Tömött sorokban várakoznak a kubai autósok a kutak előtt, hogy üzemanyaghoz jussanak. Az ínség nem tegnap kezdődött, a kormány azonban abban reménykedik, hogy február 1-jétől enyhülni fog.
A pénzügyminiszter ugyanis már most bejelentette, hogy a jövő hónaptól – nem tévedés – több mint ötszáz százalékkal drágul az üzemanyag.
A benzin literje az eddigi 25 helyett 132 pesóba, a dízel pedig 30 helyett 156 pesóba fog kerülni. Egy kubai konvertibilis peso hivatalos árfolyamon nagyjából 14 forintba kerül, a hétköznapi életben használt kubai valuta valós értéke azonban ennél jóval alacsonyabb: 1 peso 1,25 amerikai dollárcentnek felel meg.
Ha így számolunk, akkor a benzin literje eddig 20 centbe, azaz 70 forintba került, és csaknem 370 forint lesz az ára a következő hónaptól. A dízel névleges ára – ha kapható – most 83 forint, és több mint 430 forintra emelkedik februártól.
Az üzemanyagárak még így is irigylésre méltónak tűnnek Európából nézve, egészen más a kép azonban például Havannából.
A kubai benzin nagyon olcsó, de ha összehasonlítjuk a kubai fizetésekkel, akkor viszont nagyon drága
– idézett az AFP egy Kuba-szakértő közgazdászt.Az új árstruktúra „az egész társadalomra” hatással lesz – mondta Omar Everleny Pérez, a Harvard Egyetem professzora.
A drasztikus áremeléstől reméli a kormány a hiány csökkenését – jelentette a BBC. Nem biztos, hogy ez bekövetkezik, a kubaiak életét azonban minden bizonnyal megkeseríti a drágítás.
A benzin és a dízel mellett egynegyedével többe fog kerülni a lakossági villanyáram, és drágul a földgáz is.
A kormány 29 új benzinkutat nyit – harangozta be Vladimir Regueiro pénzügyminiszter. Ezeken a kutakon azonban kizárólag keményvalutában, dollárban lehet majd fizetni. A szándék, hogy az állam olyan fizetőeszközt zsebeljen be, amellyel a nemzetközi piacokon kőolajszármazék vásárolható. A kubai peso ugyanis erre alkalmatlan.
Úgy is fogalmazhatnánk: a kutyának sem kell.
A múlt év második felében több tucat apró élelmiszerbolt jelent meg Kuba-szerte. Az ínséggel küzdő országban a korábbi választékhoz képest ínyencségeket kínálnak, de egyelőre csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy itt szerezzék be mindennapos szükségleteiket, mert az átlagos zsebhez képest méregdrágák. A maszek boltok azonban talán a rendszerváltás hírnökei.
A most hozott intézkedések „gazdaságunk fellendítését célozzák” – hangoztatta Regueiro az állami televízióban.
A tavalyi GDP a hivatalos adatok szerint két százalékot zsugorodott, az éves infláció pedig elérte a harminc százalékot. Szakértők szerint az ország már akkor a túlélésért küzdött.
Az üzemanyag Kubában a „legolcsóbb a világon”, a kormány azonban nem értékesítheti tovább támogatott áron – lengette be már a múlt hónapban Alejandro Gil gazdasági miniszter. A szigetországban nincs mindenkinek autója, sőt kimondottan kevesen engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Az új üzemanyagárakkal az autóvásárlás még hiúbb remények tűnik majd.
Az importtól erősen függő országban egyébként az eltelt négy évben a benzin mellett gyakori volt egyes élelmiszerek, gyógyszerek és fogyasztási cikkek hiánya.
A kutakon néhol kilométeres sorokban várakoztak az autósok, a tankolás pedig általában több napos megpróbáltatássá vált. Az üzemanyaghiányt a tömegközlekedés is megsínylette.
A benzinhiány Kubában nem új keletű. Tavaly még csak órás sorok alakultak ki a kutakon, az ínség miatt azonban a kormány kénytelen volt lemondani a hagyományos május elsejei felvonulását.
(Borítókép: Egy férfi tankol egy benzinkúton Havannában 2023. október 2-án. Fotó: Yamil Lage / AFP)