Az erőszakos incidensek sorozata, beleértve az újabb amerikai csapásokat Jemenben és az iráni csapásokat Irakban és Szíriában, próbára teszi Washington kísérletét a regionális instabilitás visszaszorítására.
Az Egyesült Államok kedden szembesült Irán és szövetségesei fokozódó katonai akcióival, ami egyre nagyobb veszélyt jelent a Biden-kormány azon erőfeszítéseire, hogy megfékezze az erőszakot a Közel-Keleten, miután Izrael háborút indított a Hamász fegyveresei ellen – írja a The Washington Post.
Az amerikai erők és az Irán által támogatott fegyveres csoportok közötti ütközetek, beleértve a jemeni húszi fegyveresek elleni keddi újabb csapásokat, valamint az Irán által hétfőn Irakba és Szíriába indított iráni csapásokat, próbára tette Washington kísérletét a regionális instabilitás korlátozására és a Teheránnal való közvetlen konfrontáció elkerülésére.
Az incidensek rávilágítanak a félrekalkuláció lehetőségére is, mivel a katonai akciók felgyorsulnak, és az Egyesült Államok továbbra is támogatja közeli szövetségesét, Izraelt, amelynek a Hamász október 7-i véres támadásaira adott válasza több mint 24 ezer embert ölt meg a Gázai övezetben, többségükben palesztin civileket, és az egész arab világban ellenségességet gerjesztett Izraellel és fő támogatójával szemben.
Az iráni kötődésű jemeni húszi terroristák elleni keddi csapás – a harmadik ilyen támadás az elmúlt héten – négy olyan helyszínt vett célba, ahonnan a lázadók rakétákat készültek kilőni kereskedelmi hajókra – közölte közleményében a többek között a Közel-Keletért felelős amerikai központi parancsnokság (CENTCOM).
A jemeni polgárháború egyik erős frakciója, a húszi a régióban áthaladó kereskedelmi hajók elleni hadjáratát, amelynek keretében november óta több mint 30 drón- és rakétatámadást hajtott végre, Izrael gázai háborújának megtorlásával indokolta.
A terrorcsoport szinte azonnal beváltotta a hadjárat folytatására tett fogadalmát, és ballisztikus rakétát indított, amely a máltai zászló alatt közlekedő M/V Zografia nevű hajóba csapódott. Senki sem sérült meg, és a jármű folytatta útját.
A közelmúltbeli erőszakos cselekmények újjáélesztették az iráni kötődésű csoportokhoz nem tartozó militáns hálózatokkal kapcsolatos aggodalmakat is, amelyek Izrael gázai hadműveletére reagáltak. Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn Szíriában végrehajtott légicsapása Teherán szerint az Iszlám Államhoz kapcsolódó helyszíneket célozta – azt a szélsőséges csoportot, amely vállalta a felelősséget az iráni Kerman városában ebben a hónapban elkövetett halálos kettős robbantásért.
Míg ez az akció látszólag nem kapcsolódott a közelmúltbeli erőszakos cselekményekhez, amelyek során Izrael és az Egyesült Államok az Irán által támogatott fegyveresek ellen lépett fel, Irán csapást mért az iraki Kurdisztánban lévő, iráni tisztviselők szerint izraeli kémközpontként azonosított objektumra, ami felháborodást váltott ki Bagdad és Irbíl, a félig autonóm északi régió fővárosa tisztviselőinek körében.
Gerald Feierstein, az Egyesült Államok volt jemeni nagykövete, aki jelenleg a Közel-keleti Intézet vezető munkatársa, azt mondta, hogy Irán az Egyesült Államokhoz hasonlóan eltökéltnek tűnik, hogy távol tartja magát az amerikai hadsereggel és szövetségeseivel való közvetlen konfliktustól. Rámutatott arra a tényre, hogy a libanoni Hezbollah terrorcsoport, Irán legnagyobb és legerősebb helyettesítője (proxyja) az elmúlt hónapokban nem vetette be hatalmas rakétaarzenáljának teljes erejét Izrael ellen. Kedden az izraeli erők több tucat csapást mértek a határon keresztül Dél-Libanonra.
Hasonlóképpen, bár az Irán által támogatott milíciák Irakban és Szíriában rendszeresen támadnak amerikai katonai létesítményeket, ezek gyakran messze esnek az állítólagos célpontoktól, és korlátozott károkat okoznak. Ezzel párhuzamosan az amerikaiak, úgy tűnik, visszafogottságra törekszenek, és a megtorló amerikai csapások korlátozottak voltak, bár a hónap elején egy bagdadi légicsapás megölt egy milíciaparancsnokot, akit azzal vádoltak, hogy erőszakos cselekményeket szervezett az ott állomásozó amerikaiak ellen.
