A jövő megértése érdekében fontos, hogy a szerbek nem lehetnek sikeresek a magyarok nélkül, a magyarok pedig nem lehetnek sikeresek a szerbek nélkül, úgyhogy egyértelmű, mi motiválja az együttműködést – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Tanjug szerbiai hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjúban.
Az MTI szerint a miniszterelnök azt mondta: Magyarország kulturális és nyelvi értelemben, továbbá a hagyományok tekintetében is szigetnek számít Európában, hiszen nem tartozik sem a szláv, sem a germán nyelvcsalád országaihoz. Hozzátette: keresztény, katolikus országról van szó, amelyben a hagyományok nemzetileg egyedi összetétele jelenik meg, ezért nagyon nehéz a tőle különböző szomszédokkal kapcsolatot kiépítenie, ez azonban Szerbiával sikerült.
Mint mondta, a történelmet tekintve a két népnek voltak jól körvonalazható baráti és ellenséges időszakai is,
és amikor a szerbek és a magyarok ellenségek voltak, az egyik félnek sem volt jó, amikor pedig együttműködtek, az mindkét félnek jó volt.
Amikor eljött a megfelelő pillanat, akkor a két ország vezetői megtalálták a közös hangot abban, hogyan értsék meg együtt a történelmet, és hogyan értelmezzék a jelent, illetve milyen perspektívát lehet teremteni a két népnek, hogy az mindkét félnek jó legyen – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a magyarok és szerbek közötti jó kapcsolat felvállalásával Alekszandar Vucsics szerb elnök nagyobb kockázatot vállalt, mert Szerbiában nagyobb lélekszámú magyar kisebbség él, mint amilyen a magyarországi szerb kisebbség lélekszáma.
„Ez nem könnyű kérdés, és ha körülnézünk Közép-Európában, csak nagyon kevés pozitív válasz van erre a kihívásra. De az Önök elnökének, Alekszandar Vucsicsnak sikerült egy nagyon korszerű, úgy is mondhatnám, hogy európai, de egyúttal keresztényi alapokkal rendelkező választ találnia erre a kérdésre. Ő a magyarokat olyan közösségnek tartotta, amely hozzájárul Szerbia sikeréhez. Tehát már nem teherként, kihívásként, veszélyként tekint ránk, hanem a nemzetük konstruktív részeként, amely hozzájárulhat a szerb nemzet sikeréhez” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Leszögezte, hogy ez a hozzáállás sikeresnek bizonyult, és – állítása szerint – ma már minden szerb, még a szélsőséges, nacionalista szerbek is látják, hogy ez működik. „Semmit nem veszítettek, de sokat nyertek. Szóval nagyban hozzájárultunk a közös sikerhez, úgyhogy nincs ok arra, hogy támadják a magyarokat, és a szerbiai belpolitikában magyarellenes kártyát játsszanak ki. Az ilyen hangok pedig lassan, de biztosan eltűntek a szerbiai politikából, amit mi itt Magyarországon is érzékeltünk” – húzta alá.
Orbán Viktor szerint fontos volt, hogy előbb a szerbek és a vajdasági magyarok kezdtek együttműködni, hiszen ők jól ismerik egymást, és megértették, milyen előnyei lehetnek a jó együttműködésnek. A Vajdaságban élő szerbek és a Vajdaságban élő magyarok voltak azok, akik bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy jobb az együttműködés, mint az ellenségeskedés – tette hozzá. A kisebbségek nélkül ezt a jó kapcsolatot nehezebb lett volna kiépíteni, úgyhogy a vajdasági magyarok ehhez jelentősen hozzájárultak, de a magyarországi szerbek is – magyarázta.
Szerbiát és Magyarországot a jövő is összeköti – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Szerinte a közelgő veszélyek mindkét országra nézve ugyanazok – tette hozzá, majd kifejtette: mindkét országnak erős nemzeti identitása van, „szeretjük az országunkat, szeretjük a népünket, szeretjük a történelmünket, és készen állunk harcolni érte”, és nem akarnak egy európai szuperállamban létezni.
Az orosz földgáz tranzitjánál tervezett bolgár intézkedésekkel kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta, magyarellenesnek tartja a döntést.
Nem érdekel, hogy miért tették ezt, milyen elvárásaik vannak Oroszországgal kapcsolatban. Ez nem az én dolgom. Én a magyarok vezetője vagyok, és amit a bolgár kormány tett, az egyértelműen magyarellenes lépés, és vissza kell vonniuk. Nem tudjuk elfogadni, meg kell változtatniuk
– húzta alá, majd hozzátette: „Bármi is volt az indítékuk, a következmények negatívak a magyarokra nézve, amit nem fogadhatunk el.”
Az interjúban a miniszterelnök a migrációs válságra is kitért. „A magyarok nagyon határozottak ebben a témában, mert úgy gondoljuk, hogy a migráció nem csak biztonsági probléma, habár az is, nézzék csak meg, mi megy a nyugati országokban. Úgy gondoljuk, hogy nem csak gazdasági probléma, habár az, nézzék csak meg, milyen szociális nyomást helyez a migrációs áramlat a nyugati országokra” – mondta.
