Index Vakbarát Hírportál

Németország betilthatja a szélsőjobboldali pártokat

2023. december 19., kedd 10:21

Miközben a radikális konzervatívok tovább erősödnek, a német mainstream egyre kétségbeesettebben keresi a megoldást. Olyan híresztelések is napvilágot láttak, miszerint az országban betilthatják a szélsőjobboldali pártokat.

December első hetében a német belügyi hírszerzés drámai lépésre szánta el magát, és az Alternatíva Németországért (AfD) párt szászországi fiókját a demokráciára veszélyesnek minősítette. Ez lehet az első lépés a párt teljes betiltása felé, az ugyanis alkotmányellenesen működik – írja elemzésében a Foreign Policy

Nem férhet kétség a párt szélsőjobboldali irányultságához

– jelentette ki Dirk-Martin Christian, a szászországi alkotmányvédelmi hivatal elnöke.

Bár Németország a múltban belbiztonsági indokokkal már élt alkotmányos jogkörökkel a keményvonalas szélsőjobboldali (és radikális baloldali) erők megfékezésére, az elmarasztalások tárgyai olyan marginális neonáci pártok és egyesületek voltak, amelyeknek esélyük sem volt hatalomra jutni – még önkormányzati szinten sem.

Az AfD a legerősebb párt Kelet-Németországban

Az AfD esetében más a helyzet. A közvélemény-kutatások szerint az AfD ma messze a legerősebb párt Kelet-Németországban; a bevándorlóellenes érzelmek erőteljes hullámát meglovagolva rekordokat ért el a nyugat-német tartományi választásokon, és jövőre az ország keleti felében valószínűleg a legtöbb szavazatot fogja megszerezni. Elképzelhető, hogy végrehajtó hatalmat gyakorolhat, amennyiben a konzervatívok – például a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vagy a Szabad Demokrata Párt (FDP) – úgy ítélik meg, hogy érdekükben áll a szélsőjobboldali pártot a népakarat legitim kifejeződésének tekinteni.

Bár mindkét párt azt mondja, hogy kizárt, a lehetőség nem is olyan távoli: az EU-ban a konzervatív pártok a szélsőjobboldali pártokat kormánykoalíciós partnerré tették, többek között Ausztriában, Horvátországban, Dániában, Finnországban, Olaszországban, Szlovákiában. Németország Türingia tartományában a CDU, az FDP és az AfD, amelyek valamennyien ellenzékben vannak, de többséggel rendelkeznek, időnként összefognak, hogy megkerüljék a baloldali kisebbségi kormányt.

A németek szeme előtt hirtelen a két világháború közötti weimari köztársaság politikai káoszának képei villannak fel – azé a köztársaságé, amely a náci párt győzelmével és Adolf Hitler 1933-as hatalomátvételével ért gyalázatos véget.

Ezért tiltó végzéssel élhetnek az AfD ellen, ami egy rendkívül ellentmondásos és kockázatos lehetőség, amely mindazonáltal egyre több támogatót szerez a német politikai spektrumban. A megfigyelők emellett megkérdőjelezik, hogy jogi intézkedésekkel megállítható vagy lassítható a szélsőjobboldal Európa-szerte tapasztalható térnyerése.

Nem vált be a mainstream stratégiája

A mainstream politika által követett stratégiák eddig nem váltak be – épp ellenkezőleg, az AfD virágzik –, a szélsőséges pártok és egyesületek betiltásának hosszú története van Európában, nem utolsósorban Németországban. Ott és Franciaországban 2022 közepe óta a szélsőjobboldali szervezetek számos olyan tagját tartóztatták le, akik részt vettek terrortámadások tervezésében. Orbán Viktortól, Magyarország „autokrata vezetőjétől”, akárcsak a tekintélyelvűen irányított Lengyelországtól, megtagadták az európai uniós forrásokat, és 2019-ben Orbán pártját, a Fideszt kizárták a mainstream konzervatív Európai Néppártból – fogalmaz a lap. 

A Fidesz kizárása azonban nem betiltás volt, a franciaországi és németországi szélsőségesek pedig nem tartoztak olyan pártokhoz, amelyeknek képviselőik vannak a nemzeti parlamentben. Az AfD ugyanis a kereszténydemokraták (és bajor megfelelőjük) után a második legnagyobb ellenzéki párt a német Bundestagban – és demokratikus úton akar hatalomra jutni.

