arányuk, de számos hibás esetet dokumentáltak, amikor Izrael a Hamásszal való 2021-es konfliktusban használta őket.
Az amerikai törvényhozók bírálták a Biden-kormányzatot, amiért nem nyilvános az Izraelnek küldött fegyverek mennyisége – ellentétben az Ukrajnának küldött katonai segélyekkel.
Fogalmunk sincs, mi van ott
– mondta Birch.
Birch szerint akár 30 szerződésesnek is több mint egy hónapig kell majd kutatnia a romok között, hogy megtaláljon és hatástalanítson egyetlen bombát Gázában, ami bombánként akár 40 ezer dollárba is kerülhet az UNMAS-nak.
Ráadásul világszerte csökkent az aknamentesítésre irányuló erőfeszítések finanszírozása. Az általános figyelem nagy része Ukrajnára összpontosul.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nem kívánta kommentálni a fel nem robbant lőszerek kérdését, illetve azt, hogy milyen mértékben segítene ezek felszámolásában. Az Egyesült Államokkal ellentétben Izrael nem részese annak a 2003-as nemzetközi megállapodásnak, amely a fel nem robbant lőszerek okozta rombolás korlátozására törekszik.
(Borítókép: Izraeli légitámadás után maradt romok Gázában 2023. december 6-án. Fotó: Doaa Albaz / Anadolu / Getty Images)