Orbán Viktor Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is szót ejtett. Szerinte ezt a folyamatot nem készítették elő megfelelően. Mint mondta, új tagok felvétele egy objektív, feltételekhez kötött folyamat, megvan, hogy milyen mérföldköveket kell teljesíteni, és ha valaki nem teljesített, nem léphet tovább.
Sajnos, az Európai Bizottság által elkészített jelentés, amelyben az áll, hogy a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként támasztott hét követelmény közül Ukrajna négyet teljesített, nem igaz. Hamis
– hangsúlyozta, majd hozzátette: szeretné, ha az ukránok közelebb kerülnének Európához, de nevetségesnek tartja azt az állítást, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére, ahhoz ugyanis még évek kellenek.
Magyarország ezzel szemben azt javasolja, hogy először stratégiai partnerséget kell kötni Ukrajnával, amelyben a biztonságra, a mezőgazdaságra vagy a pénzügyekre vonatkozó kérdések is szerepelnének – tette hozzá Orbán Viktor. Ezt követően pedig egy próbaidőszak következhetne, hogy kiderüljön, működőképes-e a rendszer, és ne alakuljon ki olyan helyzet, mint Törökországgal, amellyel évtizedekkel ezelőtt megkezdődtek a tárgyalások, de „sehova sem vezettek”.
A miniszterelnök azt is megjegyezte: nem tisztességes, hogy a nyugat-balkáni országok évek óta folytatnak csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és ez a folyamat nagyon lassú, míg Ukrajna egyszer csak – politikai okokból kifolyólag – megkezdi a tárgyalásokat.
Attól tartok, az európai vezetők nem értik Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségét. Túl messze vannak. Ez az oka annak, hogy úgy gondolom, az én küldetésem, hogy segítsek nekik megérteni Szerbia jelentőségét, a Balkán jelentőségét, azt, hogy mi forog kockán [...] Az a probléma, hogy nem értik, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra, mert a szerbeknek vannak más lehetőségei is
– fogalmazott, kifejtve, hogy Szerbia, illetve elődje, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok közé tartozott, és most is nagyobb a mozgástere.
„Változik a világ, változnak a domináns erők, és a szerbeknek lehetőségük van választani az európai vagy egy másik stratégiai út között. Európának kellene meggyőznie Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk, nem Önöknek minket, hogy fogadjuk be Szerbiát” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a koszovói helyzetet nagyon összetettnek nevezte. Mint mondta, az utóbbi néhány évben azt látta, hogy a szerbek állandó provokációnak vannak kitéve. Véleménye szerint a provokációra lehet jól is reagálni, de attól a provokáció még provokáció marad.
Magyar kisebbség számos országban él, és tudjuk, hogyan tudja a többség provokálni a kisebbséget. Tehát értem, hogyan működik ez azon a területen, és ez az oka annak, hogy támogatjuk az ott élő szerb kisebbséget. Készen állok arra, hogy megtegyek mindent, amit csak lehet. Még fizikai veszteségeket is szenvedtünk a helyi csoportokkal történt összetűzések során, de ennek ellenére jelentős támogatást nyújtunk
– hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint jó, hogy a szerb diplomácia a nemzetközi jog betartásához ragaszkodik, mert a nemzetközi jog Szerbia oldalán áll, ezt a kérdést pedig enélkül nem lehet kezelni. Orbán Viktor arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió öt tagországa Szerbiához hasonlóan nem ismerte el Koszovó függetlenségét, tehát ez még nyitott kérdés, tárgyalni kell róla.
Az Oroszország elleni szankciókkal összefüggésben Orbán Viktor leszögezte: logikus döntést hozott azzal, hogy nem csatlakozott az uniós szankciókhoz. Mint mondta, Magyarország az Európai Unió része, de nem ért egyet a büntetőintézkedéseken alapuló nemzetközi politikával. „Nagyon ritka az, hogy a szankciók a kívánt hatáshoz és eredményhez vezetnek” – szögezte le. Szerinte a szankciók miatt tönkremegy a gazdaság, és több kárt és gondot okoz Európa magának, mint Oroszországnak, tehát a szankciós rendszer nincs jól kidolgozva. Szerbia ráadásul „nem tagja az Európai Uniónak. Senki nem várhatja el Szerbiától, hogy európai szankciós rendszere legyen” – magyarázta. Hozzátette: Budapestről nézve a szerb álláspont nagyon logikusnak tűnik, hiszen miért fogadnának el valamit, ami rossz nekik, és semmilyen előnyük nem származik belőle.
A jövő évi európai uniós választások tétjével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, hogy Európa mindig is kétféle módon szerveződött meg. Az egyik a római birodalom hagyománya, amely egyetlen birodalom alá szervezné az összes területén élő embert. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai. A másik a nemzetállamok hagyománya. Szerencsés időkben megvolt az egyensúly a kettő között, de az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépésével felbomlott ez az egyensúly, és egyre hangosabbak a birodalmi hangok. Magyarország ezzel nem ért egyet, és harcolni fog az önállóságáért – húzta alá.
(Borítókép: Orbán Viktor (b) és Alekszandar Vucsics (j) tárgyalást folytat a belgrádi elnöki hivatalban 2022. szeptember 16-án. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)