A Jocelyn csapadékos és szeles időjárással csap le az Egyesült Királyságra – jelentette a brit meteorológiai szolgálat. De vajon miért kapott személynevet egy szélsőséges jelenség, amely a figyelmeztetések szerint akár 80 kilométeres széllökésekkel tarolhat a szigetország szinte teljes területén?
A viharos szél sebessége Skócia térségében akár a 130 kilométert is elérheti – figyelmeztetett a szolgálat.
A Jocelyn az Ishát követte, amely néhol – özönvízszerű csapadék után – több ezer embert hagyott áram nélkül. Egyszerű logikával ebből már megfejthető, hogy a viharok nevei betűrendben követik egymást.
A Jocelyn egyébként az évszak tizedik vihara. A Met Office, az állami időjárásjelző minden olyan szélsőséges jelenségnek nevet ad, amely képes fennakadást vagy károkat okozni.
A névadás magyarázata egyszerű, viszont gyakorlatias.
Könnyebb ugyanis nyomon követni a vihar útját a hivatalos és a közösségi médiában, ha neve van.
Akár magunkon is kipróbálhatjuk: valószínűleg nem kelt elvárható figyelmet, ha csak arról szól a jelentés, hogy vihar csapott le a Balatonon, másnap pedig arról értesülnénk, hogy heves esőzés zúdult le Nyíregyházára.
Egészen más lenne a súlya, ha például Erzsike pusztításáról számolnának be a tó partján, majd másnap ugyanazon Erzsike által okozott károkról Szabolcsban.
„A viharok elnevezése másutt fokozta a figyelmet az időjárási jelenségekre, mielőtt lecsaptak volna” – idézte a BBC a Met Office érvelését.
Az Egyesült Államokban az ötvenes években kezdték elkeresztelni a trópusi viharokat. Egy kicsit különböztek egymástól, más-más életutat jártak be, szeszélyesek voltak, ezért 1953-tól számok és alkalmi jelölések helyett női nevekkel illették a hurrikánokat.
Sorjáztak a feleségek és anyósok után elnevezett viharnevek.
Negyed évszázaddal később vált kínossá a nemi megkülönböztetés, így 1978-tól felváltva tűnnek fel a férfi- és női nevek a viharok megkülönböztetésében.
A névlista nem állandó. Az eltelt hét évtizedben többtucatnyi nevet töröltek abban az esetben, ha az időjárási jelenség annyira pusztító volt, hogy a következő időszakban tapintatlanság lett volna rá emlékeztetni.
A Harvey-nak például 68 áldozata volt 2018-ban, így a nevét nyomban Haroldra módosították.
Nem sokkal korábban indította el a brit és az ír szolgálat a saját névadási kampányát. Kezdetben a nyilvánosság által javasolt személyneveket aggatták a viharokra. A férfi- és a női nevek váltakoztak.
Tavaly azonban módosult a gyakorlat. A kivételes időjárási jelenségeket tudósokról, meteorológusokról és olyanokról nevezik el, akik sokat tettek „az emberek biztonságáért a szélsőséges jelenségek idején”. Vagy hétköznapi emberekről.
A Jocelyn például ír javaslat alapján Jocelyn Bell Burnellről, egy ír asztrofizikus-professzorról kapta a nevét, aki 1967-ben felfedezte az első pulzáló rádiócsillagokat, a pulzárokat.
Az Isha egy hozzászólás alapján született, Henk pedig egyszer maga is ellátogatott a meteorológiai szolgálat székházába. Babet vihar idején született – maga ajánlotta a később hivatalosan is elfogadott keresztnevet.
Gerrit viszont a holland tévé népszerű időjósa volt, aki 25 év elteltével tavaly távozott a NOS-tól, a holland közszolgálati médiumtól.
Az Egyesült Királyságot olyan viharok is veszélyeztethetik, amelyek nem Nagy-Britanniában, Írországban vagy Hollandiában kaptak nevet.
A viharokat ugyanis keletkezésük helyén nevezik el. Ezért a nyugat-európai mellett létezik egy délnyugat-európai csoport is – Portugália, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország és Belgium tagságával.
Az északi csoportot Norvégia, Svédország és Dánia alkotja.
Keleti csoport szerencsére nincs, mert ezt a térséget – köztük Magyarország területét – annyira nem befolyásolják az Atlanti-óceán felett kialakuló és uralkodó időjárási jelenségek.
(Borítókép: Helyi lakók a Harvey hurrikán pusztítása után Houstonban 2017-ben. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)