Név nélkül nyilatkozó tisztviselők és diplomaták jellemezték a Financial Timesnak Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalási stratégiáját. A lapnak megszólaló szakértő szerint az Ukrajnának szánt pénzügyi csomag megvétózása az „eszkaláció csúcspontja” volt.
Orbán Viktor a múlt heti uniós csúcson, amikor Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szavaztak, Olaf Scholz német kancellár javaslatára kivonult a teremből, így 26-an döntöttek a tárgyalások elindítása mellett. A csúcs kezdete előtti napon derült ki, hogy az Európai Bizottság 10 milliárd eurót elérhetővé tesz az eddig befagyasztott, Magyarországnak járó uniós forrásokból.
A magyar miniszterelnök az uniós költségvetés módosítását, benne az Ukrajnának szánt csomaggal, nem támogatta. A Financial Times cikkében úgy fogalmaztak, Orbán Viktor részéről ez volt az „eszkaláció csúcspontja”, az ezzel kapcsolatos hajthatatlansága pedig új mélypont a tömbhöz fűződő viszonyában.
A lap tisztviselőkre és diplomatákra hivatkozva arról írt, az uniós tagországok vezetői azon gondolkodnak, hogyan állítsák meg a magyar kormányfőt Ukrajna pénzügyi támogatásának ügyében.
A Financial Timesnak név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták úgy jellemezték Orbán Viktort, hogy tanulnak a viselkedésmódjából, amit üzleti alapúnak látnak, nem ideologikusnak.
Azt sem szabad alábecsülnünk, hogy szeret a figyelem középpontjában lenni
– jegyezte meg egyikük.
A múlt heti csúcstalálkozó előtt az Európai Unió vezetői próbálták megérteni Orbán Viktor szándékait: Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvében jár, vagy Brüsszelt próbálja rávenni a befagyasztott források felszabadítására? A lap úgy tudja, ez volt a kérdés, hozzátéve: a 10 milliárd eurónyi forrás elérhetővé tétele az uniós tisztviselők állítása szerint az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos érdemeken alapult, de az időzítés hasznos volt.
A Politico Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját idézve korábban arról írt, hogy „Magyarország uniós pénzeinek kérdése és Ukrajna finanszírozása két külön kérdés. Ha azonban az EU ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnát az unió módosított költségvetéséből segítsék, akkor a két kérdés összekapcsolódik.”
A nyilatkozó diplomaták kitértek arra is, hogy ha Brüsszel enged Budapestnek az uniós források ügyében a jogállamisági mechanizmusnál, azzal súlyosan rontaná annak hitelességét. A lap ugyanakkor úgy tudja, több ország aggódik amiatt, hogy az Európai Unió gyakorlatilag legerősebb fegyverét, egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztését bevesse.
A hetes cikkelyes eljárás helyett inkább az a prioritás, hogy meggyőzzék Orbán Viktort az uniós költségvetés és Ukrajna támogatásának ügyében. Ha ez nem sikerül, a másik 26 tagállam külön megállapodást köthet, bár ez időbe telne, és csak rövid távú megoldást kínálna. Egy magas rangú tisztviselő úgy látja, a magyar kormány különböző eszközök használatára kényszerítheti őket, de végül nem akadályozhatja meg, hogy pénzt adjanak Ukrajnának.
A Financial Times idézte Orbán Viktor legutóbbi, Kossuth rádiónak adott interjúját is, amelyben a kormányfő arra emlékeztetett, amíg az ukrán csatlakozási kérdés eljut a parlamentekig, addig mintegy 75 olyan alkalom van, amikor megállíthatják a folyamatot. Az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásra pedig valószínűleg egy rendkívüli csúcs keretében, valamikor februárban térhetnek vissza.
(Borítókép: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart az EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón 2023. december 14-én. Fotó: John Thys / AFP)