Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy Magyarország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát – ezt maga a főtitkár nyilatkozta Brüsszelben újságíróknak pénteken.
Stoltenberg – aki Milojko Spajic montenegrói miniszterelnökkel folytatott megbeszélést a katonai szövetség brüsszeli székházában – kérdésre válaszolva kiemelte: arra számít, hogy a magyar parlament ratifikálja Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását, amint február végén újra összeül.
Kijelentette: Svédország belépése a NATO-ba az egész szövetséget erősebbé teszi. A főtitkár továbbá megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, hogy aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ratifikációs okmányt, majd hangsúlyozta: „várom a ratifikálást Magyarország részéről, amint a parlament újra összeül”.
Svédország – Finnországgal együtt – 2022 májusában, Oroszország Ukrajna elleni háborújának megkezdését követően kérte felvételét a NATO-ba.
Mint megírtuk, Törökország csütörtökön hivatalos közlönyben tette közzé Svédország NATO-tagságát jóváhagyó intézkedését, ezzel véglegesítve a ratifikációt, amely egy lépéssel közelebb hozza a korábban el nem kötelezett országot a katonai szövetséghez való csatlakozáshoz.
Így most már hivatalos, hogy Magyarország maradt az egyetlen olyan NATO-szövetséges, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását, miközben Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször is hangsúlyozta, hogy „nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják Svédország csatlakozását”.
Orbán Viktor azonban még a török döntés előtt meghívta Magyarországra Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt. A válasz nem maradt el. A svédek levelükben azt írták, készek tárgyalni a két ország közötti szorosabb együttműködésről és egyéb fontos ügyekről.
Várom, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk önnel részletesebben is Budapesten, egy olyan időben, amely mindkettőnk számára megfelelő. Lesz ugyanakkor arra is lehetőségünk, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket Brüsszelben, az Európai Tanács február 1-jei ülésén
– olvasható a válaszlevélben.
Finnország és Svédország az orosz–ukrán háború kirobbanása után kérte felvételét a NATO-ba. Finnország azóta már tagja a szövetségnek, míg a svédek a török és a magyar ratifikációra vártak.
A magyar kormány álláspontja sokáig az volt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó ratifikáló fél, viszont az Országgyűlés döntésére továbbra is várni kell, miközben a török parlament már jóváhagyta a svéd csatlakozást.
Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is arról beszélt, hogy a kormánypárti frakciókban vannak olyan képviselők, akik nem támogatják a ratifikációt. Kövér László lapunknak adott interjújában elmondta, ő az egyik olyan tagja a frakciónak, aki nem támogatja a csatlakozást.
A házelnök kifejtette: „Most arról van szó, hogy a svédek – szeretném megjegyezni, hogy a finnek is – olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni.”
Kövér László arra a kérdésünkre, hogy mit kellene tennie a svédeknek, úgy fogalmazott: „Például érdemes lenne egymást komolyan venni. Vagy ön szerint mi könyörögjünk nekik, hogy ugyan már, tisztázzuk a problémákat? Ha használhatok katonai szlenget, nem vagyunk a csicskásai senkinek. Úgy érzem, súlyos félreértés van a svédek fejében.”