A német Bundestag egyik szélsőjobboldali képviselőjének tanácsadójáról bebizonyosodott, hogy az orosz titkosszolgálatnak dolgozik. A férfinak szabad bejárása volt a törvényhozás épületébe.
Az 52 éves Vlagyimir Szergijenko az ukrán származású Eugen Schmidt, az Alternatíva Németországért (AfD) párt Bundestag-képviselőjének volt a tanácsadója. A The Insider számolt be arról, hogy Szergejenko gyanúba keveredett Németországban, miután napvilágot látott e-mail- és SMS-váltása egy feltételezett FSZB-ügynökkel, akit csak Alekszej néven ismernek.
Alekszej valódi neve Ilja Vehtomov. 1987 ben született, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ötödik szolgálatának tisztje, ami a szovjet KGB egyik utódszervezete. Bár az FSZB nagyrészt az oroszországi belbiztonsági és kémelhárítási tevékenységekért felelős, az 1990-es években létrehozott Ötödik Szolgálat a külföldi hírszerzés részeként működik.
Vehtomov az Izsevszki Kalasnyikov Állami Műszaki Egyetemen szerzett diplomát információbiztonság komplex biztosításából, személyazonosságát telefonos metaadatok alapján igazolták. Ezekből kiderül, hogy állandó kapcsolatban áll az FSZB több tucat más ismert tagjával, köztük Vlagyimir Petrovszkijjal, az ötödik szolgálat operatív információs osztálya (DOI) kilencedik részlegének vezetőjével. A férfit a részben átfedő felhasználónevek, jelszavak és avatarok alapján sikerült azonosítani, amelyeket mindkét személyazonossága esetében használt. A részleg felelős az Ukrajnára vonatkozó hírszerzésért. Ukrajna politikai destabilizálásával Vlagyimir Putyin az Ötödik Szolgálatot bízta meg Oroszország 2022. február 24-i teljes körű invázióját megelőzően.
A nyugati titkosszolgálatok azt gyanítják, hogy Szergijenko Moszkva nevében befolyásolhatja az AfD-t, és esetleg pénzzel is elláthatja a pártot vagy annak környezetét. A Spiegel információi szerint a vámosok áprilisban és júniusban 9 ezer eurónyi készpénzt fedeztek fel Szergejenkónál, miután két alkalommal is Oroszországba utazott − írta meg a Bild.
Szergijenko beszédeket írt az AfD Bundestag-képviselője, Schmidt és más AfD-tagok számára. Az AfD többek között az ukrajnai orosz invázió kezdete után bevezetett szankciók ellen küzd.
Szergijenko többek között a Szövetségi Alkotmánybíróságon indított pert. Azt követelte, hogy a segélyekhez (tankokhoz, de a gyapjútakarókhoz is) a Bundestag jóváhagyása legyen szükséges. Az AfD júliusban nyújtotta be a pert.
Szergijenko egyéb feladatai közé tartozott egy Ferenc pápának címzett levél megírása, amelyben „az ukrajnai keresztényüldözés” ellen szólalt fel.
Az ukrán útlevél mellett a bizalmas dokumentumok szerint Szergijenko most már orosz útlevéllel is rendelkezik, 2022 végétől pedig német állampolgársággal is. Saját magát íróként és újságíróként nevezi meg. Az év eleje óta szerepel az ukrán szankciós listán.
A Spiegel kérdésére Eugen Schmidt, az AfD Bundestag-képviselője megerősítette, hogy Szergijenko neki dolgozik, tolmácsként és sajtósként. Schmidt az AfD parlamenti frakciójában az „Oroszországból származó németek képviselőjeként” tevékenykedik, és többször feltűnt már Vlagyimir Putyin rendszerének apologétájaként.
A múlt héten Németország-szerte egymillió ember vonult az utcákra, hogy tiltakozzon az AfD növekvő népszerűsége és egyre durvább üzenetei ellen. Csak Berlinben a Védjük meg a demokráciát: Együtt a jobboldal ellen című eseményen több mint 100 ezer ember zsúfolódott össze a Bundestag előtti gyepen január 21-én este, és a Brandenburgi kapu és a város központi pályaudvara közötti utcákra is kiözönlöttek az emberek. A táblák és a beszédek a balti-tengeri Rostock kikötőjétől a svájci határhoz közeli Freiburg városáig mindenütt hasonló hangot ütöttek meg: az AfD jobboldali radikalizmusa nem illik a demokratikus Németországba − írja elemzésében a Foreign Policy.
Ez egykor talán túlzás volt, de ma már nem az. A 2013-ban alapított AfD nem új formáció, ahogy a provokatív, nem túlzottan leplezett rasszizmusa és iszlámellenessége sem. De az elmúlt öt évben drámaian radikalizálódott. Az AfD ma már szélsőségesebb, mint a legtöbb szélsőjobboldali párttársa Európa-szerte, például a Svéd Demokraták, a Finnek Pártja és a holland Szabadságpárt.
A téma legjelentősebb német szakértője, Wilhelm Heitmeyer szociológus szerint az AfD most egy „autoriter nemzeti radikalizmust” képvisel, vagyis egy olyan ideológiát, amely egy hierarchikusan rendezett, etnikailag homogén társadalmat propagál, amit egy erőskezű állam felügyel.
Különösen radikálisnak nevezte, hogy olyan csoportokat támogat, amelyek erőszakot zúdítanak a kiválasztott kisebbségekre. Ezek a szereplők olyan gyűlöletcsoportok széles skáláját foglalják magukban, köztük a neonácikat, amelyek nagyrészt felelősek azért, hogy három évtizede a legmagasabb a gyűlölet-bűncselekmények száma Németországban. Az áldozatok között vannak menekültek, külföldi állampolgárok, zsidók, muszlimok és LMBTQ+-emberek.