Feierstein szerint bár Irán eltökéltnek tűnik abban, hogy tartózkodik a gázai helyzetbe való közvetlen beavatkozástól, a jelenlegi amerikai–húszi összecsapás Teherán érdekeit szolgálhatja.
Partnereik az »ellenállás tengelyében« kiállnak a palesztinok mellett, de nem lépik át az amerikai vörös vonalakat. Nem valószínű, hogy mindez közvetlen konfliktusba sodorna minket Iránnal
– mondta, utalva azon csoportok laza koalíciójára, amelyek Iránnal együtt igyekeznek visszaszorítani az Egyesült Államok befolyását a régióban.
Hogy ez a status quo meddig tartható fenn, az egyelőre nem világos. Az Egyesült Államok a Hamász Izrael elleni támadásait követően további katonai eszközöket csoportosított át a Közel-Keletre, remélve, hogy elrettentheti az Iránhoz kötődő fegyveres csoportokat attól, hogy megragadják a lehetőséget, és csapást mérjenek közös ellenségükre, Izraelre és annak támogatójára, az Egyesült Államokra. Az amerikai hadsereg emellett fokozott multinacionális koalíciót hozott létre, hogy elrettentést teremtsen a tengeri támadások ellen, amelyek jelentősen megzavarták a kereskedelmi hajózást a Vörös-tengeren.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kedden azt mondta, hogy amikor az Egyesült Államok a múlt héten több tucat csapást mért Jemenre, magas rangú amerikai tisztviselők teljes mértékben számoltak azzal, hogy a húszik valószínűleg megtorló csapásokat fognak végrehajtani.
Elmondta, hogy bár az Egyesült Államok úgy vélte, nem engedheti meg a kereskedelmi hajók elleni támadásokat, de nem is akart háborút a húszikkal.
Nem akarjuk ezt a konfliktus kiterjeszteni. Még mindig van idejük arra, hogy helyes döntést hozzanak, vagyis hogy leállítsák ezeket a vakmerő támadásokat
– mondta Kirby.
Az amerikai erők részben az Iránból Jemenbe irányuló fegyverszállítások megakadályozásával igyekeztek megfékezni a húszikat. Csütörtökön a Navy SEAL (az amerikai haditengerészet különleges egysége) kommandósai az Arab-tengeren egy kisebb hajóra szálltak fel, és iráni gyártmányú rakétafejekre és kapcsolódó fegyveralkatrészekre bukkantak. A művelet során két katona a tengerbe veszett, ami miatt még kedden is zajlott a keresési és mentési művelet.
Az Irán által Irakban végrehajtott csapások az izraeli Moszad hírszerző ügynökség „kémközpontját” találták el, amelyet az Irán elleni „terrorcselekmények” megtervezésére használtak – írta a Forradalmi Gárda közleményében. Iraki és kurd tisztviselők tagadják ezt. Az izraeli miniszterelnök sajtóirodája nem kívánta kommentálni az iráni állításokat.
Irak nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy meglátogatta a csapás egyik áldozatának otthonát.
Kiderült, hogy a Moszad egyik központjának célbavételére utaló állításoknak nincs valóságalapjuk
– írta Kasim al-Aradzsi az X-en, a korábban Twitter néven ismert közösségimédia-platformon közzétett bejegyzésében.
Irak a csapásokat követően visszahívta nagykövetét Teheránból – közölte a külügyminisztérium keddi közleményében. A minisztérium azt is közölte, hogy a támadás miatt beidézték Irán legmagasabb rangú bagdadi diplomatáját, és átadtak neki egy tiltakozó jegyzéket.
Amerikai tisztviselők közölték, hogy a csapásokban nem sérült meg amerikai személyzet, de elítélték Irán akcióját.
Ellenezzük Irán meggondolatlan rakétacsapásait, amelyek aláássák Irak stabilitását
– mondta Matthew Miller külügyi szóvivő.
A regionális konfliktus veszélyét kedden tovább fokozta a Libanonra mért izraeli légicsapások sorozata, ami az Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah között zajló konfrontáció eszkalálódását jelzi. Szintén kedden Irán légicsapásokat hajtott végre – saját állítása szerint – pakisztáni militáns célpontok ellen. Pakisztán kormánya elítélte szomszédja akcióját, mondván, hogy abban civilek haltak meg.
(Borítókép: Húszi fegyveresek tüntetnek az amerikai csapások ellen 2024. január 14-én. Fotó: Khaled Abdullah / Reuters)