Hétfőn a Financial Times napilap egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentumról írt, amely amellett érvel, hogy ha nem születik döntés Ukrajna 50 milliárd eurós finanszírozásáról a csütörtöki rendkívüli EU-csúcstalálkozón, a tagállamok nyilvánosan kijelentik: nem tudják elképzelni, hogy Magyarország a neki járó forrásokat megkapja, illetve azt is felvetik, hogy teljes mértékben meg kell vonni ezeket a forrásokat.

Ezzel kapcsolatban szólalt meg Vera Jourová is, aki azt mondta: ha Magyarországon romlik a jogállamisági helyzet, akkor „ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat”. A demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve beszélt erről az MTI szerint.

Az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót. Amint azonban Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket

– jelentette ki a cseh biztos.

Több másik politikus is nyilatkozott az ügyben 

„A csütörtöki csúcstalálkozó után meglátjuk, hogy mi lehet alternatíva. De a cél az, hogy egyhangú megállapodást érjünk el. Ugyanarról a tervezetről fognak tárgyalni, mint amelyről a legutóbbi decemberi csúcson” – mondta Hadja Lahbib belga külügyminiszter.

Csütörtökre „csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni”, mert „Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást” – Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter szerint:

Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segély kérdésében. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás

– hangoztatta.

Magyarországgal szerinte az is probléma, hogy Svédország NATO-csatlakozását még nem ratifikálta, „teljesen elfogadhatatlannak” tartja a szolidaritás kimutatásának hiányát egy másik EU-tagállam felé. Szerinte az ukrajnai segélyekkel kapcsolatos egységet az uniós tagállamoknak világossá kell tenniük.

Fontos ennek az egységnek a demonstrálása, és a magyar kormány számára egyértelművé tenni, hogy a jogállamiság és az alapvető uniós értékek ilyen módon történő megsértése nem lehetséges. Az EU-nak cselekvőképesnek kell lennie, és világossá kell tennie, hogy készen állunk megvédeni értékeinket belül és kívül egyaránt

– fogalmazott a német államminiszter.