Az Egyesült Államok légitámadást indított Irak és Szíria ellen péntek éjjel. A megtorló akció válasz a korábbi, három amerikai katona életét követelő dróntámadásra. A Biden-adminisztráció szerint ez még csak a kezdet.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága közölte, hogy légicsapásokat hajtottak végre Irakban és Szíriában, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) Quds erői és a hozzá kapcsolódó milíciacsoportok ellen – írja a The Guardian.
Az akció február 2-án, pénteken, keleti idő szerint délután 4 órakor történt, megtorlásul arra a dróntámadásra, amelyben az amerikai hadsereg három tartalékos katonája életét vesztette, és több mint nyolcvanan megsebesültek.
A közlemény szerint az amerikai katonai erők több mint 85 célpontra csaptak le, az akció hét fő helyszín köré csoportosult, abból négy Szíriában és három Irakban. A bevetéskor több repülőgéppel, köztük az Egyesült Államokból érkező nagy hatótávolságú bombázókkal támadtak. Az akcióban több mint 125 precíziós lőszert alkalmaztak.
A célpontok között parancsnoki és műveletirányítási központok, hírszerző központok, rakéták, pilóta nélküli légijárműveket tároló létesítmények, valamint olyan, a Forradalmi Gárdához és annak támogatóihoz köthető logisztikai és hadianyag-ellátási lánchoz kapcsolódó objektumok voltak, amelyek elősegítették az amerikai és koalíciós erők elleni korábbi támadásokat.
Ha ártasz egy amerikainak, válaszolni fogunk. A mi válaszunk ma kezdődött. Ez az általunk választott időpontokban és helyszíneken folytatódik
– mondta Joe Biden amerikai elnök, aki közleményében kijelentette, hogy a légicsapásokat a három amerikai katona életét követelő, Jordániában elkövetett dróncsapásra válaszul indították.
Arról, hogy a támadások mennyire voltak pontosak, mekkora kárt okoztak, még nincs információ. A helyszíni első jelentések korlátozottak voltak, a Syrian Observatory for Human Rights háborús megfigyelőközpontja szerint legalább 18 Irán-barát harcos halt meg Kelet-Szíriában.
A harci repülőgépek 17 állást semmisítettek meg a keleti Dajr ez-Zaur tartományban Irán által támogatott csoportok elhelyezésére szolgáló helyszíneken – tette hozzá az obszervatórium – ezek közül három Al Mayadin, egy pedig az iraki határ közelében lévő Al Bukamal városát támadta.
A CNN-nek amerikai tisztviselők arról beszéltek, hogy az Egyesült Államok nem tervezi Irán bombázását, mert az jelentős eszkalációt jelentene. A Biden-adminisztráció tisztviselői többször hangsúlyozták, hogy Washington nem szándékozik háborúba bocsátkozni Iránnal.
Irán korábban arra is figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne indítson közvetlen csapást a területére, ellenkező esetben gyors és drámai lesz a válasza.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy további bombatámadásokat terveznek. „Ez a mi válaszunk kezdete” – mondta, és hozzátette, hogy Joe Biden elnök további akciókat tervez az iráni Forradalmi Gárda, és a hozzá tartozó milíciák ellen, amelyek felelősek az Egyesült Államok és a szövetséges erők elleni támadásokért.
Ezek a válaszok ma este kezdődtek, de nem ma este érnek véget. Tehát lesznek további válaszok. Lesznek további lépéseink is, amelyek célja, hogy véget vessünk ezeknek a támadásoknak, és elvonjuk az IRGC képességeit
– mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
Az első jelek szerint pontosan azt találtuk el, amit el akartunk találni, számos másodlagos robbanással, amelyek a lőszerekkel és a logisztikai helyszínekkel kapcsolatosak
– fogalmazott Douglas Sims altábornagy, aki a vezérkar hadműveleti igazgatója is egyben.
Joe Biden kedden megígérte, hogy katonai választ fognak adni a dróntámadásra, később Lloyd Austin megjegyezte, hogy ez a válasz többszintű lesz, arra törekedve, hogy biztosan felelősségre vonják a felelősöket.
A péntek esti légicsapások előtt Joe Biden amerikai elnök részt vett egy, a három halott katona hazaszállítására rendezett katonai eseményen a delaware-i légitámaszponton. Az elnök nem beszélt a tiszteletadáson, de találkozott a meggyilkoltak családjával.
Josep Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális tanácskozására érkezve kritikusnak nevezte a régióban a helyzetet, utalva a gázai háborúra, a libanoni határ menti összecsapásokra, a jemeni húszik támadásaira a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen és az amerikai légicsapásokra Irakban és Szíriában. Kijelentette:
Nagyon súlyos a helyzet az egész közel-kelti régióban, és amíg a gázai háború folytatódik, kevés esély van rá, hogy javulni fog, mivel a térségben dominóhatás alakult ki.
Az EU februárban missziót kíván indítani a Vörös-tengeren, hogy segítsen megvédeni a nemzetközi hajókat a jemeni húszi lázadók támadásaitól. Borrell szerint a művelet "védekező" jellegű lesz. A főképviselő a gázai háborúval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Izrael folyamatosan az egyiptomi határhoz szorítja a gázai lakosokat, és tovább folytatja a polgári lakosság elleni bombázásokat. Felhívta a figyelmet, hogy
a külügyminiszteri találkozón meg kell vitatni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének további támogatását (UNRWA).
Számos ország bejelentette, hogy felfüggeszti a szervezet pénzügyi támogatását, miután az izraeli hírszerzés közölte, hogy információ szerint, az UNRWA több tagja részt vett a Hamász októberi Izrael elleni terrortámadásában.
