A Magyarországnak a kohéziós alapokból járó 22 milliárd euróból 10 milliárd eurónyi felfüggesztett forrás kifizetését engedélyezheti az Európai Bizottság, amennyiben az Ursula von der Leyen vezette intézmény szerint a magyar Országgyűlés által kedden elfogadott igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételeknek.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, kedd este a magyar Országgyűlés több törvényjavaslatot is megszavazott, többek között az igazságügyi reform egy olyan módosítását, amit még az Európai Bizottság kért a kormánytól, hogy a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak járó 22 milliárd euróból közel 10 milliárd eurós tétel felfüggesztését felszabadíthassák.
Ugyanakkor hiába hárult el a jogalkotási akadály, addig az Európai Bizottság nem dönt a kérdésről, amíg azt nem hirdeti ki a magyar kormány
– jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Mint arról Mamer a sajtótájékoztatón beszélt, a bizottság csak azután fog dönteni a közel 10 milliárd eurónyi forrás felszabadításáról, ha az új jogszabály a Magyar Közlönyben megjelenik, amit ezután gondosan ki fognak vizsgálni, hogy megfelel-e a horizontális feljogosító feltételeknek.
Arról, hogy a jogszabály kihirdetése után mikor születhet döntés – ami időközben már megjelent a közlönyben –, Mamer konkrétumokat nem árult el: mint fogalmazott, az Európai Bizottságot is kötik a jogállamisági szabályok, ezért a döntésnek meghatározott módja van, az új jogszabályt gondosan meg fogják vizsgálni.
Azonban az Index brüsszeli forrásoktól úgy értesült, hogy a Bizottság akár már szerdán feloldhatja a kifizetés tilalmát.
Ugyanakkor a sajtótájékoztatón Mamer az erre vonatkozó kérdéseket elhárította, azonban ha ez még valóban szerdán megtörténik, akkor az EU-csúccsal egy időben érkezhet meg.
A magyar kormány még korábban azt pedzegette, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának a megkezdését, illetve a 2021–2027-es költségvetés módosítását is megvétózná, ugyanakkor a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs a Bloombergnek a napokban arról beszélt, hogy e vétók feloldhatók, amennyiben a bizottság minden felfüggesztett kifizetést engedélyez – azaz a tízmilliárd euró helyett a Magyarországnak járó 22 milliárd eurós kohéziós alap egészét, illetve a helyreállítási alap szerint járó forrásokat.
Újságírói kérdésre arról, hogy szerinte a magyar kormány ezzel megzsarolta-e a Bizottságot, Mamer arról beszélt, hogy ez egy olyan kifejezés, amit ők nem használnak, és csupán az a tény, hogy a bizottság megvizsgálja, valóban elhárult-e a korábbi aggály az Alkotmánybíróság kapcsán.
Ezzel egy időben az Európai Parlament négy képviselőcsoportja, a szociáldemokrata S&D, a korábban a Fideszt is tagjai között bíró jobbközép Európai Néppárt, a liberális Renew, illetve az ökobaloldali Zöldek vezetői
közös levélben kérik arra Ursula von der Leyent, hogy ne oldják fel a forrásokat, mivel szerintük az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémákat az új törvény nem oldotta meg.
Mint fogalmaznak, leginkább az Országos Bírói Tanács megerősítése aggasztja őket, mivel a testület tagjainak kiválasztása még mindig folyamatban van, és „mivel már voltak arra utaló jelek, hogy a döntéshozatal nem független a kormány érdekétől”, ezért a testület 2024. január 10-i felállásáig várnának a kifizetések tilalmának feloldásával.
Ezenkívül a levélben aggályukat fejezték ki a szuverenitásvédelmi törvény miatt, amivel szerintük az ellenzéki pártok mellett civil szervezeteket és más kormánnyal kritikus szervezeteket hallgathatnának el.
(Borítókép: Orbán Viktor Brüsszelben 2023. március 24-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)