Az egykor Adolf Hitler építészének és leghatékonyabb fegyverkezési tanácsadójának számító Albert Speer még a 30-as években kezdett el érdeklődni a politika iránt, miután részt vett a német vezető egyik gyűlésén. Végül 1931-ben lépett be a nemzetiszocialista pártba, majd ő tervezte a pártfelvonulások építményeit. Hitlerrel azt követően kerültek közelebbi kapcsolatba, hogy rábízták a propagandaminisztérium felújítását, és a diktátor becsülte a szakmai hozzáértését. A Harmadik Birodalom főépítésze viszont csak 1934-ben lett, amelyet követően a náci vezetővel már folyamatosan tartották a kapcsolatot. Bár állítólag ekkor még csak munkakapcsolat volt közöttük, ennél bensőségesebb lehetett a viszonyuk, mivel Hitler még a festményei egyikével is megajándékozta Speert, akinek több építmény is köthető a nevéhez. Köztük az 1938-ban elkészült, egy év alatt felhúzott Új Birodalmi Kancellária épülete, aminek Hitler a csodájára járt. 

Rövid idő alatt bensőséges kapcsolat alakult ki a felek között, így Speer azon legszűkebb réteghez tartozott, akik annyira közelről ismerhették a diktátort, mint senki más. Hitlernek és az építésznek az volt a terve, hogy teljesen átépítik Berlint, amelynek részeként a vatikáni Szent Péter-bazilika egy jóval grandiózusabb mását akarták megvalósítani Dicsőség Csarnoka néven. A munkálatokat megkezdték, és az útban lévő házak lakóit kitelepítették, köztük a zsidókat, akiknek a sorsáról az SS gondoskodott. A terv végül a második világháború kitörésével fellépő költségek miatt dőlt dugába, majd a 40-es években Speer is új feladatot kapott: a haditermelés irányítójává vált. Az építész felvirágoztatta a hadiipart, ám a háború utolsó időszakában már sokszor szállt szembe Hitlerrel, attól tartva, Németország lesz a vesztes fél, illetve nem értett egyet azzal az értelmetlen pusztítással sem, amit végeztek. Ellenállása miatt a náci vezető kezdte elveszteni a hitét benne, ám Speer mindvégig hűséges maradt hozzá. Még a diktátor utolsó napjaiban is mellette volt a Führerbunkerben, majd 1945-ben foglyul ejtették az amerikaiak. Az építészt ezt követően 26 társával együtt állították bíróság elé a nürnbergi per egyik vádlottjaként, ám a napokban debütált, Hitler's Engineers című dokumentumfilm szerint a tárgyaláson általa elmondottak nem feleltek meg a valóságnak.

Ő volt a felelős

Albert Speer az egyetlen volt a nürnbergi per vádlottjai közül, aki elismerte felelősségét a történtekkel kapcsolatban, és megbánást tanúsított. A legtöbben egyöntetűen azt állították, csak parancsot teljesítettek. Az építész pedig úgy fogalmazott, csak sejtései voltak azzal kapcsolatban, milyen sorsra jutottak a zsidók és más kisebbségi csoporthoz tartozók a koncentrációs táborokban. Emellett azt állította, ha Hitlernek lett volna barátja, bizonyára ő az lett volna – és már csak ezen a gondolatmenetből kiindulva is aligha hihető, hogy pont az ne tudott volna semmit arról, mi zajlik Auschwitzban, aki ilyen közeli kapcsolatban állt a náci vezetővel. A bíróság egyébként végül 20 év börtönbüntetésre ítélte Speert, míg más náci bűnösökre a halál várt. Barátai ugyanakkor nem feledkeztek meg róla, és pezsgőt, illetve kaviárt csempésztek be neki a rácsok mögé. Szabadulását követően több memoárt is kiadott, amelyekben sosem ismerte el, hogy tudott volna a holokauszt tervéről. 1981-ben épp egy dokumentumfilmet készített a BBC-vel, amikor a hotelszobájában összeesett és meghalt, 76 éves volt.

Az építész ugyan a nürnbergi per során valóban elismerte felelősségét, sok más kérdésben ködösített. A napokban a brit Sky History csatornán megjelentHitler's Engineers című dokumentumfilmben hallható állítások szerint Speernek tudnia kellett arról, mit művelnek a nácik, mivel ő volt a felelős Auschwitz terjeszkedéséért, beleértve a gázkamrák építését is, ahol zsidókat gyilkoltak meg. Példaként említik, hogy a Hitlernek emelt, 480 méter hosszú csarnokkal és csiszolt kőpadlóval ékesített Új Birodalmi Kancellária megépítéséhez használt köveket is a koncentrációs táborok 10 ezer foglya bányászta. 

A zsidók már hozzászoktak a téglakészítéshez, mikor egyiptomi fogságban voltak

– nyilatkozta az előbbi felvetésre reagálva korábban Speer.

Éhbérért dolgoztatott rabszolgákat

A másik érv, ami amellett szól, hogy az építésznek benne lehetett a keze a nácik által kieszelt tervben, hogy a Berlin átépítésére tett kísérletek részeként 23 ezer zsidó lakását foglalták le, akiket haláltáborba küldtek. Sőt, azt követően, hogy a haditermelés irányítójává nevezték ki, annak érdekében, hogy előrelendítse a hadiipart, hadifoglyokat és több millió rabszolgamunkást dolgoztatott szörnyű körülmények között, heti 72 órában, napi 1100 kalóriás étrend mellett. Speer ennek ellenére a nürnbergi per során igyekezte a legjobb színben feltűntetni magát, megbánást tanúsítva, holott az általa tagadott bűnrészességével kapcsolatban több bizonyíték is előkerült. 

Az építész egy nácik által meggyilkolt vezető belga ellenálló feleségének írt levelében fedte fel például, hogy jelen volt akkor, amikor Heinrich Himmler, az SS feje azt mondta, ki kell irtani a zsidókat és gyermekeiket.

Nincs kétség: jelen voltam, amikor Himmler 1943. október 6-án bejelentette, hogy minden zsidót megölnek

– írta az 1971-es keltezésű levélben, ami 2007-ben, halála után 26 évvel került elő. Ezzel szemben Speer ezt megelőzően úgy nyilatkozott, távozott a megbeszélésről még azelőtt, hogy Heinrich Himmler egyáltalán elkezdte volna a beszédét. 

Ahogy az a dokumentumfilmben látható, az építész felügyelete alatt készültek el az auschwitzi haláltábor terjeszkedését megcélzó tervek, amelyekben részletesen ismertették a gázkamrák és a krematóriumok megépítését is. Speer ugyanakkor haláláig azon az állásponton volt, hogy nem tudott arról, zsidókat gyilkolnak a nácik. 1973-ban a BBC Midweek című műsorában készítettek vele egy interjút, amely során kifejtette:

Túléltem, hogy normális ember legyen belőlem, de engem is megsemmisíthetett volna az ítéletem, mint sok kortársamat

– mondta.

(Borítókép: „Albert Speer a Szövetségi Köztársaságban” különleges kiállításon Hitler építészeti és fegyverkezési minisztere, Albert Speer munkáinak táblái láthatók. A kiállítást a nürnbergi dokumentációs központból állították össze a München–Berlin Kortárs Történeti Intézet támogatásával 2018-nyarán. A felirat a képen: „Speer csak egy építész?”. Fotó: Stefan Sauer / picture alliance / Getty Images Hungary)