Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikájáról, az Európával való viszonyáról és megítélésről írt hosszabb elemzést nemrég a The Washington Post amerikai napilap.
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök évek óta kontinentális mumusként lebeg Európa felett. A régóta regnáló illiberális vezető nem titkolja, hogy nem kedveli az Európai Unió politikai projektjének liberális alapjait. Orbán szidalmazza az EU elmarasztalását és kritikáját a magyar demokrácia eróziója miatt, amely az ő felügyelete alatt zajlott le. És megakasztotta a kontinentális blokk képességét, hogy erőteljes, kollektív választ adjon Ukrajna Oroszországgal szembeni ellenállásának támogatására − amelynek elnöke feltűnően közel áll Orbánhoz ” − írja vezető anyagként megjelent elemzésében a The Washington Post.
A csütörtöki események azonban nem Orbán Viktor hatalmas befolyására, hanem viszonylagos gyengeségére emlékeztettek. A brüsszeli rendkívüli találkozókon Orbán Viktor engedett korábbi fenyegetéseiből, amelyek szerint az EU tervét, amely a következő négy évben 54 milliárd dollárnyi támogatást nyújt Ukrajnának, meghiúsítaná − írja a The Washington Post
A magyar vezető keményen szorgalmazta, hogy évente vétót emelhessen az Ukrajnának szánt pénz felett. Ehelyett a vezetők megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják, hogyan költik el a pénzt − vétó nélkül
− magyarázta Emily Rauhala, a Post újságírója.
A cikk megjegyzi, hogy Orbán Viktor azt követően lépett vissza, hogy decemberben magyar vétóval blokkolta az ukrajnai finanszírozási csomagot. A hetekig tartó tárgyalások és a Budapest elleni hallgatólagos nyomásgyakorlás azonban úgy tűnik, megváltoztatta a hangnemét.
A jobboldali olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni, akit egykor Orbán Viktor útitársának tekintettek, és Emmanuel Macron francia elnök finom bájcsevejbe kezdett. Eközben brüsszeli tisztviselők kiszivárogtatták, hogy megbüntetnék Magyarország gazdaságát, ha Orbán tovább akadályozná az Ukrajnának nyújtott támogatást, és más büntetőintézkedéseket is kilátásba helyeztek, köztük az EU mechanizmusainak igénybevételét, hogy megfosszák Budapestet szavazati jogától
– olvasható a The Washington Post írásában.
A lap azt is hozzáteszi, hogy „Orbán Viktor az EU »zsarolása« miatt morgott, de csütörtökön mégis szelíden engedett”.
„Az európai vezetők nem tettek láthatóan jelentős engedményeket a magyar vezetőnek, hogy maguk mellé állítsák. A pillanat jól illusztrálta Orbán Viktor elszigeteltségét: Még ideológiai szövetségesei is, mint Meloni és Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a múlt héten ukrán tisztviselőkkel találkozott, enyhítettek Kijev támogatásával kapcsolatos álláspontjukon” – foglalta össze a The Washington Post.
A The Washington Post írásában megjegyzi, hogy „Orbán Viktor minden színészkedése ellenére nagyobb szüksége van Európára, mint Európának rá”.
A magyar miniszterelnök, aki kormányzó Fidesz pártja hatalmának megszilárdulásával arra használta fel platformját, hogy az EU rendeleteivel szemben szónokoljon, és a jobboldali kultúrharc zászlaját lobogtassa a kontinensen. Orbán bohóckodása segít polarizálni a beszélgetést az országon belül, és az ellenzéket a beképzelt külföldi technokraták leendő támogatóivá teszi. Mindeközben Magyarország, amely a tömb gazdaságilag irrelevánsabb országai közé tartozik, az Európai Unió tagállamaként létfontosságú pénzeszközöket kap Brüsszeltől, bár a csapot az elmúlt években részben elzárták, mivel az Európai Unió dühös volt, amiért Orbán állítólag megsértette a tömb jogállamisági rendelkezéseit
− írja a lap.
