A magyar kormány decemberben megvétózta, hogy az Európai Unió többéves költségvetését (MFF) felülvizsgálják, amiért az hosszú távon 50 milliárd euró támogatást nyújtana Ukrajnának. Ugyanakkor az Európai Unió nem működhet az MFF revíziója nélkül, ezért azóta is kemény tárgyalások zajlanak azért, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő elálljon a vétójától – a Politico úgy tudja, egy fontos kérdésben a 26 tagállam egyhangú akarata helyett a magyar miniszterelnök felé billenhet a mérleg nyelve.
Tavaly december 14–15-én tartották 2023 utolsó EU-csúcsát, ahol a tagállamok állam- és kormányfőinek többek között meg kellett volna állapodniuk a 2021–2027 közötti többéves költségvetés (MFF) felülvizsgálatában. Ugyanakkor ez végül nem sikerült, mivel Orbán Viktor magyar kormányfő azt egyedüliként elutasította, amiért az többek között tartalmazna Ukrajna számára egy hosszú távú, 50 milliárd eurós támogatást is.
A magyar kormányfő vétója miatt egy rendkívüli csúcsot tartanak február 1-jén, ahol a tagállamok vezetői abban reménykednek, sikerülhet megállapodni – erről beszélt például Olaf Scholz német kancellár is a december 15-i brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Az MFF revíziójáról azóta is folynak a tárgyalások az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a tagállamok és a magyar kormány között. A magyar kormány azt szeretné, ha a többéves költségvetés Ukrajnának szánt támogatásáról évente kellene szavaznia a tagállamoknak – vagy egy külön, az uniós költségvetéstől független alapból finanszíroznák, amibe viszont már a magyar kormány is beszállna –, azonban előbbit a többi 26 tagállam ellenzi, mert az Kijev számára nem annyira kiszámítható, emiatt a kormánnyal való egyezség mellett azt is vizsgálják, miként lehetne a magyar vétót megkerülni a többi 26 tagállamnak.
Azonban az uniós ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele arról ír, hogy
a magyar vétót megkerülendő alap terve háttérbe szorult, amiért az túl időigényes lenne, és a preferált megoldás még mindig a magyar kormánnyal való megegyezés.
Ugyanis ha a 26 tagállam egy új alapot hozna létre, arról nem lenne elég uniós szinten megállapodni, hanem több tagállamban a nemzeti parlamentnek is rá kéne mondani az igent, ami elnyújtaná a folyamatot.
A magyar miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs már az EU-csúcson belebegtette, hogy Magyarország abban az esetben elállna a vétójától, ha az Európai Bizottság és az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács minden Magyarországnak járó, ám különböző jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett forrást elérhetővé tenne – ugyanakkor erre jelenleg elég csekély az esély.
Egyrészt jogilag nem tehetné meg egyik uniós szerv sem, hogy – negligálva korábbi döntéseit és az uniós előírásokat – úgy tennének elérhetővé új forrásokat, hogy a magyar kormány nem teljesítette az ezekért a forrásokért jogilag rá kötelező érvényű feltételeket.
Másrészt a harmadik uniós intézmény, az Európai Parlament épp a héten rendezett vitát arról, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság vajon jogosan döntött-e a 10,2 milliárd euró uniós forrás lehívhatóságáról, vagy csak Orbán Ukrajna csatlakozási tárgyalása kapcsán belebegtetett vétója letörésének érdekében tettek így. A legtöbb EP-képviselő szerint utóbbi, ráadásul az Európai Unió Bíróságán be is perelnék Von der Leyenéket, amiért szerintük engedtek Orbán zsarolásának – azaz nemcsak jogilag, hanem politikailag is nehéz újabb befagyasztott forrásokat felszabadítani.
A Politico ugyanakkor uniós diplomatáktól úgy tudja,
a bizottságnak van egy újabb terve arra nézve, hogyan nyithatnák meg a brüsszeli pénzcsapokat a magyar kormány számára.
Mint fentebb írtuk, a felfüggesztett források felszabadítása jogilag nem teljes esetben állja meg a helyét – politikailag pedig rizikós lenne –, ezért most a bizottságnál azt vizsgálják, hogy a magyar kormány számára csökkentenék a hozzájárulást a koronavírus-járvány negatív hatásai ellensúlyozása céljából létrehozott NextGenerationEU-alap kapcsán.
A 750 milliárd eurós alap nagy részét ugyanis eurókötvények kibocsátásával finanszírozzák a tagállamok, amiknek a kamataihoz minden tagállamnak hozzá kell járulnia, így Magyarországnak is, miközben az ország eddig alig hívhatott le belőle pénzt, amiért különböző jogállamisági és korrupciós aggályokat a magyar kormánynak még nem sikerült orvosolnia. Röviden:
a bizottság terve az, hogy a magyar kormány által az alapba eddig befizetett 1,8 milliárd euró egy részét visszafizetnék, a jövőben pedig kevesebbet kellene hozzájárulnia.
Ezzel a bizottság úgy tudna a magyar kormány számára pénzt nyújtani, hogy ahhoz ne kelljen a felfüggesztett források ügyében dönteni.
A lap az Európai Bizottságot megkereste az értesülése kapcsán, ugyanakkor a bizottság egyik szóvivője csak annyit reagált, hogy nem kommentálják a február 1-i EU-csúcs kapcsán a tagállamok között terjedő javaslatokat.
(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Politikai Közösség [EPC] harmadik csúcstalálkozóján Granadában 2023. október 5-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)