Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő november végén bejelentette, hogy folytatják Gázában a Hamász felszámolását, egyben a külföldi műveletekért felelős titkosszolgálat, a Moszad is parancsot kapott, hogy likvidálják az október 7-i támadásért felelős valamennyi Hamász-vezetőt. De miért van erre szükség? Tomolya János terrorizmus-szakértőt kérdeztük.
Az egyenkénti likvidálás nem ismeretlen az izraeli történelemben. Az 1972-es müncheni olimpián végrehajtott mészárlás, amelyet a Fekete Szeptember nevű palesztin szervezet terroristái követtek el, hasonló retorziókat vont maga után. Az akkori izraeli kormányfő, Golda Meir elrendelte az „Isten haragja” kódnevű akciót, amelynek célja a bajor városban megölt 11 izraeli sportoló gyilkosainak kézre kerítése volt. A következő 20 évben 14 elkövetőt likvidált az izraeli titkosszolgálat.
Az elmúlt időszakban két olyan fontos merénylet is történt a Közel-Keleten, amely komoly figyelmeztetést jelent Irán és az általa támogatott fegyveres szervezetek, így a Hamász és a Hezbollah számára. Január 2-án Bejrút egyik külvárosi irodaházánál egy sebészeti pontossággal végrehajtott dróncsapás végzett Száleh al-Arúrival. Ő volt a Hamász Politikai Irodájának helyettes vezetője, az al-Kasszám Brigádok alapító tagja.
Arúri felelt egyben a Hamász nyugati parti tevékenységének kiterjesztéséért, és ő tartotta a kapcsolatot az irániakkal, valamint a Hezbollahhal. Kétség nem férhet hozzá, hogy részt vett az október 7-i véres támadás előkészítésében. Arúri és még öt másik fontos Hamász-vezető halála súlyos csapás a fegyveres szervezet vezetésére.
Ahhoz, hogy érthető legyen, milyen károk érték a likvidálásokkal a Hamászt, az Index Tomolya János terrorizmus-szakértőt kérdezte, aki elmondta, Arúri halálával szertefoszlott a Hamász azon szándéka, hogy ő vegye át az irányítást a gázai Hamász-vezetés felett, és hogy a Hamász beépülhessen az amerikaiak által már most favorizált leendő palesztin vezetésbe. A szakértő megjegyezte,
ez mindenképpen jelentős győzelem Izrael számára.
Karácsonykor izraeli légicsapás végzett Szajed Rezi Múszavi dandártábornokkal. Ő volt az egyik fő tanácsadója az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű brigádjának, pontosabban ő volt a szíriai területen működő al-Kudsz vezetője. Járulékos veszteség nélküli – vagyis más civil áldozatot nem követelő – kiiktatása nagyon pontos helyi hírszerzési adatokat feltételez, és megint csak a Moszadra jellemző. Ezt is sikerként értékelhetik az izraeliek – tette hozzá Tomolya János.
Ugyanakkor szaúdi beszámolók szerint még az év végén izraeli vadászgépek két hullámban hajtottak végre támadást szíriai célpontok ellen. Az egyik a damaszkuszi reptér volt, ahol a légicsapásban az iráni Forradalmi Gárda 11 magas rangú parancsnoka vesztette életét, akkor, amikor tárgyalásokra készültek a helyi csoportok vezetőivel.
2023 szilvesztere után három nappal két egymást követő robbanás is történt az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál tartott megemlékezésen az ország délkeleti részén fekvő Kermán város temetőjében. Több mint százan meghaltak, a sebesültek száma pedig meghaladta a kétszázat. A Kászem Szulejmáni vezérőrnagy sírjánál történt merényletet két, bőröndbe rejtett pokolgéppel hajtották végre, amelyeket távirányítással hoztak működésbe. Az akcióért később az Iszlám Állam vállalt felelősséget.
A szunnita Iszlám Állam fegyveresei már 2022-ben is követtek el merényleteket síita szent helyek ellen, az egyik 15 halálos áldozatot követelt. Tomolya János azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy 2017-ben balucsi milicisták és arab szeparatisták hajtottak végre robbantásos merényleteket az iráni parlament, illetve Khomeini ajatollah sírja ellen.
A Kászem Szulejmáni sírjánál történt merénylet közvetlenül nem köthető sem Izraelhez, sem az Egyesült Államokhoz, de a Moszad vagy a CIA esetleges közreműködése nem zárható ki.
A merényletek persze erős retorikai válaszokat váltottak ki mind Irán, mind a Hezbollah részéről. Azonban a Hezbollah vezetőjének beszéde nem tartalmazott egy újabb háborús front indítására vonatkozó kijelentést, azaz a Hezbollah részéről nem várható a helyzet további eszkalációja.
Irán a robbantások és a terrorista vezető likvidálása utáni retorikájában az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta a nemzetközi jog sárba tiprásával. Ezzel együtt ugyan valószínű lehet amerikai bázisok elleni rakéta- vagy dróntámadás, de közvetlen konfrontációt Teherán nem mert most felvállalni – hangsúlyozta a terrorizmus-szakértő az Indexnek.
(Borítókép: A Hamász irodájának otthont adó épület körül parkoló autók megrongálódtak az izraeli támadást követően, amelyben megölték a Hamász helyettes vezetőjét, Száleh al-Arúrit Bejrútban, Libanonban 2024. január 3-án. Fotó: Houssam Shbaro / Anadolu / Getty Images)