Az Afrika szarvánál tevékenykedő jemeni erők dollármilliárdos károkat okoznak a világ nagyhatalmainak azzal, hogy a Vörös-tengeren támadják a kereskedelmi hajókat – többek között ez is elhangzott az MCC Migrációkutató Intézetének konferenciáján, amely az Afrika szarván és az Ádeni-öbölben kialakult válságok következményeivel foglalkozott.
„2024 elejére egyértelművé vált, hogy a húszik támadásai óriási veszélyt jelentenek a hajóforgalomra, és sok millió, sőt milliárd dolláros kárt okoznak a világgazdaságnak” – nyilatkozta az Indexnek Marsai Viktor. A Migrációkutató Intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Szuezi-csatorna forgalma csaknem 40 százalékkal esett vissza január első két hetében a tavaly januári adatokhoz képest.
Marsai Viktor szerint a Vörös-tenger déli részén, illetve a Bab el-Mandeb-szorosban történt incidenseket sokan próbálják egy „Nyugat kontra többiek” ellentétpár mentén értelmezni, de ez a forgalomkiesés – a január elsejével új BRICS-taggá váló – Egyiptom számára fáj a legjobban.
Valamit tenni kellett, és az is látszott, hogy a kilőtt rakéták és drónok leszedése már nem elég – már csak azért sem, mert nem lehet mindegyiket elpusztítani. Amit a húszik tesznek, egyértelműen katonai agresszió, és őszintén szólva sokan nem értették, hogy miért kellett várni a húszi katonai infrastruktúra elleni támadásokkal ennyi ideig
– mondta az igazgató, aki hozzátette: nagy szárazföldi műveletek nem lesznek, bár várható, hogy a nyugati hatalmak különleges műveleti erői mindent megtesznek Jemenben az indítóállások megsemmisítéséért.
„Az aszimmetrikus hadviselésben, ami itt zajlik, épp az a lényeg, hogy az egyik fél – jelen esetben a húszik – viszonylag kis erőbefektetéssel képesek komoly ellenséges erőforrásokat lekötni” – magyarázta a Migrációkutató Intézet igazgatója. Hozzátette: a drónok elleni elhárítórakéták millió dolláros tételek, és a koalíciós erők nem akarnak az idők végezetéig drónokra vadászni.
Fontos a színfalak mögötti diplomáciai egyeztetés, főleg, hogy ez nem csak nyugati érdek: a megtámadott hajókon kínai és indiai áruk vannak
– tette hozzá Marsai Viktor.
A 2020-ban megkötött Ábrahám-megállapodások kedvező folyamatokat indítottak el a Közel-Keleten. Ráadásul Kína közvetítésével a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán kapcsolatai határozottan javulni kezdtek.
„A megállapodások valóban kedvező folyamatot vetítettek elő – talán szeptember elején a The Economist arról cikkezett, hogy a Közel-Kelet milyen pozitív változáson megy keresztül” – idézte fel Marsai Viktor, majd hozzátette: nem véletlen, hogy a Hamásznak lépnie kellett a folyamattal szemben.
Ugyanakkor nem látom, hogy a nagy szereplők közül – Iránt is beleértve – bárki is egy nagy regionális konfliktust akarna. Nem elsősorban politikai, hanem gazdasági-társadalmi okokból
– tette hozzá az igazgató, aki nem értékelné túl a szaúdi–iráni közeledést sem. Szerinte messze van még, amikor a Közel-Keleten nagy, stabil egységfrontokról lehet majd beszélni. „Éppen emiatt a BRICS szerepét, az ahhoz való szaúdi, iráni, emírségeki és egyiptomi csatlakozást is a helyén kezelném” – vélekedett Marsai Viktor.
A Vörös-tenger és Afrika szarva mindig is fontos térség volt a tengeri kereskedelemben. A szomáliai kalózok rendszeresen raboltak el teherszállító hajókat, hogy borsos váltságdíjakért cserébe továbbengedjék úti céljuk felé. Etiópia – közel Afrika szarvához – érintett a térségben zajló folyamatokban.