A döntésnek köszönhetően a szászországi az AfD harmadik olyan tartományi tagozata, amely ilyen szintű megfigyelés alá kerül – amely olyan intézkedéseket is magában foglalhat, mint a német hírszerzés által indított titkos megfigyelés.

Mindhárom tartományi párt – Szászország, Szász-Anhalt és Türingia – Kelet-Németországban van, és ezeken a helyeken jövőre választások lesznek. Április közepén az AfD országos ifjúsági szervezetét is a demokratikus rendet fenyegető veszélynek minősítették, és ezért megfigyelés alá helyezték.

Ráadásul Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártjának novemberi hollandiai győzelme azt mutathatja, hogy a hasonló gondolkodású jelöltek Európa-szerte minden eddiginél jobban szerepelhetnek a júniusi európai parlamenti választásokon, ami baljós következményekkel járna az Európai Unióra nézve – és azon túl is.

A szász-anhalti és türingiai döntésekhez hasonlóan a német hírszerzés kijelentette, hogy a szászországi AfD vezető tagjai és funkcionáriusai rendszeresen rasszista, iszlamofób és antiszemita érzelmeket hangoztatnak. A szervezetet „tipikusan etnikai-nacionalista álláspontokat” képviselőnek bélyegezte a hírszerzés, és azt mondta, hogy mind az, mind pedig országos ifjúsági szervezete együttműködik ismert neonáci és hivatalosan betiltott mozgalmakkal.

A szászországi fiókszervezetének sokszínű a tagsága – állapította meg a hírszerző ügynökség –, de a párt vezetése ragaszkodik „szellemi atyjának és vezetőjének” ideológiájához, utalva „a szélsőjobboldali Björn Höckére, aki ma már az egész tartományi párt karakterét alakítja és uralja”.

Höcke, az AfD nagy tekintélyű, szókimondó pártvezetője Türingiában évekig a párt jobbszélén állt. A párt azonban olyannyira a jobboldalra sodródott, hogy az 51 éves Höcke lett a párt zászlóvivője. Egy demagóg figura, aki nyilvánosan a német náci múlt revizionista elméleteit vallja, és rasszista jelszavakat használ a bevándorlókkal szemben – írja a lap. Júniusban vádat emeltek ellene, amiért náci jelszavakat használt az AfD kampánygyűlésein – ez bűncselekmény Németországban, ahol tilos az „alkotmányellenes” szervezetekhez kapcsolódó jelszavak, propaganda és szimbólumok használata.

Megvan az alkotmányos alap

A német törvények felhatalmazzák az alkotmánybíróságot arra, hogy betiltson egy politikai pártot, ha az alkotmányellenes célokat követ, és olyan helyzetben van, hogy ezeket a célokat el is tudja érni. 2017-ben Németország legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy nem tiltja be a Németországi Nemzeti Demokrata Pártot (NPD), amely mind közszereplői profilját, mind programját tekintve meglehetősen neonáci irányultságú – annak csekély mérete miatt. A 6000 fős párt ritkán lépte át a tartományok által a parlamentbe való bekerüléshez előírt 5 százalékos küszöböt, és így soha nem került a kormányzás közelébe. Idén ősszel az alkotmánybíróság megerősítette az AfD egy volt tisztségviselőjének kizárását egy szászországi tartományi bíróságról, mert veszélyt jelentett az alkotmányos normákra.

A szászországi jogász és CDU-képviselő, Marco Wanderwitz szerint „a német alkotmány jó okkal ad lehetőséget arra, hogy betiltsunk egy pártot, mert egy védekező demokráciának [wehrhafte Demokratie] nagyon éles kardot kell forgatnia legnagyobb ellenségeivel szemben. Arra a következtetésre jutottam, hogy az AfD most már kétségtelenül radikális jobboldali párt. Minden rendelkezésünkre álló lehetőséget fel kell használnunk, hogy megállítsuk őket. Attól tartok, hogy bírósági tiltás nélkül nem fogunk megszabadulni tőlük”.

