Már a csúcs előtt elkezdték a tárgyalásokat az uniós vezetők Orbán Viktorral, hogy ezúttal ne vétózza meg az uniós költségvetés felülvizsgálatát, ami többek között 50 milliárd euró támogatást nyújtana Ukrajnának egészen 2027-ig. Ugyanakkor érezhetően fogy a tagállamok türelme a magyar miniszterelnök felé, hiszen többen is kemény kritikát fogalmaztak meg vele szemben.
Elkezdődött a rendkívüli EU-csúcs csütörtök délelőtt 10 órakor, aminek helyszínére a 27 tagállam, valamint az uniós intézmények vezetői 9 óra után kezdtek megérkezni. Mint arról a felvezető cikkünkben is beszámoltunk, az egyetlen kérdés, hogy a decemberi csúcson vétózott Orbán Viktor továbbra is fenntartja-e azt az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurónyi támogatása miatt.
Magyarországon kívül ugyanis a 26 tagállam már decemberben megállapodott volna a többéves pénzügyi keret (MFF) – ez az uniós költségvetés neve – felülvizsgálatáról, ami többek között 50 milliárd euró támogatást nyújtana Ukrajnának egészen 2027-ig. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök számára ez a tétel elfogadhatatlan volt, és emiatt nem szavazta meg a teljes csomagot, ami miatt az uniós tagállamok vezetőinek ismét össze kell gyűlniük.
A mostani csúcs egyetlen témája az MFF elfogadása,
Így nem meglepő, hogy az egész csúcs középpontjába ismét a magyar miniszterelnök és a vétó ügye került.
A rendkívüli csúcs előtt a háttérben hosszú tárgyalások folytak a felek között, de még az utolsó pillanatban is tárgyalnak – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ugyanis a csúcs kezdete előtt fél órával osztott meg egy képet, ahogy Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök társaságában tárgyal Orbán Viktorral.
Mint a bejegyzésben fogalmaz:
Utolsó visszaszámolás az EU-csúcsig. A konzultációk folyamatban vannak.
Ugyanakkor a magyar miniszterelnök már másképp értelmezte a reggeli konzultációt – X-oldalára feltöltött bejegyzésében azt írja, hogy „könnyed reggeli beszélgetés”.
Miközben páran Orbán Viktorral tárgyaltak – valószínűleg a vétó ügyében –, a többi tagállam állam- és kormányfői megérkeztek az Európai Tanács épületébe, ahol néhányan újságírói kérdésekre is válaszoltak a doorstepjükön.
Először Kaja Kallas észt miniszterelnök állt a riporterek elé, aki elmondta, a céljuk, hogy a csúcson mind a 27 tagállam számára megoldást találjanak, és egyhangú döntés szülessen.
A magyar miniszterelnök december utáni lehetséges vétójáról úgy beszélt:
[Orbán] Viktor mindenképpen a figyelem középpontjában akar lenni, amikor itt vagyunk, de ennek nem szabadna így lennie. Természetesen felülvizsgálhatjuk a döntéseket, amelyeket meghozunk, de Ukrajnának hosszú távú támogatásra van szüksége
– fogalmazott az észt kormányfő, aki arról is beszélt, egy esetleges vétó esetén továbbvinnék-e a hetes cikkely szerinti eljárást, amivel akár az ország szavazati jogát is megvonhatják a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában. Kallas ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy ha ez felvetődne, akkor azt teljesíteni is tudni kell, azaz 26 tagállam egyhangú akaratára lenne szükség, ugyanakkor egyelőre óva intett „a nukleáris opció” használatától.
De ha ezt a nukleáris opciót használjuk, hogyan működünk együtt a későbbiekben?
Ennél élesebben fogalmazott Finnország miniszterelnöke, Petri Orpo, aki ugyan elmondta, hogy decemberben 26 tagállamnak már sikerült egy nagyon jó megoldást találnia, és a cél, hogy ezúttal már 27 tagállam között szülessen meg az egyezség.
Orpo hozzátette, ő kész tárgyalni, „de az értékeink nem eladók”, és számára elfogadhatatlan, hogy „egy ország egy ilyen fontos döntést blokkoljon”. Rövid gondolatát azzal zárta, hogy
senki sem zsarolhat meg 26 tagállamot.
Ugyanakkor Orponál jóval élesebb kritikát fogalmazott meg Lengyelország régi-új miniszterelnöke, Donald Tusk. A 2010-es évek elején még Orbánnal jó barátságot ápoló politikus a doorstepen arról beszélt, hogy „nincs háborús fásultságunk, Orbán Viktor-fásultságunk van Brüsszelben”, mondta, majd gondolatát azzal folytatta, hogy
nem értem és nem tudom elfogadni Orbán Viktornak ezt a nagyon furcsa és nagyon egoista játékát. Nincs lehetőség kompromisszumra olyan elveink tekintetében, mint a jogállamiság vagy Ukrajna támogatása. Ezt tudjuk Orbánnak ajánlani.
Tusk emellett azt is hozzátette, a 26 tagállam vezetőinek nincs B tervük, ezért Orbán Viktoron múlik, hogy eldöntse, „Magyarország tagja akar-e lenni a közösségünknek, vagy nem”.
Ugyanakkor mind a fentebbi politikusok, mind a rajtuk kívül még a doorstepen az újságíróknak megálló Olaf Scholz német kancellár és Leo Varadkar ír taoiseach – ez az ír miniszterelnöki pozíció neve – egy dologban biztos volt: márpedig a csúcs megegyezés nélkül nem ér véget.
A német kancellár arról beszélt, hogy 27 tagállamnak kell megegyeznie, azt „nem szabad kikerülni vagy barkácsolni körülötte”, és bizakodó, hogy az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai után sikerül pontot tenni az ügy végére.
Ugyanúgy az egyhangú döntés fontosságáról beszélt Varadkar, aki elmondta, egyezmény nélkül nem hagyhatják ma el az Európai Tanács épületét, hiszen annak csak egyvalaki örülne, Vlagyimir Putyin.
(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök [j2], Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke [elöl b], Charles Michel, az Európai Tanács elnöke [b2], Emmanuel Macron francia elnök [b3], Thérése Blanchet, az Európai Tanács főtitkára [b4], Giorgia Meloni olasz kormányfő [j3] és Olaf Scholz német kancellár [j] tárgyal az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2024. február 1-jén. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)