Vlagyimir Putyin ukázba foglalta a birodalmi vagyon leltárba vételét és visszaszerzését. Ezzel párhuzamosan vagyonelkobzás fenyegeti azokat, akik nem hivatalos forrásból származó információt osztanak meg az orosz hadseregről.
Az orosz elnök rendelete az egykori orosz impérium és a Szovjetunió tulajdonába tartozó ingatlanok feltérképezésére vonatkozik. Utasítása alapján pénzt különítettek el a feladatra.
A forrásokat – amint azt a TASZSZ a hivatalos közleményből idézte – „az Orosz Föderáció, az egykori Orosz Birodalom és a volt Szovjetunió tulajdonában lévő ingatlanok felkutatásának folyamatával” kapcsolatos költségek fedezésére, valamint „a tulajdonjogok szabályszerű bejegyzésére” és az „az ingatlanok jogi védelmére” különítik el.
Lefordítva azt jelenti: az orosz külügyminisztérium feladatul kapta – és ehhez pénzt is – a valaha még nagyobb kiterjedésű országhoz köthető vagyon visszaszerzését. A rendelet nem tér ki a művelet költségvetésének nagyságára, és arra sem, hogy milyen ingatlanokat keresnek – jegyezte meg a Bloomberg. A Kreml egyébként 2021-ben leállította a külföldi ingatlanok felderítésére szánt pénz folyósítását.
Csak a véletlennek tulajdonítható, hogy az ukáz közzétételének időpontja majdnem egybeesett Vlagyimir Iljics Uljanov – vagy ahogy mindenki ismeri: Lenin halálának századik évfordulójával.
Egy másik rendelet pénzt különít el a minisztérium azon kiadásainak fedezésére, amelyeket a külföldön található orosz szövetségi vagyon működtetésére és fenntartására költenek.
A velős közleményekből nem derül ki, hogy mi váltotta ki Vlagyimir Putyin elnök döntését, de nyilvánvalóan nem fogja enyhíteni azoknak a szomszédos országoknak az aggodalmát, amelyeket egykor a Szovjetunió bekebelezett – kivált nem Moszkva ukrajnai inváziója után, amellyel teljesen felborította az európai biztonságot.
Az Orosz Birodalom történelme csúcsán kiterjedt a mai Lengyelország területére, a balti államokra – Észtországra, Lettországra és Litvániára –, valamint Finnországra. Az első világháborúban bomlott fel a bolsevik forradalom nyomására, helyén pedig megszületett a kommunista utódállam.
Az 1922-ben létrejött Szovjetunió a birodalom korábbi területének nagy részét – Lengyelország és Finnország kivételével – magábaN foglalta.
A kommunista birodalom 69 év elteltével, 1991-ben omlott össze, amikor a Baltikum, a Kaukázus, Ukrajna, Belarusz és Közép-Ázsia több országa elnyerte függetlenségét.
Az uniós tagországok 2023 januárjában kezdték végrehajtani a brüsszeli javaslatot, miszerint a jegelt orosz vagyonból származó 300 milliárd dollárt Ukrajna újjáépítésére fordítsák.
Oroszország jogi lépésekkel és kemény válasszal fenyegetett abban az esetben, ha orosz vagyont tényleg lefoglalnának. A Kreml minden ilyen kísérletet „leplezetlen lopásnak” tekint.
Oroszország ezzel párhuzamosan fontolóra vett egy olyan törvényjavaslatot, amely előirányozza mindazok pénzének, ingatlanának és ingóságának az elkobzását, akiket a hadsereggel kapcsolatos „álhírek” terjesztéséért ítélnek el – jelentette a Moscow Times.
A fegyveres erők bírálatát nem sokkal azután tiltották be, hogy Oroszország csaknem két éve megtámadta Ukrajnát. Azóta ezreket vettek őrizetbe a tilalom megszegéséért.
Bárki, aki megkísérli elpusztítani és elárulni Oroszországot, a megérdemelt büntetése mellett a vagyonával fizet a hazának okozott kárért
– indokolta a kezdeményezést a házelnök a Telegramon.
Az intézkedés célja, hogy megbüntesse azokat a „gazembereket”, akik „sárral dobálják hazánkat, valamint a különleges katonai műveletben szolgáló katonákat és tiszteket” – érvelt Vjacseszlav Vologyin.
A hadsereggel kapcsolatos „hamis információk” terjesztésének vádja akár 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A hatóságok általában a kritikus vélemények elfojtására alkalmazzák a rendkívül szigorú szabályozást.
Ez alapján ugyanis az ukrajnai offenzívával kapcsolatos minden olyan információ, amely nem hivatalos kormányzati forrásból származik, „hamisnak” minősül, terjesztése pedig büntetőeljárást von maga után.
A leírásból nem derül ki, hogy ha valaki elveszti családtagját, amiről hivatalos megerősítés híján is értesíti egy másik hozzátartozóját, vajon „rémhírterjesztésnek” tekinthető-e.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2014. december 18-án. Fotó: Konstantin Zavrazhin / Getty Images)