Benjamin Netanjahu évekkel ezelőtt arra számított, hogy egy nem túl erős Hamász segít megőrizni a békét, miközben csillapítja a palesztin állam létrehozása iránti követeléseket. Ennek érdekében azt is engedélyezte, hogy egy katari diplomata készpénzben szállítsa a segélyt a Gázai övezetbe. Vajon az izraeli miniszterelnök elszámította magát?
Kemény bírálatokra számíthat az izraeli kormány és vezetője, miután kiderült: évek óta nem csak hagyta, hogy a Hamász hatalmon maradjon, hanem biztonsági kíséretet adott a Gázai övezetnek szánt pénz eljuttatásához.
A katari kormány éveken át havi rendszerességgel dollármilliókat küldött Gázába. Ez a pénz nem kis szerepet játszott a militáns szervezet megerősödésében – tárta fel a New York Times terjedelmes oknyomozó összeállításában.
A miniszterelnök – saját és kritikusainak szavai szerint – arra játszott: kellő erővel vértezi fel a Hamászt ahhoz, hogy méltó riválisként szembeszegüljön a ciszjordániai Palesztin Hatósággal.
A terv ezzel tulajdonképpen mindkét palesztin szervezet gyengítése volt, ami megkönnyítette volna Netanjahu számára, hogy elkerülje, vagy legalábbis lelassítsa a kétállami békemegállapodást.
Az izraeli biztonsági illetékesek azonban nagyot tévedtek. Azt feltételezték: a Hamász képtelen, sőt nem is érdekelt abban, hogy átfogó támadást indítson a zsidó állam ellen.
Október 7. igazolta, hogy tragikusan rosszul mérték fel a helyzetet.
Folytatódjanak a kifizetések? – ezt a kérdést tették fel katari tisztségviselők egy szeptemberi, titkos megbeszélésen a Moszad főnökének. Több beavatott személy szerint ez nem is szerepelt napirenden.
Igen – válaszolta David Barnea, az izraeli titkosszolgálat vezetője, aki arra hivatkozott, hogy Netanjahu kormánya nem sokkal korábban e politika folytatása mellett döntött. Az izraeli kormány támogatta, hogy Doha közvetve anyagilag segítse a Hamászt is.
becslések szerint egy évtized alatt dollármilliárdok vándoroltak a Gázai övezetbe.
A katari kifizetések csak látszólag voltak titkosak. Az izraeli sajtó évek óta írt róla, és arról is beszámolt, hogy Netanjahu kritikusai szerint a miniszterelnök a „nyugalmat” próbálta megvásárolni.
Nevetséges
– reagált a bírálatokra maga a kormányfő.
Ezzel szemben tény, hogy az izraeli kormány nem ellenezte a kifizetéseket, sőt egyenesen lobbizott az amerikai törvényhozóknál, hogy ne sújtsák szankciókkal Katart a Hamász pénzügyi támogatásáért.
A Netanjahu-kormány még 2018-ban hagyta jóvá azt az elképzelést, hogy a Hamásszal kötött békemegállapodás alapján Katar anyagilag támogassa a gázai családokat.
A pénzt bőröndben szállító, kézbesítő diplomatát izraeli biztonsági tisztek várták a jordániai határon, és elkísérték a gázai határig.
A pénzt ugyan eredetileg a civileknek szánták, a nyugati hírszerzés azonban kiderítette, hogy a Hamász megdézsmálta a pénzalapot, és tetemes összegeket saját céljaira használt fel.
A megvásárolt „nyugalom” október 7-ig tartott, amikor a Hamász kíméletlen terrortámadást indított Izrael ellen. Fegyveresei ezerkétszáz embert öltek meg, és több mint kétszáz túszt magukkal hurcoltak. Egy rövid tűzszünet és túszcsere során néhányan közülük visszatérhettek családjukhoz.
Izrael kiterjedt bombázásokkal és szárazföldi hadjárattal bosszulta meg a támadást. Netanjahu pedig megadásra szólította fel a Hamászt.
A gázai egészségügyi hatóságok szerint a térségben tizenhétezerre tehető az áldozatok száma.
(Borítókép: Hamász-fegyveresek egy katonai felvonuláson Gázában 2017. július 20-án. Fotó: Chris McGrath / Getty Images Hungary)