A szerző megjegyzi, hogy Magyarország olyan uniós transzfereket kap, amelyek jó években meghaladhatják a GDP 4 százalékát. A közösség költségvetésébe 2020-ban beillesztett mechanizmus lehetővé teszi, hogy pénzügyi szankciókat szabjon ki azokra a kormányokra, amelyek megsértik az EU jogállami rendelkezéseit. Ezek segítségével sikerült engedményeket kicsikarni az Orbán-kormánytól, például a korrupcióellenes biztosítékok bevezetése terén.
Az EU továbbra is visszatartja a 21 milliárd euró értékű forrásokat − magyarázta a The Washington Post, hivatkozva közben a The Economist egyik korábbi anyagára.
Mint írják, egyes európai tisztviselők számára Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos hajthatatlansága volt az utolsó csepp a pohárban.
Nincs probléma az úgynevezett Ukrajna-fáradtsággal. Nekünk most Orbán-fáradtságunk van Brüsszelben. Azt Orbán úrnak kell eldöntenie ahogy Magyarország a közösségünk része-e, vagy sem
− mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök, amikor csütörtökön belépett a csúcstalálkozóra. Tusk jobbközép politikus, és az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szervének korábbi elnöke, az illiberális jobboldal ismert ellenfele Lengyelországban és máshol is.
Mások lehetőséget látnak arra, hogy tovább szorítsák Budapestet.
Lemondott a vétójogáról, nem kapott cserébe semmit, és teljesen elszigetelődött az állam- és kormányfők között. A tagállamok Magyarországgal szembeni határozott álláspontja kifizetődött. A csúcstalálkozó tanulsága az, hogy Orbán Viktort csak nyomással és kemény kézzel lehet meggyőzni. Nem lehet több pénzügyi ajándék Budapestnek. Most itt az ideje, hogy a jogállamiság védelmében minden rendelkezésre álló eszköz alkalmazását előmozdítsuk
− fogalmazott Daniel Freund, a Zöldek német európai parlamenti képviselője egy e-mailben küldött nyilatkozatában.
A The Washington Post úgy látja, Orbán Viktornak mégis oka van arra, hogy ne csüggedjen, „mivel bármilyen megaláztatást is szenvedett el a héten, a politikai szelek még mindig az ő irányába fújhatnak”.
A Fehér Házba visszatérő korábbi elnök, Donald Trump – Orbán Viktor elkötelezett szövetségese – kísértete ott lebeg Európa felett. A közelmúltban tartott európai nemzeti választások sora a szélsőjobboldal győzelmét hozta. A közvélemény-kutatók a kontinens szélsőjobboldali frakcióinak és az establishment-ellenes populistáknak jelentős erősödését jósolják az idei európai parlamenti választásokon, és a kontinens hagyományos balközép és jobbközép blokkjainak további zsugorodását.
Magyarország olyan uniós transzfereket kap, amelyek jó években meghaladhatják a GDP 4 százalékát. A klub költségvetésébe 2020-ban beillesztett mechanizmus lehetővé teszi, hogy pénzügyi szankciókat szabjon ki azokra a kormányokra, amelyek megsértik az EU jogállami rendelkezéseit. Ezek segítségével sikerült engedményeket kicsikarni az Orbán-kormánytól, például a korrupcióellenes biztosítékok bevezetése terén. Az EU továbbra is visszatartja a 21 milliárd euró értékű forrásokat
− magyarázta a The Washington Post szerint a The Economist.
A cikk arról is beszámol, hogy egyes európai tisztviselők számára „Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos hajthatatlansága volt az utolsó csepp a pohárban”.
Mások lehetőséget látnak arra, hogy tovább szorongassák Budapestet. Orbán „lemondott a vétójogáról, nem kapott cserébe semmit, és teljesen elszigetelődött az állam- és kormányfők között” − fogalmazott Daniel Freund, a Zöldek német európai parlamenti képviselője egy e-mailben küldött nyilatkozatában.
A tagállamok Magyarországgal szembeni határozott álláspontja kifizetődött. A csúcstalálkozó tanulsága az, hogy Orbán Viktort csak nyomással és kemény kézzel lehet meggyőzni. Nem lehet több pénzügyi ajándék Budapestnek. Most itt az ideje, hogy a jogállamiság védelmében minden rendelkezésre álló eszköz alkalmazását előmozdítsuk
− fogalmazott.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. március 5-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)