A tudósok már régóta számítottak arra, hogy 2023 lesz a legmelegebb év az ember okozta éghajlatváltozás és az El Nino hatása miatt, ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy 2024 még ennél is melegebb lehet.
Az Európai Bizottság Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata megerősítette, hogy a 2023-as év volt a legmelegebb 1850 óta – írja a Sky News.
A levegő felszíni globális átlaghőmérséklete 2023-ban 14,98 fok volt. Ez 0,17 fokkal múlta felül a 2016-ban felállított korábbi rekordot. A Kopernikusz megállapította, hogy 2023 átlagosan 1,48 fokkal melegebb volt, mint az ipari idők előtti évek, amikor az ember elkezdte a fosszilis tüzelőanyagok tömeges elégetését.
A Met Office tudósai úgy vélik, hogy ez a rekord hamarosan ismét megdőlhet, és előrejelzéseik szerint 2024-ben még melegebb lehet.
A világ egyre közelebb kerül az 1,5 fokos felmelegedés eléréséhez. Ez azért fontos, mert az országok a Párizsi Megállapodásban vállalták, hogy a hőmérséklet emelkedését 1,5 fok alatt tartják, és amely után az éghajlati hatásokhoz való alkalmazkodás még nehezebbé válik.
Más jelentések már korábban is az emelkedő hőséget okolták a kelet-kanadai erdőtüzek, az Afrikában tapasztalható szárazság, valamint az intenzív esőzések és hőhullámok súlyosbodásáért az Egyesült Királyságban.
A Met Office professzora, Richard Betts szerint az ember gyorsan felmelegíti a bolygót a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és az erdőirtásból származó üvegházhatású gázok légkörben való felhalmozódásával.
A tavalyi évben az El Nino is hatással volt a hőmérsékletre, és kutatók arra számítanak, hogy 2024-ben is hatni fog a globális hőmérsékletre. Ezért előrejelzésük szerint
2024 egy újabb rekordév lesz.
A tavalyi év rekordmeleg volt az óceánokban és a sarkvidékeken is. A Kopernikusz szerint az antarktiszi tengeri jég a 12 hónapból nyolcban az évszakhoz képest rekordalacsony szintet ért el, míg a tengerfelszín globális átlaghőmérséklete áprilistól az év végéig az évszakhoz képest rekordot döntött.
A klímatudósok szerint a gyors cselekvés segíthet a további felmelegedés megfékezésében. Friederike Otto, a londoni Imperial College klímatudományi főelőadója szerint minden tizedfok számít.
Még ha 1,6 fokos hőmérsékletet érünk is el [az 1,5 fok helyett], az is sokkal jobb, mintha feladnánk, és nem próbálkoznánk, és a 3 fok közelébe kerülnénk, ahová a jelenlegi politikák vezetnének
– mondta.
John Marsham professzor, a Leeds-i Egyetem légkörkutatási szakértője szerint jó hír az, hogy a közvélemény támogatja a nagyobb mértékű éghajlatvédelmi fellépést, sőt, gyakran mindkét fél számára előnyös, hogy a megújuló energiaforrások sokszor egyszerre olcsók és javítják az energiabiztonságot.
Ez egy figyelmeztetés arra, hogy a mai tétlenségünk következményeit generációkon keresztül fogjuk elszenvedni. Figyelmeztetés arra, hogy megbánjuk majd, hogy nem cselekedtünk gyorsabban, amikor a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiák már olyan könnyen rendelkezésre állnak
– mondta Ed Hawkins, a Readingi Egyetem klímatudományi professzora.