Wanderwitz elmondása szerint Szászországban élve megfigyelhető, hogy az AfD és még radikálisabb társai hogyan vonzzák be a kiábrándult embereket, és hogyan adnak nekik konfrontatív, még agresszívabb hangot. „A tartományi parlamentekben az AfD mindennap a nyakunkba liheg” – mondta. „Több ezer alkalmazottja van, akik a nap 24 órájában szélsőséges jobboldali tartalmakkal árasztják el az internetet és a parlamenteket. A szászországi rendezvényeken rendszeresen tapasztalom, hogy mekkora gyűlölettel találkozunk. Kiabálnak és fenyegetnek minket. Örülök, hogy rengeteg ember áll közöttünk és köztük. Kicsit olyan érzés, mint amilyennek az 1930-as évek elejét képzelem.”

Wanderwitz hozzátette, elképzelhetőnek tartja, hogy az AfD 40 százalékot szerezzen a szeptemberben esedékes keleti választásokon.

Amire a demokráciának szüksége van, az egy lélegzetvételnyi idő

– mondta.

Más kommentátorok úgy válaszolnak, hogy Németország demokratikus kultúrája és politikai pártjainak szilárd érvei visszavághatnak egy olyan populista pártnak, amely elborult összeesküvés-elméleteket sző, náci jelszavakat majmol, és ki akar lépni az Európai Unióból.

Nem kelthetjük azt a benyomást, hogy a könnyebb utat választjuk a betiltási eljárással, mert másképp nem tudjuk kezelni a helyzetet. A jól működő jogállamok nem utasíthatják el azt a tényt, hogy a saját lakosságuk hogyan szavaz. Olyan koncepciókat kell kínálnunk, amelyek meggyőzőek: itt és most. Az AfD belülről próbálja támadni az államot, de a jogállam ellenáll

– vágott vissza Sebastian Fiedler szociáldemokrata törvényhozó, aki a Bundestag belbiztonsági albizottságának tagja.

Fiedler és parlamenti képviselőtársai – akik közül nem mindenki ellenzi az AfD bíróság elé citálását – azzal érvelnek, hogy az államnak más eszközök is rendelkezésére állnak a szélsőjobboldali pártok visszaszorítására. Novemberben a Bundestag valamennyi demokratikus pártja elfogadott egy törvényt, amely megfosztja az AfD-t olyan közpénzektől, amelyekből más pártok közoktatási munkában részt vevő alapítványokat finanszíroznak. Azzal is érvelnek, hogy több pénz kellene a civil társadalmat erősítő és az internetes álhírek ellen küzdő alulról jövő programokra. Wanderwitz és Fiedler – és majdnem minden kollégájuk – egyetért abban, hogy az AfD bíróság elé állítása majd betiltása katasztrófa lenne, és egyben megerősítést jelentene számára, hogy a mainstream pártok el akarják taposni.

Jogi úton nem lehet eltiltani a szavazókat a nácizmustól

Az egyik legerősebb érv a betiltás ellen az, hogy egy párt betiltása nem semmisíti meg a támogatóit – sőt, gyakran még meg is erősíti őket. A németeknek csak Görögországba kell átnézniük, hogy lássák, egy szélsőjobboldali párt, az Arany Hajnal betiltása semmit sem változtatott a görög szélsőjobb szavazatainak számán, amely új pártokba szerveződött át. Magát az Arany Hajnalt nem azért tiltották el az idei választásokon való indulástól, mert bevándorlógyűlölő, holokauszttagadó csapat volt, hanem mert vezetői illegális üzleti tevékenységet folytattak.

Mindazonáltal a párt, amely 2015-ben, amikor az országot gazdasági bénultság sújtotta, a szavazatok több mint 6 százalékát szerezte meg, kiesett a versenyből. Ehelyett júniusban három szélsőjobboldali párt jutott be a nemzeti törvényhozásba: a bebörtönzött Arany Hajnal-vezér, Iliasz Kasidiarisz által támogatott Spártaiak, az oroszbarát Görög Megoldás párt és az ultrakeresztény ortodox Niki (Győzelem). A rendelkezésre álló 300 képviselői helyből 34-et szereztek meg – ami a szavazatok több mint 12 százalékát jelenti.

Úgy tűnik, hogy Németországnak és Görögországnak – valójában majdnem egész Európának – mélyebbre kell ásnia saját jogrendszerében és politikai kultúrájában, hogy elérje a demokráciát veszélyeztető mérgeket – írja a lap.

(Borítókép: AfD-tüntetés Németországban 2018 szeptemberében. Fotó: Craig Stennett / Getty Images)

Rovatok