Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint egyre jobban átpolitizálódik a bővítési folyamat, amelynek ezáltal az értéke, a komolyan vehetősége is megkérdőjelezhető.
„Az Európai Unió bővítési folyamatáról mi eddig azt gondoltuk, hogy egy objektív, érdemeken alapuló eljárás. Az évtizedes tapasztalatok és az a szándék formálták ilyen eszközzé, amelynek célja az EU erejének és egységének a megőrzése” – kezdte Facebook-posztját Bóka János.
Az uniós ügyekért felelős miniszter kifejtette:
Napjainkra azonban azt lájuk, hogy ahelyett, hogy a józan racionalitás vezérelné, egyre jobban átpolitizálódik, ezáltal az értéke, a komolyan vehetősége megkérdőjelezhető. Ha egy tagjelölt állam rájön arra, hogy itt nem feltételeket kell teljesíteni, nem előre meghatározott eljárási szabályok szerint zajlik a bővítési folyamat, akkor az egész egy politikai erődemonstrációvá alakul át.
A tagjelölt államok politikai protektorokat fognak keresni. Olyan uniós tagállamokat, vagy Európai Unión kívüli államokat, amelyektől jelentős pozitív befolyást remélnek a csatlakozásuk érdekében.
Bóka János szerint „akinek nagyobb és erősebb protektorai vannak, az gyorsabban haladhat a folyamatban, akinek nincs ilyen szerencséje, az lassabban, függetlenül attól, hogy egyébként a feltételeket teljesíti-e vagy sem. Ez a gyakorlat tovább rombolja az Európai Unió egységének, napjainkra egyébként is repedezett alapjait”.
„Ma a legtöbb kérdést felvető ügy Ukrajna csatlakozási szándéka. Azt, hogy valójában megkezdődnek-e a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, és hogyha igen, mikor, még nem tudjuk pontosan. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének ugyanis számos előfeltétele van. Most egy folyamat elején állunk, amely folyamatban 75-80 olyan pont van, amelyek egyhangú döntést igényelnek a tagállamoktól. Ezt követően pedig a csatlakozási tárgyalások elfogadását még külön-külön, az EU tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell” – emlékeztetett a miniszter. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a december közepi uniós csúcson döntöttek, de Orbán Viktor miniszterelnök kivonult a teremből.
Bóka János bonyolult kérdésnek nevezte Ukrajna finanszírozását is: „Keleti szomszédunknál a helyzet rendkívüli módon, szinte napról-napra változik a háborús állapotok miatt. Ebből fakadóan, képtelenség felelősen azt állítani, hogy négy évre előre lehet tervezni, hogy milyen finanszírozási igényei lesznek Ukrajnának. Az Ukrajnának szánt pénzügyi segítség esetében Magyarország álláspontja az, hogy az uniós költségvetés keretein kívül kellene, kormányközi együttműködésben egy olyan alapot létrehozni, ami megfelelő támogatást tud nyújtani a számukra. Ehhez az alaphoz a tagállamok tetszésük szerinti befizetésekkel járulhatnának hozzá. Arra a néhány hónapig, esetleg fél évig tartó időszakra, amíg ez az alap létrejöhet, az átmeneti finanszírozás a jelenlegi EU-s költségvetés terhére is biztosítható. A rendelkezésre álló jogi és költségvetési eszközök is megfelelőek, teljesen szükségtelen tehát a hétéves költségvetést módosítani”.
A 2021–2027 közötti kohéziós alapból a Magyarországnak járó 22 milliárd euróból 10 milliárd eurót szabadítanak fel – írtuk december közepén.
Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön közölte, hogy 300 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra.