A jelenleg regnáló Demokratikus Haladó Párt (DPP) politikusa, Laj Csing-te győzött a szombati tajvani választáson.
Korábban írtunk arról, hogy a Kínai Köztársaságban (Tajvan) történelmi választás zajlik szombaton, és hogy ezzel egy időben kínai gépeket és hajókat is észleltek a sziget közelében.
Az elnökválasztáson három jelölt indult el:
A BBC szerint William Laj magyar idő szerint kora délután már egymillió szavazattal vezetett a KMT jelöltje előtt. A választás nem sokkal később végleg eldőlt, miután a DPP jelöltje – 90 százaléknál magasabb feldolgozottság mellett – több mint 5 millió szavazatot zsebelt be.
Nem sokkal később a Kuomintang elismerte a választási vereséget, Hou Jü-ih pedig gratulált is ellenfelének.
Ugyanígy tett a másik párt, a balközép-centrista TPP is. William Laj győzelme azt jelenti, hogy
a DPP története során először sorozatban a harmadik alkalommal alakíthat kormányt a szigetországban.
A tajvani függetlenségért harcoló párt jelöltje végül a szavazatok 40,06 százalékát kapta, tőle jócskán lemaradva Hou Jü-ihre a szavazók 33,48 százaléka voksolt, míg a harmadik utas jelöltként induló, egyébként egykori DPP-s Ko Ven-cso a szavazatok 26,45 százalékával lett a harmadik.
Az elnökválasztási győzelem dacára a DPP öröme nem lehet teljes. Ugyanis nemcsak elnökválasztást tartottak most Tajvanon, hanem parlamenti választást is, és
az eredmény tükrében a kormányzó DPP-nek nem lesz többsége a 113 tagú törvényhozásban.
Győzelmi beszédében a most megválasztott William Laj ezt ki is emelte: ugyan Pekingre utalva kijelentette, szerinte ezzel az eredménnyel a választóknak sikerült „a külső erőfeszítéseket” visszaverni, azonban azzal, hogy a parlamenti többségét elvesztette a DPP, a választók egyértelmű üzenetet küldtek.
Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek egy hatékony kormányt, valamint erős fékeket és ellensúlyokat várnak. Teljes mértékben megértjük és tiszteletben tartjuk a nyilvánosság eme véleményét
– fogalmazott az elmúlt négy évben alelnöki pozíciót viselő Laj, majd hozzátette, ennek szellemiségében olyan politikai környezetet fog kiépíteni, hogy a különböző pártok képesek legyenek együttműködni. E kapcsán azt ígérte, kormányába „különböző politikai háttérrel rendelkező tehetségeket” fog meghívni, azt azonban nem részletezte, hogy ezalatt pontosan mit is ért.
A most megválasztott elnök emellett kijelentette, eltökélt szándéka megtartani a jelenlegi status quót, és hogy megvédje Tajvant „a folyamatos kínai fenyegetettségtől és megfélemlítéstől”.
Mint fogalmazott, a Tajvani-szoroson fontos felelősség a béke és a stabilitás fenntartása, ezért e célból Tajpej a vezetésével a konfrontáció helyett a dialógust keresi majd Pekinggel. Azaz William Laj célja, hogy Tajvan de facto függetlensége továbbra is megmaradjon, azonban elődjéhez, Csaj Jing-venhez hasonlóan rövid távon nem célja de jure is kimondani a szigetország függetlenségét.
Ugyanakkor győzelmi beszédében azt mondta, a tajvaniak a döntésükkel azt mutatják, az ország „továbbra is a helyes úton halad előre” – ez pedig akár a de jure függetlenség kimondását is jelentheti, mivel a DPP politikai célja végső soron ez, bár William Laj már korábban is többször úgy nyilatozott, hogy szerinte a szigetország már most is független.
Az elnökválasztás kimenetele Kína szempontjából kedvezőtlennek mondható, mivel míg a Kuomintang szorosabbra fűzte volna a két ország viszonyát, a DPP függetlenségpárti, ráadásul William Laj szerint az ország már most is független Kínától.
Hszi Csin-ping szerette volna elkerülni, hogy a DPP története során először nyerjen három egymást követő választáson, ezt ugyanakkor nem sikerült megállítani – hiába próbálták a dezinformáció mellett erőszakkal fenyegetni a tajvani választókat.
Ugyanakkor Peking számára enyhe vigaszt jelenthet, hogy a DPP elvesztette parlamenti többségét,
így a pártnak szüksége lesz a függetlenséget elutasító Kuomintang és az ezt a törésvonalat meghaladni szándékozó – valójában a Kínával való kapcsolatok erősítését akaró – TPP képviselőire is, ez pedig mozgásterét valamennyire csökkenti az elnöknek, viszont annyira nem, hogy kénytelen legyen magáévá tenni a „két Kína” egyesülésének ötletét.
A Kínai Népköztársaság a 23,4 millió lakosú Tajvant szakadár tartományának tekinti, és nem fogadja el a nyolc éve kormányzó DPP azon állítását, mely szerint „Tajvan valójában már független”, és fokozta katonai tevékenységét a sziget közelében. Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében is kitért Tajvan helyzetére, a napokban pedig ismét leszögezték, hogy mi az álláspontjuk a szigetet illetően.