A tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt arról beszélt Josep Borrell, az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, hogy Izrael helytelen úton jár, ha azt gondolja, hogy pusztán katonai eszközökkel békét lehet építeni, és a kétállami megoldást szorgalmazta.
Meg kell kezdeni a megbeszélést a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának konkrét terveiről – jelentette ki Josep Borrell, az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
Az újságíróknak nyilatkozó Borrell azt mondta, hogy Izrael helytelen úton jár, és nem építhet békét kizárólag katonai eszközökkel. Kitért arra is, hogy a jelenleginél már nem lehet rosszabb a humanitárius helyzet a Gázai övezetben.
Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere is arról beszélt, hogy Gázában azonnali tűzszünetre van szükség, továbbá két, egymás mellett békében élő államot kell létrehozni, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fenntartható béke helyreálljon a régióban.
Mivel a katonai megoldás nem hozhat megoldást, az izraeli, a palesztin, a szaúd-arábiai, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszterrel tervezett hétfői megbeszéléseken az EU politikai megoldásra fog törekedni
– jelentette ki, nem zárva ki egy közeljövőben megvalósuló brüsszeli békekonferencia lehetőségét.
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió szankciókat fog bevezetni a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesekkel szemben.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azonban arról beszélt, hogy nem lehet béke a Közel-Keleten mindaddig, amíg a Hamászt fel nem számolják. Azonban ő is a kétállami megoldásban látja a helyzet tisztázásának egyetlen lehetőségét.
Véleménye szerint ehhez biztosítani kell, hogy a terrorszervezet ne részesülhessen semmilyen pénzügyi támogatásban. Ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy pénteken az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és a palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozó intézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett.
Mint megírtuk, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton Gáza jövőjéről tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel. Elutasította a palesztin szuverenitást követelő felhívásokat, és kijelentette, hogy Izrael biztonsági szükségletei összeegyeztethetetlenek a palesztin államisággal.
A szaúdi külügyminiszter, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmából adott interjújában leszögezte, hogy Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni a kapcsolatait Izraellel és a Gázai övezet háború utáni újjáépítésében sem vesz részt mindaddig, míg nem készül hiteles terv a palesztin állam megteremtésére.
Ha csupán visszatérünk az október 7. előtti status quóhoz, úgy, hogy az újabb, a mostanihoz hasonló helyzethez vezet, mint az már megtörtént, akkor nem ülünk tárgyalóasztalhoz
–jelentette ki.
Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében már megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalást folytatott Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szünetelteti az egyeztetéseket. Korábban Izrael az arab országok közül csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot.
A palesztinok a saját államukat az 1967-es határok között, a Gázai övezettel együtt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal akarják megalakítani, ám az erről szóló tárgyalási folyamat csaknem 15 éve megszakadt.