Lattmann Tamás szerint amire a finn képviselő lőni akar, az az elvileg folyamatban lévő hetedik cikk szerinti eljárás második szakaszának megkezdése. Ennek lehet az a vége, hogy akár megvonhatják az érintett tagállam szavazati jogát.

A nemzetközi jogász kifejtette, az eljárás beragadt az első szakaszban, a továbblépéshez négyötödös többségre lenne szükség az Európai Unió Tanácsában. Ha kiírnak egy szavazást úgy, hogy nincs meg a kezdeményezők szempontjából szükséges többség, akkor a magyar kormány hatalmas politikai győzelmet arat. A második szakaszban már egyhangúságra lenne szükség, tehát csak ezen a szinten merülne fel kérdésként, hogy esetleg a Robert Fico vezette szlovák kormány Magyarország mellé áll-e.

„Politikailag kellemetlen helyzet az Európai Parlamentnek, mindenki arra számított, hogy egyértelműbb és gyorsabb lesz az eljárás. Az Európai Parlament nem léptetheti második szakaszba a folyamatot, hiába kezdeményezik ezt képviselők. Ehhez az Európai Bizottság vagy a tagállamok egyharmadának döntésére lenne szükség. Az EP-képviselő aláírásgyűjtése az Európai Bizottságra próbál nyomást gyakorolni” – húzta alá Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász rámutatott, hogy a szavazati jog elvétele körül van néhány félreértés.

A hetedik cikk szerinti eljárásnak automatikusan nem az a vége, hogy megvonják az érintett tagállam szavazati jogát, ennél még csúnyább dolgok is történhetnek, gyakorlatilag bármilyen tagsági jogot lehet korlátozni.

Arra viszont sem szakirodalmi, sem gyakorlati válasz nincs, hogy az európai uniós csúcstalálkozókon gyakorolható »szavazati jog« is megvonható-e egy tagállamtól. Az én értelmezésem szerint nem. Az alapító szerződés szó szerint azt mondja ugyanis, hogy az Európai Unió Tanácsában vonható meg a szavazati jog, ami nem egyenlő az Európai Tanáccsal. Előbbi a tagállami kormányok miniszteri, utóbbi pedig kormányfői szintű találkozója, az alapító szerződések a tényleges döntéseket jellemzően az előbbiekhez rendelik, emiatt az utóbbiakon, az úgynevezett uniós csúcsokon jogi értelemben jellemzően nincs is »szavazás«. Például Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről sem történt jogi erejű döntés az utolsó uniós csúcson, hiszen az uniós alapító szerződések szerint erről nem az Európai Tanács, hanem az Európai Unió Tanácsa dönt, ami még nem történt meg. Fizikai értelemben ugyan történt egy szavazás, amiről Orbán Viktor kisétált, de ez jogi értelemben nem minősül döntésnek, hanem csupán egy előzetes megállapodást jelent a tagállami vezetők között. A jogi erejű döntést a külügyminiszterek hozzák majd

– hangsúlyozta Lattmann Tamás, hozzátéve: az Európai Tanács ülésein többségében nem születnek számozott határozatok, ezek inkább politikai megállapodások, hivatalos szavazás ezen a szinten akkor történhet, amikor olyan ügyben döntenek, amit nem szabályoznak az alapító szerződések, például mert nem tartoznak uniós hatáskörbe – tipikusan ilyen például az, amikor közös hitelfelvételről határoznak egy harmadik állam támogatására.

Ha pedig az uniós csúcstalálkozókra nem érvényesíthető a szavazati jog megvonása, akkor egy ilyen döntés után is megmaradna Orbán Viktor vétófenyegetése – vonta le a következtetést Lattmann Tamás, leszögezve, hogy politikai értelemben számít a tagállami vezetők megállapodása, jogi értelemben viszont a miniszteri tanácsülésen született döntés az irányadó.

„Nincs jogi megoldása, de politikailag hasznos nekik”

Lattmann Tamás egyébként Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével kapcsolatban úgy vélekedett, „a miniszteri tanács ülésén sem szavaz majd nemmel a magyar fél, mert Orbán Viktor minden ellenzéki elképzeléssel szemben nem hülye – már elnézést –, úgy kalkulál, hogy a csatlakozási tárgyalások legalább tíz évig elhúzódnak, rengeteg ponton lehet még vétózni, semmi értelme rövidre zárni, azonnal elvágni egy olyan folyamatot, ami még számos politikai játékra ad lehetőséget”.

A nemzetközi jogász kitért arra is, hogy az Európai Bizottság kellemetlenül érezheti magát, amikor nyomást helyez rá az Európai Parlament, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az EP-ben választott politikusok ülnek, és néhány hónap múlva EP-választások lesznek, ezért „az EP-képviselők szeretnék magukat a létezőnél is jobban láthatóvá tenni, ennek érdekében előállíthatnak olyan helyzeteket, amelyeknek nincs jogi megoldása, de politikailag hasznos nekik”.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. május 30-án. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)