Barátai a nagyvilágban meghiúsítanának egy nemzetközi beavatkozást abban az esetben, ha a boszniai Szerb Köztársaság kiválna a föderációból, Bosznia-Hercegovinából – ezt jelentette ki a szakadár közösség vezetője. Magyarország januárban veszi át a békefenntartók irányítását.
A Szerb Köztársaság kiválása, és függetlenségének kikiáltása abban a pillanatban bekövetkezik, amint Christian Schmidt, Bosznia-Hercegovina főképviselője törvényben kényszeríti ki az állami vagyon elosztását – ezzel fenyegetőzött Milorad Dodik a Banja Luka-i helyi televíziónak, az RTRS-nek adott terjedelmes interjújában.
Értesülései szerint a törvény már januárban megszülethet. Ebben az esetben a boszniai szerbek törvényhozása azonnal összeül, és kimondja az elszakadást.
Ez „minden téren” teljes függetlenséget jelent Bosznia-Hercegovinától, a Szerb Köztársaság azonban nem fogja megakadályozni a területén történő tranzitforgalmat. A határt viszont bármikor lezárhatja, amikor ezt szükségesnek ítéli meg – részletezte az elképzeléseket Dodik.
Nem számítunk arra, hogy a föderációból bárki is a Szerb Köztársaság megtámadására vetemedne
– mondta a szerb vezető, de hozzátette, hogy minden lehetőségre felkészülnek. „Elvárom, hogy az EUFOR [az európai békefenntartók] az entitások közötti határon felsorakozva megakadályozzon minden kapcsolatot” – jelentette ki Dodik.
Egy ilyen forgatókönyv szerinte az „amerikaiak dühét” fogja kiváltani, akik beavatkozást sürgetnek majd, de a Szerb Köztársaság „barátai” ez nem fogják engedni.
Azt nem pontosította, hogy milyen „barátokra” gondol, de Dodiknak Belgrádon kívül csak Moszkvában és Budapesten vannak szövetségesei. Köztudottan jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Orbán Viktor magyar kormányfővel.
Dodik legutóbb három hónapja, október elején járt Budapesten. „A Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzése rendkívül fontos Magyarország és az Európai Unió biztonsága szempontjából” – hangsúlyozta akkor vendéglátóként a magyar kormányfő.
Amikor a boszniai szerbek vezetője a barátokat emlegette, akkor „nyilvánvalóan Orbánra célzott”
– emlékeztetett egy történész. Hrvoje Klaszics szerint azonban „Orbánnak se ereje, se vágya, se felhatalmazása nincs megállapodások megkötésére”. A szakértő szerint a NATO is kizárólag egy egységes nyugat-balkáni állam létét támogatja.
Januártól Magyarország veszi át Ausztriától az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai erőinek az irányítását.
Az EUFOR feladata egyfelől a fegyveres konfliktusok megelőzése, másrészt a daytoni békeszerződés alapján a szabad mozgás szavatolása Bosznia-Hercegovina teljes területén – beleértve a Szerb Köztársaságot is.
Maga a főképviselő egyébként soha nem tett említést az állami vagyon törvényes szabályozásáról, többször kijelentette viszont, hogy ez a helyi hatóságok feladata és kötelessége. Christian Schmidt csupán arra utalt, hogy a választási törvényben technikai módosításokat fog végrehajtani januárban abban az esetben, ha ezt a szarajevói törvényhozás elmulasztaná megtenni.
„Ha 11:00 órakor kikiáltod a függetlenséget, 11:01-kor a rácsok mögé kerülsz” – üzente a szerbek vezetőjének a szövetségi belügyminiszter. Ramo Isak egyben felszólította Dodikot, hogy hagyja abba a félelem, a gyűlölet és a viszály szítását.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke „téved, ha azt hiszi, hogy az Egyesült Államok félreáll, miközben konfliktusba taszítja Bosznia-Hercegovinát” – így reagált az USA szarajevói nagykövetsége.
A daytoni békeszerződés megsértése, azaz Bosznia-Hercegovina stabilitásának és területi egységének veszélyeztetése, továbbá korrupció miatt Washington és London már tavaly szankciókkal sújtotta Dodikot.
Christian Schmidt főképviselő egyébként féléves jelentésében hét pontban sorolta fel azokat a nemrégiben tett konkrét intézkedéseket, amelyeket Dodik és koalíciós partnerei az alkotmányellenes kiválás érdekében foganatosítottak.
(Borítókép: Milad Dodik 2022. január 19-én. Fotó: Oliver Bunic / Bloomberg / Getty Images)