Josep Borrell szerint több uniós tagállam úgy reagált, nemhogy csökkenti, de növeli az ügynökségnek nyújtott támogatást, míg mások a csökkentés mellett döntöttek. „Nagyon fontos, hogy erre a próblámára legyen közös megoldás, a különböző álláspontok, nem tesznek jót Európának” – mutatott rá.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter érkezésekor adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett: „fennáll a konfliktus továbbterjedésének valós veszélye”. „Ez hatalmas aggodalomra ad okot. Visszafogottságot kérünk, és diplomáciai párbeszédet kérünk a felektől. Ez az egyetlen módja annak, hogy enyhüljön a közel-keleti helyzetet” – jelentette ki, amit az MTI összegzett.
A hét létesítmény közül három Irakban, négy pedig Szíriában található. John Kirby, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azt mondta újságíróknak: a célpontokat úgy választották ki, hogy megsemmisítésük gyengítse, illetve aláássa az iráni Forradalmi Gárda elitalakulat és az általa finanszírozott és támogatott síita csoportok műveleti képességét, de egyúttal a támadások ne szedjenek civil áldozatokat.
Az amerikai illetékes azt is mondta, hogy az Egyesült Államok előzetesen értesítette az iraki kormányt a légicsapások tervéről.
Az iraki kormányszóvivő hamisnak nevezte Washingtonnak azt az állítását, hogy egyeztetettek volna az országgal. „Az amerikaiak célja ezzel az állítással a nemzetközi közösség félrevezetése volt, az amerikai fél szándékosan meghamisította a tényeket” – mondta a szóvivő.
„Kirívó agressziónak” nevezte a támadást, amelyben „16-an, köztük civilek vesztették életüket és 25-en megsebesültek”. Bagdadban bejelentették, hogy
bekérették az amerikai ügyvivőt a külügyminisztériumba, és tiltakozó levelet adnak át neki.
Az iraki kormányszóvivő egyúttal megvádolta a nemzetközi koalíciót azzal, „hogy eltért a mandátumától, valamint, hogy fenyegetést jelent Irak biztonságára és stabilitására nézve”. Szerinte a nemzetközi koalíció jelenléte miatt sodródik bele az ország regionális és nemzetközi konfliktusokba. Leszögezte: „Az iraki kormány mindent megtesz az ország területének megvédése érdekében”.
A szíriai külügyminisztérium ugyancsak éles nyilatkozatot tett közzé, amelyben támadásként értékeli a területére mért amerikai csapásokat, és kategorikusan elutasít minden ürügyet, amellyel ezeket próbálnák indokolni. A közlemény szerint „az Egyesült Államok a globális instabilitás fő forrása, fegyveres erői pedig fenyegetik a nemzetközi békét és biztonságot, akcióik arra szolgálnak, hogy rendkívül veszélyes konfliktusok alakuljanak ki a Közel-Keleten.” A dokumentum szerint
Szíria elítéli az Egyesült Államoknak ezt a kirívó jogsértését, és határozottan visszautasít minden ürügyet és hazugságot, amelyet az amerikai kormány felhozott a támadás igazolására.
A SANA szíriai állami hírügynökség pontosítás nélkül arról számolt be, hogy az amerikai támadások „katonák és civilek halálát okozták, és jelentős károk keletkeztek köz- és magántulajdonban”. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat értesülése szerint 23 Irán-barát fegyveres halt meg a légicsapásokban.
Megszólalt az ügyben a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet is. Határozottan elítélte az Irak és Szíria elleni amerikai légicsapásokat, veszélyes eszkalációnak és ezen országok szuverenitásának megsértésének nevezve azt.
A leghatározottabban elítéljük az Irak és Szíria elleni amerikai agressziót. Azt veszélyes eszkalációnak, két arab ország szuverenitása megsértésének, biztonságukat és a térség stabilitását fenyegető veszélynek tartjuk
– áll a Telegram csatornán ismertetett Hamász-közleményben. A szervezet szerint az Egyesült Államok „megszálló terjeszkedési tervei” részeként mért csapásokat Irak és Szíria területére, valamint azért, hogy „palástolja a Gázai övezetben a palesztin nép ellen elkövetett szörnyű bűneit”.
Az iráni külügyminisztérium is elítélte az Egyesült Államok Irakban és Szíriában végrehajtott légicsapásait.
És stratégiai hibának nevezte azokat, amelyek csak fokozzák a feszültséget a térségben. Az iráni külügyminisztérium szóvivőjének közleménye szerint „az Irak és Szíria elleni pénteki támadás egy újabb hazardírozás és stratégiai hiba volt az Egyesült Államok kormányától, és ennek nem más lesz az eredménye, mint a feszültség és az instabilitás fokozódása a térségben”.
Teherán azzal vádolta továbbá az Egyesült Államokat, hogy megsértette a megtámadott országok szuverenitását és területi integritását, valamint figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát. A minisztérium képviselője szerint „az amerikai katonai támadások Irak, Szíria és Jemen ellen az izraeli rezsim céljainak elérését szolgálják”.
Az amerikai légicsapás-sorozat annak megtorlása volt, hogy a múlt hét végén Jordánia északkeleti részén, a szíriai határ közelében egy előretolt katonai támaszpontot dróntámadás ért, és ebben három amerikai katona meghalt, valamint több mint 40 megsebesült. A jordániai incidens az amerikai erők ellen sorozatossá vált közel-keleti támadások közül az első olyan volt, amely amerikai katonák halálát okozta.
(Borítókép: Az Egyesült Államok légicsapásokat indít az iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) és az általa támogatott milíciákhoz köthető célpontok ellen a 2024. február 2-án. Fotó: US Central Command / X / Handout / Reuters)