A Hamász és Izrael háborújával kapcsolatban az etióp közvéleményt leginkább a vallás befolyásolja
– mondta el az Indexnek Woinshet Mengistu. Az etióp Addisz-Abebai Egyetem professzor asszonya szerint az etióp kormány álláspontja semlegesnek tűnik: nem áll ki sem Gáza, sem Izrael mellett. A politikai vezetés tartózkodott az ENSZ-közgyűlés határozatának megszavazásánál is, amely azonnali humanitárius tűzszünetre szólította fel Izraelt, valamint a Hamászt.
„Az emberek álláspontja is vegyes” – fejtette ki a professzor. Szerinte vannak, akik a Hamász-tagokat szabadságharcosoknak tartják, így szerintük minden, amit a terrorszervezet tesz, elfogadható és szükséges a szabadságuk megszerzése érdekében. Számukra Izrael agresszor, aki erőszakkal vette el a palesztinok földjét, nagy részüket elűzve Gázából.
„Főként a muszlimok szent háborúnak tartják az Izrael elleni háborút” – tette hozzá Woinshet Mengistu.
Az etióp professzor asszony szerint sokan vannak olyanok is – főképpen a keresztények –, akik Izraelt támogatják a Hamász elleni harcban.
Ők Izraelt a kereszténység bölcsőjének tekintik. Sokan azt gondolják, hogy a zsidó állam egy elszigetelt ország, amelyet olyan arab államok vesznek körül, amelyek nem ismerik el Izrael szuverenitását. Ezért azt állítják, hogy Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy fellépjen a palesztinok ellen.
De – folytatta Woinshet Mengistu – vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy az ártatlan civilek elleni támadást nem szabad elfogadni, függetlenül attól, ki tette. Ők elítélik mind a Hamász, mind az izraeli kormány cselekedeteit, és többnyire a háború következményeinek részletes elemzése alapján foglalnak állást.
„Gyakran elfelejtjük hangsúlyozni, hogy a globalizáció a piacok összekapcsolódásán keresztül a tengeri szállítmányozás felértékelődését okozta. Ma pedig a globális áruforgalom több mint 80 százalékát tengeri úton szállítják” – fejtegette az Indexnek Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint a teljes mennyiség mintegy 35 százalékát és a kereskedelmi érték több mint 60 százalékát konténerekben továbbítják.
A konténerkikötők a globális ellátási láncok alapvető csomópontjaivá váltak, és számos feltörekvő gazdaság növekedési stratégiájában kulcsfontosságúak. A világgazdaságban és a világkereskedelemben vannak jól látható csomópontok, és egyik ilyen a Vörös-tenger északi felén található Szuezi-csatorna, déli végén pedig a keskeny Bab el-Mandeb-szoros, amely az Ádeni-öbölbe vezet.
Ez egy olyan forgalmas vízi útvonal, ahol a Szuezi-csatornán át közlekedő hajók Ázsia és Európa között és azon túl is szállíthatnak árut
– emlékeztetett Pásztor Szabolcs. Az Ázsia–Európa-kereskedelem 40 százaléka általában ezen a területen halad át, beleértve az importfüggő Európa számára szállított hatalmas mennyiségű olajat és dízelüzemanyagot is. „A Szuezi-csatorna pedig a világkereskedelemben is fontos szerepet tölt be, ugyanis az áruk nagyjából 12 százaléka halad azon keresztül” – tette hozzá az NKE munkatársa.
(Borítókép: A jemeni húszi mozgalomhoz tartozó fiúk Palesztina zászlóit és a húszik emblémáját tartva vonulnak a tüntetésen, amelyet a húszik globális terrorista csoporttá való átminősítése és a Jemen ellen végrehajtott amerikai–brit légitámadások ellen tartottak az Egyesült Államok elítélésére 2024. január 19-én Szana'a Jemenben. Fotó: Mohammed Hamoud / Getty Images)